Ugrás a tartalomra

Beszámoló a veszélyhelyzet idején végzett tevékenységről

Kovács Péter
A koronavírus elleni védekezés érdekében március 11-én rendelte el és június 18-án szüntette meg a kormány azokat az intézkedéseket, amelyeket összefoglaló néven veszélyhelyzetnek neveztünk. Megkértük Kovács Péter polgármestert, tekintsen vissza erre a három rendkívüli hónapra, és mondja el, mennyiben változtatta meg az ő és az Önkormányzat dolgozóinak mindennapjait.
– Ez alatt az idő alatt egyetlen nap kivételével (amikor szabadságon voltam) minden nap bejártam dolgozni. A Kertvárosi Polgárvédelmi Munkacsoport általában heti két ülést tartott, amikor erre szükség volt többet is, akár hétvégén is.
A Polgármesteri Hivatal, az intézmények és a cégek dolgozói – ahol csak ez lehetséges volt – home office-ban dolgoztak (kivéve, akik részt vettek a védekezésben). Voltak, akik a szigorú biztonsági intézkedéseket betartva a veszélyhelyzet alatt is nyitva tartottak, például a piac. Ugyanakkor voltak olyan intézmények (Erzsébetligeti Színház, uszodák, stb.), amelyekben a kötelező zárva tartás idején kisebb nagyobb karbantartási, csinosítgatási munkákat végeztek az épületeken. Mind az óvodákban, mind a bölcsődékben ügyeleti rendszert tartottunk fenn.

– Szükség volt-e bármelyik önkormányzati cégnél elbocsátásra, vagy bércsökkentésre?
– Egyetlen intézményben és önkormányzati cégnél sem volt a veszélyhelyzet miatt elbocsátás, vagy bércsökkentés, függetlenül attól, hogy otthoni munkavégzésen volt a kolléga vagy bejárt dolgozni. Némely intézmény dolgozói (óvodák, bölcsődék, Napraforgó Családsegítő) munkatársai a védekezésben vettek részt.  

– Kiknek a feladata volt a védekezés szervezése?
– A védekezési munkálatok operatív irányítási feladatait magamra vállaltam, mindamellett a lakosság védőfelszerelés-ellátásáért (maszk) is feleltem. A veszélyhelyzeti védekezésben az irányítás részesei voltak: Ács Anikó alpolgármester, aki a védőeszköz-ellátásért, illetve az egészségügyi intézményekkel való kapcsolattartásért felelt. Szász József alpolgármester az önkénteseket koordinálta. Dr. Csomor Ervin jegyző és dr. Erdőközi György aljegyző a gyorsan változó jogszabályi környezet nyomon követéséért voltak felelősek. Szabó Tamás kabinetvezető a védekezési munkálatok polgári védelmi feladatainak szervezését látta el, Katáné Pergel Ágnes, a Beszerzési Iroda vezetője a 70 év felettiek ellátásának koordinálását felügyelte, Víg András közbiztonsági referens a karanténosok ellátásáért felelt, Szatmáry Kristóf parlamenti képviselőnk pedig a kormányzattal való kapcsolattartást és a gyors információáramlás biztosítását vállalta.

– Hogyan alakultak a számok a veszélyhelyzet alatt?
– A XVI. kerületi önkormányzat a veszélyhelyzeti védekezés alatt a határátlépés, fertőzésgyanú, fertőzés vagy beteggel történt érintkezés miatt karanténba került 397 kertvárosi személlyel tartotta, vagy még jelenleg is tarja a kapcsolatot. Szükség és igény szerint gondoskodtunk számukra a bevásárlásról, gyógyszerek beszerzéséről, csekkfeladásról, egyéb halaszthatatlan napi teendőkről. A kapcsolattartás elsősorban telefonon vagy elektronikus levélben, ezek hiányában a megfelelő védőeszközök használatával személyesen történt, történik.

Június hó 23. napján kerületünkben 1 fertőzöttről van tudomásunk, 1 ember elhunyt, 21 pedig felgyógyult a betegségből. 19 kerületi lakos hatósági házi karanténban van, míg 355 főnek tünetmentesen lejárt a karantén időszaka.

