Ugrás a tartalomra

Az ásatás lezárult, de kérdések maradtak

Tavaly novemberben számoltunk be arról, hogy kerületünk peremén, a Honfoglalás park szomszédságában, a Budapesti út, Levedi utca és Etelköz utca által határolt területen nagy valószínűséggel Árpád-kori településre bukkantak a munkagépek. A 2019 augusztusában kezdődött ásatás most befejeződött, melynek eredményéről, és arról, hogy kerületünkben mennyire gyakoriak a régészeti leletek, az ásatás vezetőjét, Takács Ágoston régész-muzeológust, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársát kérdeztük.  
 
– Amint azt őszi beszélgetésünkkor elmondtam, a nem családi házas, hanem annál nagyobb területet érintő építkezések földmunkáinál régészeti megfigyelőnek kell jelen lennie. Így lettünk figyelmesek erre a területre is, ahol a földben a környezetétől eltérő színű, egyenes vonalú sávokra, mint kiderült árkokra találtunk. A földnek az a része, amelyet egyszer megbolygattak, többé már soha nem lesz a korábbi állapottal megegyező színű. Akár ezer évig is őrzi elődeink keze nyomát. Az árkok alapján elindulva találtunk egy épületet, két darab őrlőkövet, egy áldozati edényt, benne késpengéket, mellette pedig több kerámiatárgyat. Ezekből, a hasonló leletek tapasztalatai alapján arra következtettünk, hogy egy Árpád-kori falu került elő a föld alól, amelyet a tatárjárás tett a földdel egyenlővé.

– A tél elmúltával folytatták a kutatást. Mennyivel bővült a leletek sora?
– Megtaláltuk még egy veremház maradványait, mellette pedig egy kisebbét, amelynek valószínűleg valamilyen tároló funkciója lehetett. További árkokra is rábukkantunk, amelyek most már kezdenek rendszerré összeállni. Többségük kelet-nyugati irányban húzódik, de néhány helyen vannak rájuk merőlegesek is. Ezeknek több rendeltetésük lehetett. Ástak ilyeneket vízelvezetés céljából, vagy telekhatár kijelölésére, de alkalmaztak árkokat az állatok elkóborlásának megakadályozására is. Találtunk továbbá kemencemaradványokat, elszenesedett égésmaradványokat, és vörösre égett földmaradványokat is. Ezek mind a kemence folyamatos használatára utalnak.

– Mennyire gyakoriak a XVI. kerületben a régészeti leletek?
– Budapesten és környékén általában mindenfelé lehet találni középkori, de annál régebbi leleteket is. Itt a XVI. kerületben a cinkotai evangélikus templom alatti elődtemplom maradványai számítanak kiemelkedő leletnek. A Timúr és Fertály utca által közrezárt területen is egy nagy középkori temetőre épültek az ottani családi házak. A Csömöri út felújításánál előkerült szarmata temető is érdekes lelet. Ott valószínűleg csak egy nagyobb temető peremébe kaptak bele a munkagépek, hiszen tudjuk, hogy például a Diófa, és a vele párhuzamos utcák házainak alapozásakor több helyen is előkerültek már ókori leletek. Szarmata emlékeket egyébként a Dunától keletre egészen Szada községig elég szép számmal lehet találni, és nagy számuk miatt már nem is számítanak olyan különlegesnek. A Szilas-patak medrében is több őskori és népvándorlás kori leletet ismerünk. Volt még Rákosszentmihályon egy régi templom, amelyet Kovács Eszter kolléganőm azonosított, neki voltak sejtései, hogy merre érdemes keresni a további maradványokat, de korai halála véget vetett ennek a próbálkozásnak, ma pedig már nincs is meg ez a lelőhely.

– Mi lesz a sorsa az Ön által feltárt, feltehetően falumaradványnak?
– Minden adatot rögzítünk, lefotózunk, majd a múltnak ezt a darabját is elnyeli az utókor, jelen esetben ez az építkezés. Ezeknek a leleteknek ez a sorsuk. A lelőhelyet azonban nem engedjük el, mert további nagy területet érintő építkezés lesz a mostani szomszédságában, és azt reméljük, hogy majd az ottani feltárás döntheti el végleg, hogy valóban településre bukkantunk-e, vagy csak egy tanyára, netán valamilyen más feladatot ellátó veremházakra.

Mészáros Tibor - XVI. Kerületi Újság