Ugrás a tartalomra

Miért spanyol a nátha?

spanyolnátha
Horváth Attila dr

Ha a történelem nem is ismétli önmagát, de sokszor találhatunk napjaink eseményeire hasonlító mozzanatokat a világtörténelemben. A járványok történetéről, a 100 évvel ezelőtti spanyolnátháról és hatásairól Dr. Horváth Attila alkotmánybírót, jogtörténészt, kerületünk lakóját kérdeztük.

Milyen korábbi nagy világjárványokról van tudomásunk a spanyolnáthán kívül?
– Amióta az emberiség kilépett az önellátó gazdálkodásból, azóta rendszeresen előfordultak különböző járványok. A legfőbb előidézői a járványok kitörésének a háborúk voltak. Ekkor ugyanis nagy tömegben vonultak a katonák és a kiszolgáló személyzetük egyik helyről a másikra, és az ilyen körülmények között még rosszabb higiéniai viszonyok szinte törvényszerűen valamilyen betegséghez vezettek. Talán sokak számára megdöbbentő lesz az a tény, amely szerint egészen az I. világháborúig a járványokban mindig többen haltak meg, mint az ütközetekben. Közismert történet: Hunyadi János és Kapisztrán János hősiesen visszaverték török hadakat 1456-ban Nándorfehérvárnál, majd mindketten meghaltak a katonai táborban kitört pestisjárvány miatt.
A pestis kórokozóját egyébként „biológiai fegyverként” is alkalmazták: a tatárok 1347-ben a Kaffa város ostrománál pestisben meghalt emberek holttesteit lőtték be hajítógéppel a falak mögé.
A járványok hatással voltak a történelemre is. Ezt a tényt pl. a francia ún. annales iskola „fedezte fel.” Addig ugyanis leginkább csak a politika és eseménytörténettel foglalkoztak. A történészek ezután vizsgálták például azt is, hogy az időjárás, a felmelegedések, lehűlések milyen hatással voltak az emberek életkörülményeire.

Milyen hatással bírtak ezek a világtörténelemre?
– Néhány példa a járványok történelmet befolyásoló eseteire: a Nyugat Római Birodalom nem csak a népvándorlás miatt bukott el, hanem a járványok miatt is. (Erre utal Madách Imre: Az Ember tragédiája római szín jelenetében.) A járványok miatt húzódott északabbra és a kontinens belső részeibe a Nyugat- európai lakosság a kora középkorban. Anglia azért is tudott nagyhatalommá válni, mert szigetország lévén nem csak a külső támadásoktól, de a járványoktól is viszonylagos védettséget élvezett. Persze voltak kivételek: például a hírhedt 1665-ös londoni pestis, amit Daniel Defoe is megörökített regényében.
A középkori járványok után munkaerőhiány lépett fel, ezért javítottak a parasztok életkörülményein, és még nagyobb figyelmet fordítottak a technikai újításokra.
Magyarországon az 1831-es kolera járvány, illetve az amiatt kitört kolera felkelés hatására kezdett az 1832-36-os rendi országgyűlés foglalkozni a jobbágyok helyzetével.

Hogyan ütötte fel fejét a 100 évvel ezelőtti spanyolnátha?
– Ez a járvány is a háború miatt terjedt el ilyen gyorsan. Valószínűleg az amerikai katonák Kansasból hozták magukkal 1918 tavaszán Franciaországba, és onnan terjedt el az egész európai kontinensen. Azért nevezték spanyolnáthának, mert a hadban álló országokban katonai cenzúra volt, ezért igyekeztek minél kevesebb információt adni a járványról. Viszont a semleges Spanyolországban folyamatosan tudósítottak a megbetegedésekről, halálozásokról.  A világtörténelem legpusztítóbb járványának bizonyult, ugyanis feltételezések szerint az emberiség 20%-át megfertőzte. Több mint 20 millió áldozatott követelt, többen haltak meg, mint az I. világháborúban.

Milyen rendelkezésekkel, rendeletekkel próbálták megállítani a betegséget?
– Magyarországon a spanyolnátha 1918 augusztusában jelent meg. A megbetegedések Budapesten októberben váltak tömegessé. Gyógyszerhiány lépett fel és egyre több orvos és betegápoló is megbetegedett. A Fővárosi Közgyűlés október 18-án bezáratta a szórakozóhelyeket: színházakat, mozikat, mulatókat, főiskolákat, egyetemeket. Korlátozták a kávéházak nyitva tartását, a peronon egyszerre csak négyen tartózkodhattak. A járvány elleni védekezést nagyban hátráltatták a fővárosban lezajlott események: körülbelül negyvenezer katonaszökevény érkezett, akik semmilyen szabályt sem tartottak be. A rendőrségnek a tüntetésekre kellett átcsoportosítani jelentős létszámot. Károlyi Mihály pedig, amikor az őszirózsás forradalomnak nevezett események révén miniszterelnök lett, október 31-én leállította a járvány elleni védekezést. Kinyitatta a szórakozóhelyeket, hogy ezzel is növelje népszerűségét.

Tudunk-e olyan történelmi személyről, híres emberről, aki elkapta a kórságot?
– A spanyolnátha közismert magyar áldozatai: Ady Endre, ifj. Tisza István (a meggyilkolt Tisza István gróf fia), dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát, Karinthy Frigyes első felesége, Judit Etel, Kafka Margit író, Szabó Ervin anarchoszindikalista gondolkodó és könyvtáros.
A spanyolnátha neves külföldi áldozatai: Edmond Rostand, francia költő, drámaíró, Guillaume Apollinaire, francia költő, író, grafikus, Max Weber, német szociológus, filozófus, közgazdász, Gustav Klimt, osztrák festő, Frederick Trump, az Egyesült Államok jelenlegi elnökének nagyapja, Rodrigues Alves, Brazília elnöke.

Mit gondol, milyen történelmi folyamatokat idézhet elő a mostani járvány? A népszerű izraeli történész Yuval Noah Harari szerint például az EU végét jelentheti.
– Nehéz úgy jósolni, hogy nem tudjuk meddig tart a járvány és annak milyen gazdasági és társadalmi hatásai lesznek. Egy biztos, hogy a tanúságokat le kell vonni. Egyrészről nem szabad elfelejteni az Európa Unió alapító atyáinak eredeti gondolatait, másrészről ki kell dolgozni egy olyan szabályozási rendszert, amely segít megakadályozni egy újabb járvány elterjedését.


XVI. Kerületi Újság - Gueth Ádám 

 

fotó: Újságcikk részlete 1918-ból

Hír kategória
Közzétéve
2020. 05. 08. - 13:48
Utoljára szerkesztve
2020. 05. 08. - 13:58