A János utcai Derűs Alkony idősek klubjában köszöntötte Szász József alpolgármester Nagy Pál Imrét 90. születésnapja alkalmából.
Imre bácsi Hódmezővásárhelyen született. Szülővárosában végezte az iskoláit és ott szerzett műbútorasztalosi és intarziakészítő képesítést. Első munkahelye már Budapesten, Újpesten volt. Az Újpesti Bútorgyárban 32 hölgynek volt a csoportvezetője négy és fél évig. Ezután meghívást kapott az Egressy Úti Faipari Középiskolába (ma Egressy Gábor Szakgimnázium), ahol 45 évig tanított, és onnan ment nyugdíjba. Majd ezután még 10 évig nyugdíjasként is igényt tartottak a munkájára. Az intarziakészítést azonban még azóta sem hagyta abba.
24 évesen nősült meg, a házasságából két fiúgyermek született. Ez a házasság azonban 8 év után megromlott, és válással végződött, a gyerekek nevelése pedig rá maradt. Másodszor is megnősült, de sajnos az a kapcsolat sem bizonyult életre szólónak. Közben felépítette saját házát, amelyen szinte mindent munkát saját kezűleg végzett el. Öt unokája így büszke lehet a nagypapára.
Tíz éve kezdett a Derűs Alkony klubba járni. Akkor értesült róla, hogy létezik ez a közösség ahol hamarosan társra is talált. Választottjának egy nappal az övé után ünnepelték a 77. születésnapját.
Imre bácsi még most is tevékenyen él. Megteheti, mert fizikailag és szellemileg sokkal fiatalabb a koránál. Már nem szakmaszerűen, de baráti, ismerősi segítségként sokszor és szívesen besegít, ahol megoldásra váró műszaki problémák vannak.
A hosszú élet titkát abban látja, hogy meg kell találni a munka és az egyéb elfoglaltságok helyes arányát. Ezen kívül a mértékletes élet biztosan senkinek nem megy az egészségére. Ha ezeken kívül még a lelki egyensúlyt is sikerül megtalálni, akkor minden rendben van. Úgy tűnik, Imre bácsinak sikerült. Isten éltesse őt még nagyon sokáig!
XVI. Kerületi Újság