A Jóisten egészen biztosan mosolygott, hiszen sütött a Nap március 3-án, amikor Oloffson Károly, Placid atya emléktábláját avatták a Kertvárosban. Az eseményre legalább százan gyűltek össze a gulágot is megjárt egykori bencés szerzetes szülőházának kertjében. Az emléktábla leleplezésében részt vett Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő, Kovács Péter polgármester, Biriszló Lőrinc bencés szerzetes és Urbán Gábor protonotárius, kanonok, aki meg is áldotta azt.
Kovács Péter, miután köszönetet mondott az ötletgazdáknak, Varga Ilona önkormányzati képviselőnek és Kovács Eszternek, a ház jelenlegi tulajdonosának, Placid atya életútjáról beszélt.
Oloffson Károly Rákos-
szentmihályon született és innen járt a bencés gimnáziumba is, majd a városba költözött a család. Két évvel idősebb nővére 6 és fél évesen magántanulóként kezdte az iskolát, de öccsét is érdekelte, amiket tanult. Amikor jöttek vizsgáztatni testvérét, Károly is bizonyíthatta tudását, így négy és fél évesen elvégezte az első osztályt, majd ennek köszönhetően 16 és fél évesen már érettségizhetett is. Habár a bencések nagy hatással voltak rá, ő inkább pedagógus, nem pedig szerzetes szeretett volna lenni, de az Úrnak terve volt vele. Teológiai tanulmányai alatt még nem ismerte fel, hogy mi az, ezért tanárának panaszkodott is erről, mert furcsállotta, hogy sokkal könnyebben mennek a dolgai, mint társainak. Nevelője azonban türelemre intette, a nehézségek pedig jöttek is, ugyanis 1946 nyarán először az Andrássy út 60-ba vitték, majd átadták a szovjeteknek, és végül 10 évet töltött a Gulágon. Saját elmondása szerint ott értette meg, hogy az ő küldetése tartani a lelket fogolytársaiban és mindenki másban. Ennek köszönhetően mindig vidám és derűs volt, pedig végzettsége ellenére sokáig csak szakmunkásként dolgozhatott miután visszatért, a katedrára pedig már sohasem állhatott fel, és papi hivatását is csak titokban végezhette egy ideig.
Kovács Péter szerint Placid atya azért lehet mindenki példaképe, mert ha felismerjük, hogy a Jóistennek mi a terve velünk, akkor mindannyian békés, boldog, másoknak boldogságot, békességet, szeretetet hozó emberek tudunk lenni.
Az eseményen Király Györgyi növendéke, Varga Laura népi énekeket adott elő, Sipos Mátyás pedig Sík Sándor Ketten a Mesterrel című versének felolvasásával járult hozzá az ünnep teljességéhez.
XVI. Kerületi Újság - Sz.R.Zs.