Dr. Kleiner Dénes fiatal, elkötelezett gyógyszerész, aki a közelmúltban egy különlegesnek számító online-könyv, a Désfalvi Judit által szerkesztett Gyógyulásom könyve szerzői munkáiban vett részt. A Kertvárosban lakó fiatal szakembert a kötetről, a gyógyszerészi és onkológusi pályáról, valamint a járványügyi helyzetről kérdeztük.
– Mi indított arra, hogy gyógyszerész legyél?
– Sok dolog foglalkoztatott egyszerre, többek között a növénytan, főképp a gyógynövénytan, az élettan, meg szerettem volna segíteni is embereken. Ha ezt így összegyúrja az ember, akkor a gyógyszerészet tűnik a legjobb választásnak.
– Hol, milyen területen dolgozol jelenleg?
– Jelenleg az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében dolgozom, egyrészt a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika onko-teamjének gyógyszerészeként, illetve ugyanitt betegtájékoztató előadásokat is tartok. Ezen túlmenően az oktatásban és a tudományos munkákban veszek részt.
– Mennyire megterhelő ez lelkileg?
– Az onkológiai betegek érdekesek. Számtalan pozitív és negatív dolgot láthat az ember, de közben nagyon sok akaratot is lehet érezni, ami erőt adhat. Sőt, a napjainkban alkalmazott gyógyszeres kezelések egy időben észrevett tumor esetén már messze nemcsak néhány hónapot adhatnak, hanem lényegében meg tudjuk gyógyítani a betegeket. Ez attól még nem jelenti azt, hogy ne lenne nehéz egy konzultáció során akarva-akaratlanul a kelleténél több terhet saját magunkra helyezni.
– A közelmúltban egy egészségmegőrzéssel kapcsolatos online-könyv megírásában vettél részt, melyet Désfalvi Judit szerkesztett. Címe: Gyógyulásom könyve. mi volt a célja a kötet létrejöttének?
– Onkológus szakorvosoktól kezdve dietetikus szakembereken keresztül gyógyult betegekig szinte mindenféle emberrel. A célunk is ez volt, hogy a lehető legszélesebb spektrumban járjuk körbe a tumoros betegek mindennapos kérdéseit. Ennek az eredménye egy többek szerint is jól felhasználható, és érthető kis könyvecske lett.
– Miben más ez a könyv más kötetekhez képest?
– Véleményem szerint a legnagyobb előny, hogy valóban a szakmában jártas emberek írták és lektorálták a könyvet, mégis ingyenesen elérhető. Másik nagy előny, hogy a Pink Bolero Önsegítő Egyesület tagjai (akik általában nem egészségügyi szakemberek) olvasták át, és mondták el véleményüket, így nemcsak szakmailag helyessé, de közérthetővé is tudtuk tenni a könyvet.
– Milyen új kihívások és nehézségek elé állított titeket a COVID-19?
– Az emberek egyszerre félnek és szkeptikusak. Szerencsére esetünkben elég könnyen túl tudtunk jutni azon a kérdésen, hogy a kezelés elmaradásából következő rizikó sokkal több bajt okozhat, mint a fertőzésnek a rizikója. Természetesen ez maga után vont számtalan változást, de úgy gondolom, a betegek általánosan értik és megértik ezeket a változásokat.
– Milyen tanácsaid lennének a járvány idejére? Mire figyeljenek azok, akik valamilyen módon veszélyeztetettek?
– A sok fals információ miatt javaslom, érdeklődjenek a gyógyszerészüktől, kezelőorvosuktól, vagy más szakemberektől. A rizikócsoportok között található számtalan krónikus kórkép, mint például a kemoterápiás kezelést kapó tumoros betegek is. A koronavírus fertőzésének megelőzése szempontjából azonban olyan gyakorlatok bevezetéséről lehet olvasni, amelyek eddig is előnyösnek mutatkoztak bármely más fertőzés szempontjából. Könnyen megoldható ezek közül a gyakori, alapos, szappanos kézmosás, de ha ez nem megvalósítható, az alkoholos kézfertőtlenítés szintén előnyös. Kerülendő az arc, az orr és a szem érintése. Értelemszerűen javasolt kerülni a beteg embereket, kifejezetten akkor, ha jellemző tünet a köhögés. A sok esetben lappangó, vagy nem megjelenő betegségek miatt viszont általánosságban javasolt a társasági események kerülése. Tünetek esetén (láz, köhögés, száraz torok érzete, légzés nehezítettsége, izomfájdalom, fáradtság) a további lépések érdekében telefonon keresse háziorvosát vagy kezelőorvosát!
– Milyen szakmai terveid vannak a járvány utáni időszakban?
– Lényegében tervezem tovább vinni, amit elkezdtem. Valóban vannak terveim cikkekre, de a könyvet is szeretném teljesebbé tenni, véleményem szerint ugyanis lehetne kicsit bővebben írni a „célzott” terápiákról. De – hogy úgy mondjam – ez a jövő zenéje.
Gueth Ádám