Ugrás a tartalomra

Ezer év mögöttünk, ötezer év előttünk

A 2004-ben megtartott népszavazás országos végeredménye szerint a Parlament nem kapott felhatalmazást arra, hogy a határon túli magyaroknak könnyített módon adjon állampolgárságot. A XVI. kerületiek azonban már akkor is úgy érezték, hogy határon túli testvéreink valóban a testvéreink, ezért úgy döntött az akkori képviselő-testület, hogy az Önkormányzat minden elszakított határon túli magyar területen keressen egy-egy testvértelepülést. Az ő küldöttségeiket időről időre vendégül látjuk lakóhelyünkön, az idei Kertvárosi Vigasságokra pedig mindannyian eljöttek, így Kovács Péter polgármester a felvidéki Pozsonypüspöki, a vajdasági Kishegyes, az erdélyi Érmihályfalva és a kárpátaljai Zápszony vezetőit is köszöntötte.    11 éve kapcsolatban Oszvald Erzsébet – aki ugyanúgy 10 éve áll a mindössze 23 ezer lakosú Pozsonypüspöki élén, ahogy a mi polgármesterünk, Kovács Péter – egy 30 fős küldöttség élén érkezett hozzánk. Szerinte azért fontosak a hasonló találkozók, mert így a külhoni nemzettársaink magyarságtudata is erősödik. A vegyes házasságok következtében (amilyen az övé is) ugyanis elveszhet a nemzetiségük akkor, ha ezt nem erősítik a gyermekeikben főként Pozsonypüspökiben, ahol a lakosságnak már csak 10 százaléka magyar. A két, harmadszorra újraválasztott polgármester kiváló együttműködéseként eddig a többi között már Mikulás-ünnepségen, gulyásfőző versenyen és szoborszentelésen is részt vettek közösen a kerületiek és a felvidékiek, akik nálunk is otthon érzik magukat. A kulturális program részeként most a Pozsonypüspökiből érkezett György Réka mondott verset és mesét, Oszvald Erzsébet pedig egy olyan képet adott át Kovács Péternek, amelyen településük legrégebbi emlékei láthatók.   Megasztár és testvérváros Az ötezer lelket számláló Kishegyes nemcsak a delegációk között, hanem a Szurmai sétányon is helyet kapott kézműves termékeivel. A 12 fős küldöttséget a helyi közösség titkára (a titulus nálunk a jegyzőnek felel meg – a szerk.), Sipos Tibor vezette, aki elmondta: Rúzsa Magdi énekes – aki a XVI. kerületben nyert lakást – által került kapcsolatba a két település 2006-ban, a kapcsolat pedig azóta is él. Ugyanakkor nagyon hálásak a Kertvárosnak, mert mind anyagi, mind kulturális téren jelentős támogatást kapnak tőlünk. Így nekünk köszönhetik azt is, hogy a korábban eltulajdonított Mátyás király-szobrot tavaly újra fel tudták állítani, a közös programok sorában pedig most az 1956-os forradalom 60. évfordulójára emlékezve várják a kerületieket, ugyanis a Szabadkai Magyar Főkonzulátus és a Nagy Imre társaság egy közös emléktáblát avat majd Kishegyesen a Vajdaságban egyedüli módon.   Egység az Érmellék fővárosával Érmihályfalváról az idén 30 éves Nyíló Akác néptáncegyüttes adott ízelítőt abból, hogy ott hogyan ápolják a magyar hagyományokat, a Nyakó József polgármester vezette 25 fős delegáció tagjai pedig néhány népművészeti terméket is magukkal hoztak. A tízezer fős erdélyi település 2008 óta van kapcsolatban a XVI. kerülettel, de a vezetője szerint nem merítik ki eléggé az ebben rejlő lehetőséget, ezért arra törekszik, hogy ne csak a kulturális programokon vegyenek részt közösen, hanem az oktatási intézmények életében is.    Háborúban is színmagyar A legfiatalabb, mindössze ötéves, de talán a legszorosabb kapcsolata az 1800 lelkes, színmagyar Zápszonnyal van a Kertvárosnak. Bacskai László polgármester – aki egy 28 fős delegációval érkezett – háláját fejezte ki azért, hogy a XVI. Kerületi Önkormányzat segítségével be tudtak rendezni egy informatikai termet a helyi iskolában, megszépült a templom berendezése, az óvodák pedig számtalan adományt kaptak. A következő találkozóra novemberben kerül sor, amikor átadják az iskola felújított tetőszerkezetét, amit szintén kertvárosi segítséggel kiviteleztek.    » Sz. R. Zs. - XVI. Kerületi Újság  

A testvértelepülésekkel rendszerint focimeccsen mérjük össze erőnket. Az öt csapat körmérkőzéses rendszerben rúgta a bőrt az MLTC kis műfüves pályáján, a végeredmény pedig önmagáért beszél. Jó házigazda módjára a Kertváros csapata végzett az utolsó helyen, maga elé engedve Érmihályfalva együttesét. A dobogó harmadik fokára Zápszony állhatott fel, az ezüstérmes Kishegyes lett, a győzelmet pedig nem meglepő módon Pozsonypüspöki szerezte meg.