Ugrás a tartalomra

Kisasszony hava

Kisasszony hava

Augusztus, a nyárutó hó, a csillaghullás ideje. Míg más népeknél csillaghulláskor (főleg a szerelmesek) kívánhatnak valamit, a mi hitvilágunkban ha csillagot látunk lehullani az égről, tudjuk, emberi lélek távozott ebből a világból. A Nagyboldogasszony és Kisasszony napja közötti időben „Vért ne vétess, hideg víztől messze távozzál, ért szőlőt, dinnyét, mandola magot egyél”. 

Augusztus elseje, Vasas Szent Péter napja, a láncra vert szentet egy angyal szabadította ki jeruzsálemi börtönéből. Ezen a napon ne menjünk ki a szőlőbe, mert lehullnak a szemek, viszont ilyenkor a legjobb ültetni a tarlórépát. Nagyboldogasszony napján, 15-én, Szűz Mária mennybemenetelét ünnepeljük, az ünnep mélyén azonban ott rejlik a kereszténység előtti ősanya-kép emléke is. Ettől a naptól a nők ne fürödjenek a folyóban, ezen a napon ne süssenek, mert kitör a tűz a kemencéből. Szeptember 8-ig azonban szerencsés idő jön a munkájukra, ilyenkor ültessék a tyúkot, az ilyenkor kelt csirkékből lesznek a legjobb tojók. Ekkor kell pelcelni (sajnos ennek a szónak sehol nem találtam meg a pontos jelentését, valószínűleg az új tő gyökereztetését jelenti) a muskátlit, vetni a lóherét, leszedni a gyógyításra szánt füveket. A gyümölcsfába vágjunk keresztet, hogy egészséges legyen. Ha nagyasszonykor ragyog a nap, jó bortermésre számíthatunk. Államalapító királyunk ünnepén, István napkor szenteljük meg az új kenyeret. A Mária Terézia 1774-es rendelete óta tartott ünnepen 1818-tól tartanak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. Az e napon szedett gyógyfüvek rontás és boszorkányok ellen ajánlottak, és ekkor érdemes vágni a kincskeresésre szánt mogyoróveszőt is. A kánikula végét jelzi Bertalan napja, 24-e. A gólyák már készülnek délre, a kígyók elbújnak, a halak nem nőnek tovább, csak híznak, a seregélyek a szőlő felett gyülekeznek. Időjárásjósló nap, az eljövendő őszi időt mutatja meg. Ha ezen a napon köpüljük a vajat, gyógyító hatása lesz. Tegyünk belőle a vetőbúzába, hogy ne váljon csörmölyössé. (Ez utóbbi jól hangzó régi szavunk jelentése: apró, darabos.)
105 éve vetették fel a Rákos Vidékében a Hősök emlékműve felállításának ötletét. Az emlékmű ma is áll a Csömöri út és a János utca sarkán. Térjünk vissza a kezdetekhez:
Rákos Vidéke 1905. augusztus 1.
„Állítsunk emléket hőseinknek! Három héttel ezelőtt a Rákos Vidékében egy czikk jelent meg, mely ismerteti a Prokopp Endre ötletét és felveti az eszmét, hogy a rákosszentmihályi társadalom örökítse meg meghalt hőseink emlékét örökmécses-oszlop alakjában.
A RAFC, mely alig néhány évi fönnállása alatt olyan sportéletet teremtett községünkben, melyhez hasonló Budapest környékén alig van — mint már röviden említettük — magáévá tette az eszmét, s elhatározta, hogy vasárnaponként mérkőzéseket rendez, s ezeknek tiszta hasznát erre a hazafias és kegyeletes czélra fordítja. Közönségünk figyelmét pedig az alábbi szövegű falragaszokon hívja fel:
Állítsunk emléket hősi halált halt polgártársainknak!
Országszerte, falvakban ép úgy, mint városokban széleskörű mozgalom indult meg, hogy a Haza védelmében elhalt polgárok emlékét a béke megkötése után örök időkre megörökítsék. Méltó is, hogy ne borítsa a feledés fátyola azoknak a hősöknek neveit, kik édes Hazánk védelmében hullatták vérüket, áldozták fel életüket.
A RAFC e szép hazafias eszme szolgálatába óhajtván állani, elhatározta, hogy football mérkőzéseinek tiszta bevételét a hősi halált halt polgártársaink dicsőségét megörökítő emlékműre fogja fordítani.
Mérkőzéseink látogatói tehát a mellett, hogy szórakoznak, hozzájárulnak ahhoz, hogy községünk hős polgárainak emléke méltóan megörökíthető lesz.
A RAFC vezetősége pedig gondoskodik, hogy e nemes czélu mérkőzései kiváló sportélvezetet is nyújtsanak, s ezért elsőrendű csapatokat köt le.
A július 18-iki mérkőzésen, melyen Magyarország ezidő szerinti bajnok egyesületének csapata vett részt, a RAFC formában és modorban olyan játékot mutatott, hogy hazánk ez elit csapatját is meglepte.
Amikor a pesti vendégek este eltávoztak, búcsúzáskor jól esett minden szentmihályinak hallani, milyen elismeréssel vannak a pálya kitűnő felszerelése és a szép számú előkelő közönségről, mely a rossz idő ellenére is ilyen nagy érdeklődést mutatott a mérkőzés iránt.
Hogy a mérkőzések tovább is ilyen magas színvonalon maradjanak, a klub vezetősége elsőrangú csapatokat kötött le, mi kétség kívül sok fáradságot, s gondot okozott, mert fiatalságunk szine-java most a harcztéren van és sportjátékok helyett a haza védelmében vesz részt. A vezetőség komoly munkát végzett tehát új csapatok szervezésével és a klub anyagi nehézségei ellenére, egyéni áldozatokat és fáradságot nem kimélt, hogy ezekben a nehéz időkben is fönntartsa és fejlessze községünkben a sportot. A múlt vasárnapi mérkőzés minden szónál ékesebben bizonyítja a RAFC életrevalóságát, mivel egyúttal emeli községünk jó hírnevét.(…)
Mindnyájunknak vannak halottaink, kiket hozzátartozóink közül vagy baráti körünkből ragadott el a szent dicsőség fényével együtt járó hősi halál.
Testvéreink, barátaink, egyszóval községünk hős katonáinak áldott emléke megköveteli tőlünk azt a kis áldozatot, hogy minden időben eszünkbe jussanak nekünk, kiknek köréből a becsület mezejére elindultak és a jövő nemzedéknek, melynek jobb sorsáért és nyugodt boldogulásáért életüket odaadták.
Ennek a nagy kötelességnek teszünk eleget, amikor segítünk az emlékmű megvalósításában és ezt a munkánkat egybekapcsoljuk annak a lehetőségével, hogy közönségünk a magukban is értékes sportlátványok és magának a sportnak hasznos fejlesztése kedvéért nehézség nélkül és szívesen áldozhasson a szent czélra. Minden fillér, melyet közönségünk a RAFC-nak juttat, a legszebb emberi érzésnek: a hazafias önfeláldozásnak, a hősök tiszteletének és külön még Rákosszentmihály község szépen indult sportjának válik hasznára. O. Gy.”


Széman Richárd

Hír kategória
Közzétéve
2020. 08. 14. - 12:45
Utoljára szerkesztve
2020. 08. 14. - 12:56