Már Kálvin szobra is megszületett
Amint arról tavaly november 30-i lapszámunkban beszámoltunk, a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére nagyszabású emlékmű készül Sashalom és Rákosszentmihály határán. Akkor Törley Mária műtermében Gáncs Péter a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szemlélte meg a protestáns reformáció szellemi atyja, Luther Márton szobrát. Közben elkészült a másik főalak, Kálvin János, a református teológiai kidolgozójának szobra is, melyet február 27-én tekintett meg Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke. Az emlékműről Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnkkel beszélgettünk.
– Ön az ötletgazdája az emlékműnek, és a kivitelezéshez szükséges anyagi hátteret is Ön teremtette meg. Hogyan született meg az emlékhely gondolata?
– A reformáció nagy ünnepének közeledtével született meg a gondolat, hogy erre a kiemelkedő alkalomra emeljünk egy olyan emlékművet, amely nem csak az évfordulót szolgálja, hanem később is szimbóluma lehet a XVI. kerületnek.
– Hogyan kezdett hozzá a szervezéshez?
– Ilyesmihez természetesen társak kellenek. Létre hoztuk A Reformáció 500. Évfordulójának Méltó Megünnepléséért Alapítványt, amelybe olyan társakat kerestem, akikről feltételeztem, hogy azonosulni tudnak a céllal. A kuratóriumban Kovács Péter polgármesteren kívül, kerületi lelkészek, önkormányzati képviselők és olyan közéleti személyiségek vesznek részt, akik sokat tehetnek a végső célért. Elkezdtünk pénzt gyűjteni, és olyan sikerrel jártunk, hogy e pillanatban megvan az esély arra, hogy a debreceniekkel kissé konkurálva a Kárpát-medence legnagyobb reformációs emlékművét hozhatjuk létre. Persze nem ez a cél, hanem a minőség.
– Hogyan képzeljük el az emlékhelyet?
– Olyan objektumot szerettünk volna létrehozni, amibe még belemagyarázni sem lehet semmiféle kirekesztést. Szándékunk szerint a keresztény emberek összetartozását, közös gondolatait fogja erősíteni. Luther Márton és Kálvin János mellett ezért kapott helyet Bocskai István erdélyi fejedelem, aki a vallásszabadság törvénybe foglalója, és a reformáció lelkes támogatója volt. Egy 10 méter átmérőjű 62,8 méter kerületű, három részre osztott, kő köríven fog állni a három 220-240 méter magas bronz alak. A kör közepén pedig egy szökőkút lesz. A medence közepén egy jelképes, a Földünkre emlékeztető gömb, amelyből finoman csobog majd a világot megtisztító eszméket szimbolizáló tiszta víz. A szobrok alatti körívdarabok, valamint a szökőkút kávája egyaránt 50 cm-re lesz a talajszint fölött, hogy le lehessen ülni rájuk megpihenni, beszélgetni, vagy akár meditálni. A környezet természetesen parkosítva lesz, és az emlékmű közelében helyet kap egy kilátó is, amely ugyan nincs szoros összefüggésben az évfordulóval, már régebbi terveinben is szerepelt, de most ennek megvalósítására is lehetőség nyílik.
– Mikor lesz az emlékmű avatása?
– Az avatás előre láthatólag nagy esemény lesz, ezzel bekerülünk a kormányzat által szervezett évfordulós programok sorába. Terveink szerint két nappal az évforduló előtt, október 29-én délután történik az ünnepélyes átadás, melyen mind az evangélikus, mind a református egyház vezetői megjelennek majd.
Elkészült tehát a szoborcsoport második darabja is, amelynek egyelőre a vörösagyag változata áll a Törley-műteremben. Erről készül majd az öntőforma, és a végleges, bronz változat. A megjelentek – Szabó István püspök, Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő, Kovács Péter polgármester, Kertész Péter, Bíró Botond és Szilágyi-Sándor András református lelkészek, dr. Kolyvek Antónia, a kuratórium elnöke, valamint Ács Anikó és dr. Környeiné Rátz Katalin önkormányzati képviselők a szobor előtt még lázas egyeztetést folytattak feliratok szövegéről, betűméretről, a szobrok sérülékenyebb részeinek törhetetlenné tételéről, egyéb technikai megoldásokról és szervezési munkákról. Törley Mária szobrászművész pedig elégedetten nézhetett a nála háromszor nagyobb Kálvin-szoborra, hiszen a műve általános elismerést aratott.
XVI. Kerületi Újság