Békés egymás mellett élés

A kifejezetten hideg és havas 2017-es téli időszakban nagyságrendekkel megnőtt azoknak a lakossági bejelentéseknek a száma az Önkormányzat felé, amelyekben a kötelességüket nem teljesítő polgárokat panaszoltak be az ingatlanjaik előtt elmulasztott hóseprés és síkosság-mentesítés miatt. Az ingatlanok előtti közterület rendben tartása azonban időjárástól függetlenül kötelező minden lakos számára. Ezt a Fővárosi Közgyűlés Budapest köztisztaságáról szóló 49/1994. (VIII.1.) számú rendeletében szabályozta, ami viszont nem tartalmazott előírásokat a megszegők ellen alkalmazható szankciókról. A XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a tavalyi utolsó ülésén ezért új rendeletet fogadott el, amely a többi között ezt a hiányosságot is orvosolta. A részletekről Szász József alpolgármesterrel beszélgettünk.

– Minden jogszabály annyit ér, amennyit be lehet tartatni belőle. A fővárosi rendelet szellemisége szerintem alapvetően helyes, de a rendelkezések megszegőit a szankcionálás hiánya miatt nem lehetett a szabályok betartására kötelezni. Ezért a már említett rendeleti hiányosság pótlása, valamint a 2018. január 1-jén hatályba lépett Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló törvény szabályozásai is időszerűvé tették a 2013 márciusa óta hatályban lévő, a közösségi együttélés szabályait megfogalmazó rendeletünk aktualizálását.

– Milyen következményekkel számolhat az, aki nem tesz eleget a közösségi együttélés szabályainak?

– A mindennapi tapasztalatom az, hogy a kertvárosiak többsége jogkövető állampolgár. Tehát részükről jogos az az igény, hogy az Önkormányzat büntesse meg az alapvető emberi együttélés szabályait megszegő renitenseket. Az új rendelet ezt a lakossági igényt is megtestesíti szabályozott jogi formában. Az előírások betartását a kerületben a közterület-felügyelők ellenőrzik. Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az Önkormányzat célja nem a pénzbehajtás, ezért a közterület-felügyelők az intézkedések során a fokozatosság elvét alkalmazzák. Éppen ezért, ha azt tapasztalják, hogy valaki a portája előtt nem tart rendet, akkor először ellenőrzik a mulasztás miértjét, hiszen ennek számtalan objektív oka is lehet. Például egy idős, egyedül élő polgár – főként télen – erre már nem biztos, hogy képes. Ha azonban valaki gondatlanságból, esetleg szándékosan, ráadásul rendszeresen nem tesz eleget a jogszabályi előírásoknak, az büntetésre számíthat: a helyszíni bírság legmagasabb értéke 50 ezer forint, a jogsértést követő eljárás folyamán megállapítható összeg magánszemélyeknél 200 ezer forint, cégek esetében pedig akár kétmillió forint is lehet. Ilyen magas büntetés kiszabására viszont csak akkor kerülhet sor, ha a jogsértés a köztisztasággal, a közegészségüggyel vagy balesetveszély elhárításának elmulasztásával kapcsolatos.

– A közösségi együttélés mely területeit szabályozza még a rendelet?

– A már említettek mellett meghatározza a tűzgyújtás, a helyi állattartás, a közterületen való macska- és galambetetés, valamint a játszóterek és a kutyafuttatók használatának szabályait, előírja, hogy az ingatlantulajdonosok kötelessége jól látható helyre kitenni a házszámot, illetve szól a zöldterületek védelméről és az önkormányzati jelképek használatáról is.

A rendelet részletes szövegét az Önkormányzat honlapján (www.bp16.hu) az Önkormányzat elnevezésű pont Rendeletek almenüjében olvashatják, illetve a XVI. Kerületi Újság is rendszeresen tájékoztatja az olvasókat arról, hogy milyen szabályokat kell betartanunk ahhoz, hogy a csendes Kertvárosban valóban békés legyen az egymás mellett élés.

XVI. Kerületi Újság - Sz.R.Zs.