A Magyar Kultúra Napját itt a Kertvárosban általában rendezvénysorozattal szoktuk megünnepelni. Az ismert okok miatt idén ez elmaradt. Hiányérzeteinket azzal próbáljuk enyhíteni, hogy bemutatjuk kerületünk lakóját, Dénes Évit, akinek a közelmúltban jelent meg A beavató című regénye.
Aki elolvassa a 265 oldalas regényt, újból bele fog szeretni a hosszabb figyelmet igénylő, a 30-40 perces tévés sztoriknál sokkal tartalmasabb, érdekesebb és maradandóbb alkotásokba. Szembesülni fog azzal a felismeréssel, hogy a kultúrát napjainkban egyre inkább nem a tévé képernyőjén kell keresni. Ez a mű elsősorban regény, és olyan mesterien bújik meg a történetben a szakma, hogy észre sem vesszük. Ideje hát tisztázni, ki is Dénes Évi.
– Hosszabb megfogalmazásban a fülszövegben olvasható mottót idézhetném válaszul: „Nem a névjegykártyára írt rang vagy. Nem is az, akinek gondolod magad, vagy akinek gondolnak téged. Az vagy, amit adni tudsz másoknak.” Rövidebb megfogalmazásban pedig egy saját magam által kifejlesztett módszerrel dolgozó személyiség-elemző vagyok.
– Hogyan lehet eljutni odáig, hogy valaki saját módszerrel elemezze mások személyiségét, ráadásul olyan szinten, hogy már tanítja is?
– Elég kanyargós úton. Kisgyerekkorom óta bennem volt a segítőszándék, a jobbítás igénye, úgy éreztem, hogy ezzel nekem dogom van. Ehhez képest egész másfelé indultam, hiszen a fizika, a biológia és a matematika egy ideig elemi erővel kötötte le az érdeklődésemet. Ezek a tantárgyak egyértelmű utat jelentettek az orvosi egyetem irányába, ahol el is végeztem az első évet, de nem éreztem jól magam. Lassan rájöttem, hogy ez nem az én utam. Így aztán egy nagy fordulattal közgazdász lettem. 11 évig kommunikációs vezető voltam egy multinacionális cégnél, ahol egy népes csapat tagjaként négy országra kiterjedően kommunikációs és márkastratégiát építettünk. Szerettem ezt a munkát. De ebben sem a márkaépítés érdekelt elsősorban, hanem az, hogyan lehet ennyi különböző személyiséget egy csapatba rendezni úgy, hogy eredményesen, minél kevesebb konfliktussal tudjanak együtt dolgozni. Majd 30 évesen, amikor megszületett első gyermekünk, őt pedig 3 év múlva követte a második, már sejtettem, hogy nem fogok visszamenni ebbe a nem túl családbarát „luxusrabszolgaságba”, amit addigi munkám jelentett.
Cinkotai családi házunkban 2009-ben megnyitottam az Alory testi-lelki stúdiót. Itt dolgozom tizenegynéhány kiváló kollégával együtt. Először magánemberek érdeklődtek a személyiség-elemzés, és az ebből következő tanácsaim iránt, aztán ahogy halmozódtak a tapasztalataim, már cikkeket írtam, előadásokat, kurzusokat, konzultációkat tartottam. Rátaláltam valamire, ami mások számára értékesnek, hasznosnak bizonyult, és egyre szélesedett az érdeklődés a tevékenységem iránt. Erre bizonyíték az is, hogy már szakmabeliek is bejelentkeztek hozzám konzultációra. Azt hiszem, elmondhatom, hogy a gyerekkori világjobbító vágyaim kezdtek megvalósulni.
– De hogyan lett ebből regény?
