A XVI. kerületi Önkormányzat önként vállalt feladata a táborozási, gyermekmegőrzési lehetőség biztosítása a nyári iskolaszünet idejére. Ezt a feladatot az Önkormányzat megbízásából a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet látja el már hosszú évek óta. Vezetőjükkel, Csillik Kristóffal beszélgettünk a napközis táborról.
A Kertvárosban a Szentmihályi Kulturális Központ az iskolaszünet idejére átalakul nyári táborrá. Ilyenkor a kulturális küldetés szünetel, bár nem teljesen, mert azért a szervezők a gazdag programsorba be-be csempésznek egy-egy kulturális műsort is.
Csillik Kristóf nem csak a máról beszélt, kicsit visszatekintett az előzményekre is:
– Sajnos volt egy időszak, amikor a tábor megítélése nem volt jó. A gyerekek unalmasnak találták, és inkább gyermekmegőrzőként működött, mint érdekes napi programokat nyújtó intézményként. Kifogásolható körülmények között, korszerűtlen környezetben teltek a szünidő napjai. Gyökeres változást hozott, hogy megtörtént a régi, műanyagtetős épület felújítása, amelyet egy korszerű kulturális központtá alakíttatott a kerület. Nagy előnyt jelent, hogy a közvetlen szomszédságban épült meg a Szentmihályi Konrád Ferenc Uszoda, és a tábor uszoda felőli sarkában kiépült egy európai szabványoknak is megfelelő játszótér. Így az infrastruktúra ugrásszerűen javult, és lehetőség nyílt színvonalasabb, szórakoztatóbb programok szervezésére. Ehhez járult még az anyagi háttér megerősödése is, amely további lehetőségeket nyitott a szervezők előtt.
– Mondana néhány konkrétumot?
– Megengedhettük magunknak, hogy a felügyelő pedagógusok számát megemeljük, és több kisebb, könnyebben mozgatható csoportot hozzunk létre. Jelenleg 15-18 fős csoportjaink vannak, egy-egy pedagógusnak csak ennyi gyerekre kell figyelnie. Mivel a programokban egymást váltják a csoportok, a várakozási idő is lecsökken, így változatosabb az élmény is.
– A szülők értesülnek valamilyen módon arról, hogy az elmúlt években színvonalasabb lett a tábori program és a környezet?
– Igen, elsősorban úgy, hogy a gyerekek elmesélik otthon, milyen jól érezték magukat a táborban, de nem csak ezen a csatornán kapnak információkat, mi is népszerűsítjük a tábort. Ezen kívül nagy vonzerő az is, hogy az önkormányzati segítségnek köszönhetően nagyon versenyképesek az áraink.
– Meddig lehet igénybe venni a tábort?
– Minden évben 11 hétig tart. Általában június 15-től augusztus 31-ig.
– Ebben az évben a mindent felborító vírushelyzet hatással volt az Önök munkájára is?
– Nem is kis mértékben. Általában március 15-e után kezdjük a táborszervezést. Idén azonban akkor még fogalmunk sem volt, lesz-e egyáltalán tábor. Inkább azt láttuk esélyesebbnek, hogy nem.
– Idén mikor kezdtek hozzá a szervezéshez?
– A Kormány döntése a táborok engedélyezéséről a kedvező járványügyi helyzetnek köszönhetően született meg, csakhogy mindössze három héttel a tábornyitás előtt. Így a három hónap helyett három hetünk maradt a szervezésre. Ezalatt biztosítani kellett a pedagóguslétszámot, a takarító és technikai személyzetet, meg kellett szervezni az étkezést, biztosítani kellett a higiénés előírásokat, szóval elég kiterjedt szervezőmunkát igényelt. Nem tudtuk ugyanakkor, hogy a szülők a járványtól fenyegetett helyzetben el merik-e engedni gyermekeiket a táborba.
– Végül hány személyre készültek?
– Úgy ítéltük meg, hogy 160 fő az a létszám, amely mellett még biztosítani tudjuk a védőtávolságot és az egyéb higiénés előírásokat. Az érdeklődés azonban ennél nagyobb volt, még el is kellett utasítani néhány jelentkezőt.
– Volt-e valamilyen kedvezmény a jelentkezők számára?
– Igen, azok a gyerekek, akiknek a szülei a veszélyhelyzet alatt elvesztették a munkájukat, három hétig ingyenesen vehették igénybe a tábort. Ezen kívül nekem, mint intézményvezetőnek megalapozott igény esetén jogom volt 50, 75, vagy akár 90 százalékos kedvezményt adni a nevelési díjból. Az étkezési díj pedig megegyezik az iskolaidőben fizetendő összeggel.