– Jól működött a lakossági segélyvonal is.
– A lakossági segélyvonal kezelését 8 fő hivatali dolgozó, óvodavezető és óvónő végezte 2/3/4 műszakos váltásban a hét minden napján, munkaszüneti és ünnepnapokon is. A vonal reggel 08:00 és 20:00 óra közt volt elérhető. A vonalon 956 fő igényelt ellátást és segítséget, 1542 alkalommal segítettünk gyógyszerkiváltásban, csekkbefizetésben, bevásárlásban, egységcsomag kiszállításban, kríziscsomag kiszállításban. Szintén a segélyvonalra érkeztek be a kérések az egészségügyi ellátásra történő szállítással kapcsolatban. Ezek kizárólag olyan esetek voltak, melyeknél a szállítás nem igényelt egészségügyi szakképzettséget, kizárólag az oda- és visszajutás közlekedési kockázatának elkerülése, az ott fellépő esetleges fertőzésveszély kiküszöbölése volt a cél. A szállított személyek száma 43 fő volt összesen 54 alkalommal.
1000 forintos egységcsomagot 378 fő igényelt az önkormányzattól. Kríziscsomagot 19 fő kapott. Az egységcsomag tartalma 1 kg cukor, 1 kg liszt, 1 l étolaj, 2 csomag száraztészta. Az egységcsomag ellátásra azért volt szükség, mert a veszélyhelyzet kezdeti időszakában hiánycikkek voltak ezek az áruk.
A fenti feladatok ellátását a hivatali és intézményi dolgozókon kívül 36 önkéntes végezte. Összesen 127 fő önkéntes jelentkezett munkára és közülük 91 főnek nem is tudtunk testhezálló feladatot adni.

– Mennyire igényelték a nyugdíjasok az otthoni ellátást?
– 726 személynek szállítottunk házhoz meleg ételt, és 150 fő otthoni ápolásáról gondoskodtunk. Ezek a számok a járvány előttihez képest mintegy 15-20%-kal emelkedtek.  
A BKK járatainak használatához, illetve bevásárláshoz összesen 2103 fő igényelt maszkot. Minden igénylő 5 egészségügyi maszkot kapott, így összesen 10 515 maszkot adtunk kerületieknek. A védekezés 61 napja során 1173 címre történt maszk kiszállítás 86,7%-ot aznap vagy másnap elintéztük, illetve legfeljebb 2 napon belül célba ért a maszkok 98,4%-a, a kiszállítások 96,2%-át személyesen intéztem hétköznap, hétvégén és ünnepnapon is.
Az érettségi lebonyolításához az Észak-Pesti Tankerületi Központ ellátmányán felül 4075 darab maszkkal járultunk hozzá.
A készletek beszerzése és felhasználása az aktuális igényeknek megfelelően történt, a járvány kezdeti időszakától a szükséges mennyiségek folyamatosan rendelkezésünkre álltak. Ebben jelentős szerepet játszottak az önkéntes adományok is. Pénzbeli felajánlást az önkormányzat veszélyhelyzeti számlaszámára 102 személytől, illetve cégtől kaptunk, összesen 6 679 000 forint értékben. A legkisebb adomány összege 2 000 forint, míg a legnagyobb 1 000 000 forint volt.  
Készleten folyamatosan rendelkeztünk és most is rendelkezünk azokkal a szükséges mennyiségekkel, amelyek egy második járványhullám kitörésekor azonnal szükségesek lennének.