– Az én esetemben az élet két síkon zajlik. Van egy fizikai, mások által is látható része, és él bennem egy saját, belső, nem látható világ. Amikor 28 éves voltam, ez a belső világom súlyosan megsérült, amikor édesanyám meghalt. Ezzel pszichológushoz is eljutottam, szerencsémre ahhoz, aki Magyarországon elsőnek foglalkozott családterápiával. Ő szakmai módszerekkel megállapította, hogy a populációnak ahhoz az 5 százalékához tartozom, akineka nagy átlaghoz képest nagyon eltérő világlátása van. Én ezt akkor negatív tulajdonságként könyveltem el. Majd 10 évvel később, amikor egy angol-indiai tréner egy 150 fős tréning alkalmával szinte szóról szóra ugyanezt mondta rólam, elgondolkoztam. Akkor értettem meg, hogy amit én addig negatívumnak tartottam, az az én tehetségem. E felismerés birtokában azonban kezdtem megengedni magamnak, hogy ezeket a bennem élő történeteket leírjam. Aztán kinyílt bennem egy kapu erre a világra.
– Hogyan született meg A beavató című regény?
– Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de 10 nap alatt kifolyt belőlem ez a 265 oldal. Semmilyen előzetes elképzelésem, szerkesztési elvem nem volt hozzá. Amikor írni kezdtem, nem volt egy átfogó képem arról, hogyan építem fel a történetet, és hova fog kifutni. Amit leírtam ösztönösen jött, és a folytatás mindig az addig leírtakból következett. Valahogy úgy, mintha nem kitaláltam volna a történetet, hanem emlékeket idéznék. Gondolom, az addigi életem milliónyi tapasztalata, a nők és férfiak kapcsolatának, személyiségének elemzésből adódó ismeretek, saját érzelmeim, érzéseim valahogy összeálltak egy történetté. Afféle hályogkovácsként láttam hozzá, és ez lett belőle.
– A Beavató egy női történet női előadásban. Utóbbit úgy értem, hogy olyan részletek is vannak benne, amilyeneket csak egy nő tudhat egy nőről, például azt, hogyan fogja össze a szoknyáját, mielőtt felmegy a lépcsőn. Ön milyen nőnek tartja magát?
– Azt hiszem olyannak, akiben egymás mellett él egy matematikus racionális gondolkodása és a lélek világának elkötelezett kutatója. Mindennek a miértjét keresem, és nagyon érdekel, hogy amit az agyunkkal megértünk, hogyan lehet a szívünkkel is megérteni.
– Anélkül, hogy lelőnénk a poént, miről szól A beavató?
– A társadalom és a nő viszonyáról, egy korábbi korban. Egy olyan korban, amikor az egyenjogúság még nem volt törvénybe foglalva, a női minőség más volt. Ebben a közegben mutat be párhuzamosan olyan nőket, akik megfelelnek a kor elvárásainak, és egy olyat, aki mer más lenni. Az ő élete üzenetet hordoz nekünk itt, a 21. században. Mindannyiunknak mást. Még mielőtt bárki besorolna a feministák közé elmondom, hogy én maximálisan „férfitámogató” nő vagyok. Szerintem a férfi és a férfi értékek szerepe sokkal fontosabb, mint azt ma gondoljuk. Azt tapasztalom, hogy a nők többsége manapság túl sokat gondol magáról, rossz életideáljaik vannak, és ezért elindulnak az elférfiasodás útján, veszítenek nőiességükből, de ez megérne egy újabb regényt.
– Lesz újabb regény?
– Igen, készülőben van, de arról most csak annyit, hogy annak férfi főszereplője lesz.
– Végül ejtsünk egy szót a címről! Ki a beavató?
– A fő üzenetem az, hogy mindannyian beavatók vagyunk, mindannyian üzenettel szolgálunk a másik ember számára, ezzel beavatjuk egy számára ismeretlen világba.
Akinek felkeltette az érdeklődését Dénes Évi regénye, a www.beavato.hu oldalon érdeklődhet.
Mészáros Tibor
A XVI. Kerületi Újság legfrissebb száma: https://www.bp16.hu/hirek/keruleti-ujsag/202102-szam-20210127