Építményadó

Hatáskör és illetékesség: 
A Budapest XVI. kerület közigazgatási területén található ingatlanok vonatkozásában a XVI. kerületi önkormányzati adóhatóság (jegyző) jár el.

Ügyfélfogadás helye:  
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala földszint 5. szoba (1163 Budapest, Havashalom u. 43.)

Ügyfélfogadási idő:

• Hétfőn: 8.00 - 17.30 óráig
• Szerdán: 8.00 - 16.00 óráig
• Pénteken: ügyfélfogadás nincs

Adó alanya:

• a magánszemély,
• a jogi személy, egyéb szervezet,
• a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság, illetve jogszabály nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. 
Építményadó szempontjából az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. 
Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Mentességek:

• Alanyi adómentesség: 
  Adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár. 
  Mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. További feltétel építményadóban, hogy azon épület, épületrész, telek után jár adómentesség, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.
• Tárgyi adómentesség: 
  A helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény 13.§-a alapján adómentes:
  • a szükséglakás,
  • a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
  • az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, vagy a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény
  • az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
• Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 21/2022(IX.23) önkormányzati rendelete alapján mentes az adó alól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. §-ában felsoroltakon túl:
  • a magánszemély tulajdonában lévő lakás kizárólag azon helyiségei, melyek a lakhatás feltételeit biztosítják,
  • a magánszemély tulajdonában lévő üdülő,
  • a magánszemély tulajdonában, társasház közös tulajdonában, lakásszövetkezet tulajdonában lévő gépjárműtároló, kivéve, ha annak bármilyen módon történő hasznosításából a tulajdonosnak jövedelme, bevétele származik,
  • az elsődlegesen lakhatás céljából alapított társasház közös tulajdonában, illetve lakásszövetkezet tulajdonában lévő építmény, ha bérbeadással, vagy egyéb módon nem hasznosítja, illetve abból nem jut bevételhez,
  • az ingatlan-nyilvántartás szerint légópince megnevezésű építmény, építményrész.
• Műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség: 
  Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.   
  Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya a mentességet az adóhatóságnál kérelmezheti. Az adóhatóság az adómentességre jogosult kérelmét nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja. Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt. Amennyiben a felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a nyilvántartott adót s annak kamatait az adózónak – az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 15 napon belül – meg kell fizetnie.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése: 
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. 
Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. 
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Adófelfüggesztés: 
Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel.  
Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz.

Az adó alapja: 
Az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. 
Építményadó mértéke 2023. január 1-jétől: 
a) az ingatlan-nyilvántartás szerint belterületen fekvő építmény vonatkozásában:

• 0-20,99 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 0 Ft/m2/év,
• 21-50 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 720 Ft/m2/év,
• 51-100 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 840 Ft/m2/év,
• 101-500 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 960 Ft/m2/év,
• 501-10000 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 1440 Ft/m2/év,
• 10 000 m2 feletti hasznos alapterületű építmény esetén 1800 Ft/m2/év.

b) az ingatlan-nyilvántartás szerint külterületen fekvő építmény vonatkozásában: 480,- Ft/m2/év

Fizetési határidők: 
Az építményadót minden évben két egyenlő részletben adóév március 15. napjáig, illetve szeptember 15. napjáig kell megfizetni készpénz átutalási megbízáson (sárga csekk) vagy bankszámlanyitásra kötelezett adóalany esetén átutalással. 
Az önkormányzati adóhatóság által év közben megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.

Számlaszám:  OTP - 11784009-15516006-02440000

Az eljárás leírása: 
Az építményadóról szóló adatbejelentést az adóév január 15-ig kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz. Az adókötelezettséget érintő változást, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt formanyomtatványon kell bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnál. Az építményadót az önkormányzati adóhatóság az adózó bejelentése alapján kivetéssel, határozatban állapítja meg.

Ügyintézési határidő: 
30 nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal – indokolás mellett – harminc nappal meghosszabbíthat. 
Az építményadóra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat tartalmazza különösen:

• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény;
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény;
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény;
• az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény;
• Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak az építményadóról szóló 21/2022(IX.23), illetve a 26/2017. (X.25.) önkormányzati rendelete.

Űrlapok: 
Űrlapok az alábbi felületről tölthetőek le: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap