Ahogy ígértem, a mai számban Kecskeméthy Vincze, Rákosszentmihály kertész bírája 100 évvel ezelőtti kertészeti tanácsait elevenítem fel. Manapság a komposztálás az ökológiai egyensúly fenntartásának egyik sokat hangoztatott fontos alaptevékenysége. Ki gondolná, hogy száz évvel ezelőtt, itt Rákosszentmihályon is volt egy szakember, aki, ha nem is ilyen hangzatos névvel, de felhívta a figyelmet a természet használatának erre a módjára? Nem tudom, hogy a cikke milyen befolyással volt a helyi kertművelésre, de úgy hiszem, hogy az elmúlt száz év alatt inkább romlott a kertkultúra. Ebben nagy szerepe volt az államosításnak is, amikor ellehetetlenítették a bolgárkertészeteket, a mátyásföldi, gondozott park-kerteket pedig felszabdalták, ebek harmincadjára ítélték. (Hozzáteszem, felgyorsult világunk mai pázsit-beton-tuja szentháromsága is messze áll a gondozott házikertek, gyümölcskertek, veteményesek kultúrájától. Érdemes lenne egy arra hívatott személynek felmérni, hogy is állunk ezzel, itt a kertvárosban?) Nagyon tetszik a cikk utolsó mondatának finom iróniája, amikor is nem konkrétan, de a gyakorlat fontosságára hívja fel szerzőnk a figyelmet. Az írás a Rákos Vidéke 1921. január 16-i számában jelent meg.
„Visszatérünk ismét a földmunkálatokra.
Amit nem győzök eléggé hangoztatni: ha igazán jó termést akarunk elérni, csak akkor érhetjük el, ha kertjeinket kellőképen megműveljük. Ezzel a kérdéssel már foglalkoztunk, de sajnos, még mindig nem tapasztalom azt, hogy a kertgazdáinkban a jó tanácsok egy kis ösztönt is ébresztenének, mert bár merre járok a községünk területén, sehol se látom a jó tanácsok foganatjának semmi nyomát. A kertjeink mindenütt úgy állanak munkálatlanul, gazdátlanul, ahogy felszedték a veteményeket az őszkor; ott állnak a káposztatorzsák, ott állnak a babszárak és ott áll minden, ami miatt a talajunk nem érhet be, nem javul, hanem a szó szoros értelmében elvadul s minden néven nevezendő féregnek menhelyet ád, kiváltképpen most, amikor ilyen gyenge telünk van. Most különös gondot kellett volna és kellene fordítani arra, hogy az ilyen dudvafélék a föld gyomrába kerültek volna s ezzel a föld gyomrában már trágyává váltak volna s így sok mindenféle féreg is elpusztult volna.
A talajnak mindenféle növényzet, ha idejében a föld gyomrába kerül, csak javára szolgál, mert ott trágyává válik, de nem tekintve ezt, ha azok a növények nem is kerültek volna a földbe, azokat másképp is lehet trágyává feldolgoznunk. Ha azokat összegyűjtjük a kertünk bármelyik sarkában, ott összefüllednek, összerothadnak, összekorhadnak s belőlük egy-két év múlva ilyen jó kerti földet kapunk, ami a trágyát pótolja.
A földet nem csak azért ássuk fel, hogy fel legyen ásva, hanem azért is, mert minél többször felássuk, annál inkább javítjuk, mert a jó őszi ásás felér egy kis trágyázással és az ásásokat minél többször végezzük, megannyiszor egy kis trágyázást adtunk a földnek.
Helybeli tapasztalataim arról is tanúskodnak, hogy nem csak a kert földjét nem ássák fel, hanem az ott levő gyümölcsfákkal is vajmi keveset törődnek, bárha erre is felhívtam többször a nagyérdemű kerttulajdonosok figyelmét. Itt sem látok semmiféle eredményt, pedig a telünk olyan kedvező, amikor igen sok munkát el lehetett volna már is végezni a gyümölcsfáinkkal, ha csak naponta egy órát is rászentelnének a kerttulajdonosok. Tele vannak a fáink levelekkel, amiket már régen le kellett volna szedni, mert bennük bizonyos férgek petéi, vagy gombalerakódások vannak, amelyek ismét csak ki fognak kelni, a gomba tovább fog szaporodni. Úgyszintén a gyümölcsfák koronái sincsenek máig sem még megritkítva, kitisztítva. A fatörzsök nincsenek letisztogatva, tele mindenféle hernyó petével, tele mindenféle gombákkal. Ha így kezeljük gyümölcsfáinkat és általában a kertgazdaságunkat, akkor bizony nem fogunk elérni semmiféle czélt és semmi örömünk sem lesz a kertgazdaságunkban.
Ezeket a czikkeket én tisztán jóindulatból, jó szándékból bocsájtottam közre: ezekkel én nagy eredményt akartam elérni a vidékünkön, mert engem semmiféle szereplő vágy nem vezetett, csak át akartam adni a nagyközönségnek az én negyven éven át szerzett tapasztalataimból merített rövid tanácsokat és én továbbra is nagyon szívesen foglalkozom ezzel a nagyközönség érdekében, csak egy kicsit is látnám, hogy felébred a kerttulajdonosokban a kertgazdaság iránt a saját érdekükben az a jó szándék, hogy karöltve hozzáfognánk és valóban teremtenénk itt egy Kiskecskemétet.
Többször hangoztattam azt is, hogy ha valaki nem érti meg a betűket, szívesen állok rendelkezésére bármely órában, amikor otthon található vagyok és szóbeli tanácsokkal is szolgálok, mert én örülnék annak legjobban, ha Rákosszentmihály és vidéke szép, elsőrendű kert-gazdasággal dicsekedhetnék.”
Széman Richárd
Házunk táján
A KHEK helytörténeti gyűjteményének épületében, a Veres Péter úton felgyorsultak az események. A tavaly átadott Lantos Antal kutatóterem, a felfrissült állandó kiállítás mellett megújul az Írás-kép Galéria is. Úgy is mondhatnám, teljesen átalakul. Eltűnt a régi, kopott lambéria, a zsákvászon kiállító felület, igazi, modern galériát alakítottunk ki. Új képakasztó sínrendszerrel, új világítással és egy már kész, vadonatúj kiállítással (témája legyen titok, meglepetés, időben szólunk) várjuk a vírus-időszak végét, hogy a megújult környezetben, új kiállításokon, koncerteken, előadásokon találkozhassunk újra közvetlen környezetünk múltjára figyelmet fordító látogatóinkkal.
Január 21-től február 21-ig
20%-os, kedvezményes könyvvásárt tartunk
a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központban!
A megrendeléseket a szervezo@helytortenet16.hu e-mail címre küldhetik, illetve a +36 1 604 8342-es telefonon intézhetik.
A könyvek átvehetők az intézményben:
Veres Péter út 155-157.
(Kizárólag maszkban, előre megbeszélt időpontban!)
A kerületben ingyenes kiszállítást is vállalunk!
A XVI. Kerületi Újság legfrissebb száma: https://www.bp16.hu/hirek/keruleti-ujsag/202102-szam-20210127