– Hogyan érintette a rendkívüli helyzet az Önkormányzat költségvetését?
– Közvetlen költségként a védőeszközök beszerzésére és a közreműködő dolgozók anyagi elismerésére 23,3 millió forintra volt szükség. Közvetett költségként merült fel az önkormányzattól nem lakás célú helyiséget bérlő vállalkozók, illetve sport-
egyesületek bérleti díj bevételéről történő lemondása. 37 cég és sportegyesület esetében összesen 13,7 millió forint bevételtől estünk el így.
Az újonnan alapított veszélyhelyzeti települési támogatást 186 fő kapott összesen
5 167 000 forint összegben, míg a veszélyhelyzeti támogatási formába bele nem férő 41 személy összesen 1 538 000 forint
krízistámogatásban részesült.
A veszélyhelyzet alatt kötelezően zárva tartó önkormányzati cégek, illetve intézménynek közül a Kertvárosi Sportlétesítményeket Üzemeltető Kft. szenvedte el a legnagyobb bevételkiesését. A tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva a bevételkiesés és a megtakarított üzemeltetési költségek egyenlege mínusz 49,1 millió forint. Ugyanez az Erzsébetligeti Színháznál mínusz 6,5 millió forint.
Az óvodai, bölcsődei ellátás finanszírozásában, ahol az intézményben bent tartózkodó gyermekek száma alapján kapjuk az állami támogatást, a kormány nagyvonalúan a veszélyhelyzet előtti átlaglétszám alapján finanszíroz. Míg az egészségügyi ellátásban, a járóbeteg-szakellátás területén a kormány szintén nagyvonalú volt és a tavalyi év utolsó három hónapjának átlagteljesítménye alapján finanszíroz. Így ezeken a területeken jelentős bevételkieséssel nem számolunk.  
Idén a gépjárműadó önkormányzatnál maradó 40%-át, valamint az idegenforgalmi adót az önkormányzatok kötelesek átadni az államnak a veszélyhelyzeti védekezésre. A 2020-as önkormányzati költségvetésünkben e két tétel összesen 277,6 millió forinttal szerepel.
A sok kár mellett nyereséget is hozott a koronavírus. Normál időben a közétkeztetés jelentősen többe kerül az önkormányzatnak, mint amit a szülők befizetnek az étkezésért. A veszélyhelyzet alatt sokkal kevesebben vették igénybe az étkezést, így az önkormányzatunknak jelentős 306,3 millió forintos megtakarítása keletkezett.

– Mennyi kára keletkezett az Önkormányzatnak a veszélyhelyzetből?
– A jelenlegi ismert költségvetési változások 63,6 millió forint kiesést okoznak az önkormányzatunk 2020. évi költségvetésében. Ez a költségvetési főösszeg 0,3%-a.
Ez a szám azonban változni fog, mert jelentős bevételkiesés várható az iparűzési adóból. A Fővárosi Önkormányzat leghamarabb október közepén tud pontos adatot adni arról, mekkora lehet az adóbevétel kiesés ebben az évben. A mostani fővárosi prognózisok szerint az adóbevételi terv 80-90% között fog teljesülni. Ami a XVI. kerületre számolva 600 millió és 1,2 milliárd forint közötti kiesést jelenthet.

– Hogyan alkalmazkodhatunk az új pénzügyi feltételekhez?
– Ismerve ezeket a prognózisokat, a szükséges intézkedéseket meghoztam. A halasztható beruházásokat elhalasztottuk, mint például a Móra Ferenc iskola felújításának második ütemét. Szintén nem fogtunk bele a János utcai nyugdíjasklub felújításának második ütemébe, elhalasztottuk a Tóköz utca 28. alatti épület felújítását, az új gépjárműbeszerzéseket is, illetve több kisebb beruházással is várunk még. Az útépítések és útfelújítások közül számos utcát sikerült állami útépítési pályázatra beadnunk, tovább növelve így a mozgásteret. A tavalyi évről még megmaradt, és kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt is figyelembe véve, mintegy 1,6 milliárdos költségvetési lehetőséget teremtettem, a legrosszabb forgatókönyvre felkészülve.  

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a hivatal és az intézményhálózat valamennyi dolgozójának, akik a veszélyhelyzet alatt helyt álltak. Szintén köszönöm az összefogást a kertvárosi lakóknak, akik akár önkéntes segítőnek jelentkeztek, akár önzetlenül segítettek a rokonok, barátok, szomszédok, ismerősök ellátásában – zárta az összefoglalót Kovács Péter polgármester.
Mészáros Tibor - XVI. Kerületi Újság