Előző lapszámunkban beszámoltunk a Kertvárosi Tanyaudvar ünnepélyes átadásáról. Ilyenkor egy kicsit mindig az ünnepélyes aktus kerül előtérbe, ezért úgy éreztük, hogy adósak vagyunk a Tanyaudvar részletes ismertetésével. Ezért megkértem Oláh Csabát, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat vezetőjét, a Tanyaudvar ötletgazdáját, hogy legyen az idegenvezetőnk, vezessen végig az újonnan felavatott intézményen.
– Idézzük fel a kezdeteket! Milyen cél vezette, amikor megálmodta ezt a kis helyi állatkertet?
– Világjelenség, hogy az emberiség egyre inkább a városok felé igyekszik, a falvak megszűnőben vannak, de legalább is elvárosiasodnak. Ezért arra gondoltam, hogy jó lenne bemutatni a felnövekvő nemzedéknek, hogy milyen is volt a vidéki, falusi, netán tanyasi élet. Melyek voltak azok a háziállatok, és haszonnövények, amelyek évszázadokon keresztül eltartották elődeinket, melyek voltak a Kárpát-medence őshonos háziállatai, és milyen volt a szintén évszázados kertészeti kultúra. Ez az ötlet indított el a tanyaudvar létrehozása felé.
– Mennyiben valósult meg a terve?
– Azt hiszem, 95 százalékban úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem, szerettük volna. Hiszen rögtön hozzá kell tennem, hogy kollégáimban lelkes támogatókra, megannyi ezermesterre találtam, akik nagyrészt szabadidejüket feláldozva tették lehetővé, hogy saját kivitelezésben készüljön el a tanya. Új állatokkal már nem szeretnénk bővíteni a kínálatot, és új állattartó épületeket sem szeretnénk készíteni. Már csak a szakszerű üzemeltetésre szeretnénk koncentrálni.
– Tekintsük meg az épületeket és az ólak lakóit!
– Induljunk a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat felújított központja felől. Ehhez hozzátoldottunk egy előadótermet vizesblokkokkal, és egy nagyobb előadótermet is, amelyik egy jó nagy szaletliben folytatódik. Ebben kapott helyet a kemencénk, amelynek későbbi programjainkban komoly szerepet szánunk. Ezután jön a kecskék ólja, amelyben két parlagi kecske lakik, a disznóólat pedig kétféle sertésfajta birtokolja, a fehér lapály és a szőke mangalica. Majd fordulunk a fogolyház felé, amelyet a nagy baromfiudvar követ. Ezt hét őshonos baromfifajta népesíti be, amelyeket a Gödöllői Génmegőrzési Intézetből vásároltam. Közéjük vegyülve gyöngytyúkok és pulykák gondoskodnak arról, hogy egy pillanatig se legyen csend a baromfiudvarban.
A baromfik birodalma mellett áll a kukoricagóré és takarmánytároló. A marhaféléket két szelíd kárpáti borzderes képviseli, amelyeket kockázat nélkül meg lehet simogatni, mellettük pedig öt juhakolban öt juhfajta, a fehér racka, a fekete racka, a gyimesi racka, a cigája és a merinói juh önálló szálláshelyei következnek. Végül elérkezünk a baromfi törzsállomány hosszú épületéhez, ahol a hét őshonos fajtából egy-egy kakas és négy-öt tyúk él fajtánként elkülönítve, hogy génjeik ne keveredhessenek.
Ha a másik oldalon elindulunk visszafelé, a vízi szárnyasok óljait láthatjuk. Az elsőben dunai magyar kacsák, tőkés récék és karolin récék élnek, a másodikban libák, egymástól elkülönítve, és mindkettőhöz tartozik egy-egy kis tó is. Hátuk mögött húzódik Bálint gazda gyümölcsöse, amelynek különlegessége, a 30 féle gyümölcsfa, amelyek az általa kifejlesztett metszési móddal, karcsú orsóformára vannak alakítva. Ezután érünk a fácánházhoz, majd a két szamár kanca karámjához. Közülük az egyik decemberre valószínűleg anyai örömök elé néz.
Néhány lépésre a szamaraktól láthatjuk a nagyobbik tavat, amelynek elsődleges feladata a Naplás-tóból kifogott, agresszív, oda nem való ékszerteknősök befogadása. Ám a páncélosok mellett megfér benne néhány őshonos magyar halfajta is, például aranykárász, széles kárász, szürke harcsa, tőponty, szélhajtó küsz, szivárványos ökle. A kapuhoz közeledve érünk a kínai törpefürjek és a gazdasági fürjek, majd a nyulak házához, és itt is van egy kisebb szaletli amelyben a kézműves foglalkozástól az étkezésig bármit lehet csinálni.
– Mikor lehet látogatni a Tanyaudvart?
– Hétfőtől péntekig kizárólag csoportok – óvodásoktól az egyetemistákig – látogathatják a Tanyaudvart miután bejelentkeztek a +36-20/331-8001-es telefonszámon.
A szombat és a vasárnap a családoké és az egyéni látógatóké, akik mindkét napon 10-től 16 óráig jöhetnek hozzánk. Az ő esetükben nem kell bejelentkezni.
– Mit nem szabad csinálni a Tanyaudvaron?
– Szigorúan tilos az állatokat etetni, kutyát a területre hozni és dohányozni. Utóbbira különösen kényesek vagyunk, hiszen az udvar nagy részét fazúzalék (mulcs) fedi, és szalmabáláink is vannak, így száraz időben egy csikk eldobása beláthatatlan következményekkel járhat. Kérjük továbbá a szülőket, hogy ne nekünk kelljen megfegyelmezni az akár gyermeki tudatlanságból, akár csibészségből károkozásra hajlamos csemetéiket!
XVI. Kerületi Újság, Mészáros Tibor