A Mátyásföldi Református Egyházközség Csobaji Zsolt presbiter kalotaszegi templomok kazettáit idéző festményeinek kiállításával emlékezett meg a reformáció 500. évfordulójáról. Az Erzsébetligeti Színházban április 3-án megtartott eseményen – amit Juhász Tünde orgonista, presbiter zongorajátéka tett még ünnepélyesebbé – az érdeklődők olyan sokan voltak, hogy megtöltötték a Corvin Galériát.
Kovács Péter polgármester szerint Csobaji Zsolt olyan egyedi stílusban alkot, amely megkülönbözteti más festőktől, ezért méltán népszerű nemcsak a XVI. kerületben, hanem annak határain túl is. Emellett a mátyásföldi református gyülekezet életéből is tevékenyen kiveszi a részét, ezért megbecsült tagja a közösségnek. A reformáció 500. évfordulójára pedig azért fontos emlékezni, mert sokat adott a világnak.
„Uram, szeretem a Te házadban való lakozást és a Te dicsőséged hajlékának helyét.” Bíró Ferenc, a gyülekezet nyugalmazott lelkipásztora, a kerület díszpolgára ezzel az igével kezdte a kiállítás bemutatását, amely szerinte összekapcsolódik a templommal, amelynek a művész hű szolgája és lelkülete vissza is tükröződik az alkotásain.
Bíró Ferenc hangsúlyozta: azért fontos megemlékezni arról, hogy Luther Márton 1517. október 31-én kifüggesztette a Wittenbergi vártemplom kapujára a 95 pontját, mert az azóta eltelt öt évszázad az emberiségnek nagyon fontos, és a hasonló alkalmak mindig közelebb visznek a Teremtőhöz, habár „…ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt.” Lényeges azonban kiemelni, hogy Luther nem új vallást szeretett volna létrehozni, hanem a már meglévőt megreformálni. 1560-ban viszont Debrecenben is kimondták, hogy létrejött a magyarországi református egyház. A tárlat témáját adó Kalotaszeg (amely mintegy 40 települést foglal magában) lakosságának pedig még ma is 90 százaléka magyar református, amely egyedinek számít Erdélyben.
A nyugalmazott lelkipásztor szerint Csobaji Zsolt épp azoknak az asztalosoknak és munkásembereknek a lelkébe látott bele, akik a képeken szereplő templomokat a XVI. században felépítették és színeiket, illetve a számukra fontos dátumokat beleírták a kazettákba. A festmények pedig azért egyediek, mert nemcsak a látottakat másolják, hanem a művész saját hitvilágát is magukban foglalják, amelyhez az általa használt bibliai és irodalmi idézetek is hozzájárulnak.
Szabó Csilla, az intézmény igazgatója mielőtt átadta volna a szót Csobaji Zsoltnak, elmondta, hogy a kiállításban a hit, a szeretet, az újítás, a hagyomány, a közösség és az a fajta felelősség találkozik, amit a közösség jelent. A művész ezután mesélt tizenöt éves alkotómunkájáról, majd megköszönte a gyülekezetnek a támogató szeretetet, illetve a Színház munkatársainak a kiállítás berendezésében nyújtott segítségüket.
A tárlat a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozat keretében április 30-ig tekinthető meg.
Sz. R. Zs. - XVI. Kerületi Újság