– A felügyelők a kerületi iskolákból érkeztek?
– Meglepő módon a kerületi tanárok – a piaci bérek ellenére – nem nagyon érdeklődtek a lehetőséggel kapcsolatban. Ezért meghirdettük ugyan a nyári munkalehetőséget, de a „stáb” összeállításában elsősorban a táborvezetőkre számítottunk. Szeretjük ugyanis, ha az ő ismerőseikből, kollégáikból, az előttük már bizonyított személyekből áll össze a csapat. Nem szerencsés, ha a felügyelő pedagógusok a táborban találkoznak először egymással, és mindenki mindenkinek idegen. Ha nem így van, könnyebben fogadják el az irányítást is a táborvezető részéről, és egységesebben tudnak dolgozni. A két táborvezetőnk már június 1-jétől munkába állt, és részt vettek az előkészítő munkálatokban is.
– A Kerületgazda munkatársai közül kiket érintenek a táborral kapcsolatos munkák?
– Szinte minden szakmát érint, hiszen az előkészítő szakaszban festőkre, villanyszerelőkre, parkfenntartókra, karbantartókra van nagy szükség. Ők egész nyáron készenlétben állnak bármilyen váratlan esemény elhárítására. De sok munka hárul azokra is, akik a pénzügyön dolgoznak, vagy a munkaszerződéseket írják, az anyagokat biztosítják a karbantartásokhoz, vagy éppen a programokhoz – lufi, arcfesték, sporteszközök, papír, olló, cukor, kávé, üdítő az előadóknak. Akik napi szinten intézik a tábor ügyeit, lehetnek vagy húszan.
A programokról Mocskonyi Piroskát kérdeztük.
– Célul tűztük ki, hogy minden nap legalább két olyan esemény legyen, amelyhez a táboron kívülről hozunk előadókat. Kánikulás napokon nagyon népszerű a vízibomba csata, amelyhez csak egy jó locsolótömlő kell a tábor kertjében. Szerepel a palettán sokféle kézműves tevékenység, például papírmerítés, könyvkötés, újrahasznosítás. A mozgásigényt a sporton kívül a modern- és néptáncban, íjászkodásban, lovaglásban, focibajnokságban, métában, számháborúban vezethették le a gyerekek. Pihenésképpen hallgathattak komoly- és könnyűzenei koncertet is. Mindig nagyon népszerűek a bűvészek, közülük ketten is bemutatták műsorukat. Volt kutyás bemutató és állatsimogató, Állati jó címmel. A bemutatott állatok között házi vadállatok szerepeltek: róka, görény, patkány, háziegér. Volt galambreptetés is, és előadás azokról az állatokról, amelyeket méltán nevezhetünk a rejtőzködés mestereinek. Szerencsénkre a szomszédunkban épült fel a Szentmihályi Konrád Ferenc Uszoda, oda két csoport mehet át naponta. Meghívtuk a Kézenfogva Alapítvány képviselőit is, akik érzékenyítő programjuk segítségével kívánják elfogadóbbá, érzékenyebbé tenni a társadalmat a fogyatékkal élők problémái iránt.
Az egyik táborvezető, Urbán Gergely a tábor napirendjéről adott tájékoztatást.
– Minden nap 7 órától fogadjuk a gyerekeket. Hétfőn egy kicsit bonyolultabb a bejutás, mert a hét első napja egy elég alapos orvosi vizsgálattal kezdődik, továbbá minden szülő köteles nyilatkozni arról, hogy egészséges gyermeket hozott a közösségbe. A kézfertőtlenítés kötelező, erre több helyen is van lehetőség a táborban. Készültünk egy elkülönítő szobával is, de szerencsére erre még nem volt szükség.
A nap 8 órakor kezdődik. Mi, pedagógusok összeülünk, és megbeszéljük a napi programot. 8:15-kor reggeli tornával indítunk. Ezután reggeliztetés, majd 9 órakor kezdődik a délelőtti szervezett program. 10 óra körül megy az első turnus az uszodába. 11:30-kor kezdődik az ebédeltetés. 13:15-kor a második csoport megy úszni. A délutáni program 14 órakor kezdődik. 15 órakor uzsonna, majd szabad foglalkozás addig, amíg a szülők érkeznek a gyerekekért. Idén a fertőzésveszély miatt csak a recepcióig jöhetnek, a tábor területére nem léphetnek be. A tábor egészen augusztus 31-ig biztosítja a helyet a gyerekeknek.
Mészáros Tibor, XVI.Kerületi Újság