Ugrás a tartalomra

Hogyan védjük növényeinket?

Ebben az időszakban már egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk a növényvédelemre. Amennyiben azt vesszük észre, hogy láthatatlan tettes fogyasztja az újonnan kihelyezett palántáink lombozatát, valószínűleg csigák garázdálkodnak a környéken, akiket nappal már igen nehéz tetten érni, hiszen árnyékos rejtekhelyük mélyére húzódnak a tűző nap elől. Érdemes ebben az esetben a tövek köré fahamut szórni, mert annak lúgos kémhatása kellemetlen érzést okoz a csigák bőrén, így továbbállnak.
Egyes kertészeknek sajnos igen sok gondja akad a kertek leghírhedtebb rémével, a lótetűvel, vagy lótücsökkel. A jó meleget nemcsak ifjú növendékeink, hanem ezek a rovarok is nagyon kedvelik, mert rendszerint május vége felé jönnek elő az akár 1 méter mélyen lévő téli fészkükből, hogy farkaséhségüket a zsenge palánták föld alatti szárával és gyökerével csillapíthassák. Ha évről évre ezzel az ellenséggel találjuk szembe magunkat, nem árt, ha a kiselejtezett csepegtetőcsővel, vagy egyéb kemény anyaggal védjük a palántáink tövét. Ahelyett, hogy kertünk talaját mérgezve erősebb vegyszerekhez fordulnánk, érdemes néhány tővel többet készíteni, hogy az áldozatok esetén legyen pótlásra esély. Amikor kitör az igazi nyári forróság és a palántákból erős növény fejlődik, már kevésbé kell aggódnunk e kerti kártevő falásrohamaitól.
Amennyiben a katicabogarak nem tudtak kellőképpen elbánni a nagy mennyiségű levéltetűvel, érdemes csalánleves permettel kezelni az érintett felületet, de csak ha erősebb vízpermetetet vetünk be ellenük, már akkor is jó eséllyel megszabadulhatunk jelentős részüktől.


Befőzés, feldolgozás
Ez a hónap már a befőzésről is szól, hiszen ekkor szüretelhető a szamóca, a korai cseresznye, a rebarbara is. Feldolgozásnál kerüljük a tartósítószerek használatát, inkább citromsavval és a kicsit több idő ráfordítását igénylő dunsztolással előzzük meg a befőttek, lekvárok romlását.
Már most érdemes gondolni a téli időszakra, mert ilyenkor számos gyógynövény gyűjthető, úgy mint a citromfű, csalán, kamilla, árnika vagy bodzavirág. Az út porától mentes helyen begyűjtött növényeket árnyékos, szellős helyen érdemes szárítani, majd papírzacskókban vagy befőttes üvegben tárolni felhasználásig.
 
Mire jó a fahamu?
A kerti sütögetésből visszamaradt, kezeletlen fából készült fahamut értékes segédanyagként használhatjuk fel kertünkben. Erős lúgos kémhatása (pH 10-13) miatt módjával ugyan, de mindenképpen keverhetünk belőle a komposztba és a talajba. Az elégetett fa típusától függően számos nyomelemet tartalmaz és kiváló káliumforrás, így segíti a növények fejlődését. Riasztólag hat a puhatestűekre, krumplibogarakra, káposztalégyre, levéltetvekre, pajzstetvekre, hangyákra, ezért érdemes vele beszórni vékony rétegben a talajt, illetve szükség esetén egy szita segítségével az óvni kívánt növény levelét.  

Miért takarjuk mulccsal a talajt?
A rendezett kert képe a köztudatban egyet jelent a kapálással gyommentesített, egyenletesen elgereblyézett tiszta talajfelülettel. A talaj takarásával azonban számos olyan előnyhöz juthatunk, ami kevesebb energia-befektetéssel is jár. Az összefüggő mulcsréteggel megakadályozhatjuk a talaj nedvességtartalmának elpárolgását, így sokkal kevesebbet kell öntözni. A fedett talajból a gazok nehezebben törnek elő, ami pedig megjelenik, akár két ujjal is el tudjuk távolítani, ezáltal kapálásra, ásásra nem lesz szükségünk, mindamellett, hogy ezzel az apró praktikával a talaj laza és morzsalékos marad. A szerves mulcs táplálékul szolgál a talajlakó élőlényeknek, továbbá a lebomlás során a humuszréteg is gyarapszik. A takarás további erénye, hogy megakadályozza az esőcseppek felverődését a levelekre a kórokozókat tartalmazó földdel együtt. Nyáron nem engedi a talaj túlzott felmelegedését, ősszel pedig véd a gyors lehűléstől.  

Weimper-Horváth Anett - XVI. Kerületi Újság