Ugrás a tartalomra

"Ha bevállaljuk, hogy együtt növekszünk a kerttel, egy fokkal boldogabbak lehetünk…"

Családi összejövetelek egy öreg fa árnyékában a rostélyon sercegő hús mellett, hűsölés egy árnyas teraszon, vagy épp olvasással töltött órák egy csendes kerti zugban… Néhány lehetőség, amely ilyenkor nyáron igazán vonzóvá teszi a kertet, nem csak a természet szerelmeseinek… Azonban a klímaváltozás okozta hosszan tartó kánikula már számos kérdést felvet a háztulajdonosokban a kerttel, nyári együttléteink lehetséges és kellemes helyszínével összefüggésben. Na és persze azzal, hogy az milyen is legyen, hiszen mostanában nagyon sokszor látunk végtelenségig leegyszerűsített kerteket szigorú geometriai formák alkalmazásával, sok-sok térkővel, sajnálatosan kevés fával, az ágyásokon pedig apró örökzöldek tömkelegével. Esztétika, használat, építészet és természet – Ádám Attila István főkertészt kérdeztük a lehetséges megoldásokról.

– Egy kert tervezésekor vagy felújításakor az alapkérdések, hogy például, mit ültessünk, hol lesz a társasági tér, a bográcsozó hely, hol helyezkedjen el az autóbejáró, a fészer, lesz-e zöldségeskert, hogyan oldjuk meg a jövőbeni karbantartást. Ezen kívül figyelembe kell venni a védőtávolságokat a szomszéd telkektől, a közművektől, valamint érdemes kialakítani a csapadékvíz gyűjtését és az öntözőhálózatot. Milyen általános elvek segíthetnek mindezek megválaszolásában?

A kert a természetnek egy darabkája – kezdte a tájékoztatást a főkertész –, amit a kezünk munkája nyomán alkalmassá teszünk a használatra, annak élvezetére, legyen az a növények termesztése, vagy a házikertek esetében a pihenés, az együttlét vagy ha esetleg kihelyezett dolgozószobaként használjuk. A kert nem az épített elemek mellett kényszerűen kialakult zöldfelület. A kert a természet egy darabkája. Véleményem szerint a legfontosabb alapvetés egy kert alapításánál, tervezésénél és ápolásánál az, hogy mi a természet része(i) vagyunk, és a kertben együtt kell működnünk a természettel. Ez természetesen egy ráutaltságot is jelent, mert legyünk bármilyen extrém módon felfegyverkezve a természet dominálására, az soha nem dőlhet el a javunkra. Az együttműködés, a természet jelenségeinek a szemlélése, a növények, a madarak és egyéb élőlények életkörülményeinek a kialakítása, megóvása a kerttulajdonosokat egy sajátos helyzetbe hozza: a teremtés folytatói lesznek…

– Van olyan kertépítészeti irányzat, ami mindezt figyelembe veszi? Mennyire tudatosan alakítják ki a kertet, mint lakóterüket a tulajdonosok?

– Kertbejárásaim során egyre gyakrabban találkozom olyan kerttulajdonosokkal, akik nem annyira az esztétika, mint a használat/hasznosság alapelveit veszik alapul a tervezésnél. Persze fontos leszögezni, hogy a természettel való együttműködés alapfeltétele a tisztelet és a szeretet, csak azután következik a hasznosság, de ez a természet nagylelkűsége miatt mindig magától értetődő. A mostanában egyre előtérbe kerülő természetközeli kertstílus lehet az az irányzat, ami segít a megértésben.

Ennek van pár alapeleme, ezeket szeretném most megosztani az olvasókkal:

1. A természetközeli, vagy természetbarát kertekben a tulajdonos eldönti, hogy a természettel való kapcsolatra törekszik, így az élő elemek a legfontosabbak, és minden más elem ezt szolgálja ki. Ez a kert alapjában véve egy életközösség.

2. Ezek a kertek sok őshonos növényt tartalmaznak, a növényzet szintezettsége teljes, tehát megtalálható a gyökér-, a gyep-, a cserje-, az alsó és a felső lombkoronaszint. Így a vízgazdálkodás is egyensúlyba kerül, valamint sokféle élőlény megtalálja a számára kedvező életteret.

3. Az ágyások nincsenek, vagy nem mindenütt vannak szigorúan elválasztva a gyeptől, illetve a gyep csak olyan mértékben és gyakorisággal van nyírva, amit a használat feltétlenül megkíván. A fajösszetétel is fontos, esetleg vadvirágos gyepkeverékek is alkalmazhatóak. 

4. A változatos fa- és cserjeállomány peremén kialakult szegélyek különösen alkalmasak érzékenyebb, esetleg mediterrán, vagy éppen árnyékkedvelő növények telepítésére, a kitettségtől függően. Az inváziós természetű fajokat ne használjuk!

5. A madarak és rovarok, a hüllők és kisebb emlősök számára érdemes kialakítani háborítatlan zugokat.

6. A berendezési tárgyak, a kerti bútorok, padok, kaspók, szobrok, csobogók alkalmazásánál nagyon fontos az anyaghasználat. Nyugodtan részesítsük előnyben a fa, a kovácsoltvas és a kő használatát!

7. A növénytelepítésnél keressük a változatosságot. Használjunk rovarcsalogató növényeket, gyümölcstermő fákat és cserjéket, valamint védjük a fészkelésre alkalmas egyedeket! A tápanyag utánpótlására alkalmazzunk szerves trágyát, ásványi anyagokat, valamint talajoltó baktérium- és gombakészítményeket, a növényvédelemhez pedig a lehető legkíméletesebb szereket (ún. növényi készítmények, illóolajok).

8. Fontos a szerves anyagok helyben tartása, a komposztálás, ami egy nagyon egyszerű feladat, csak egy kis gondosságot és odafigyelést igényel. A vízhasználatnál tartsuk szem előtt, hogy a hálózatból ivóvíz folyik, ezért használjunk minél több csapadékvizet, ami a minősége miatt sokkal kedvezőbb a növényeknek.

9. Amennyiben van lehetőségünk kerti tó kialakítására, ne habozzunk! Nagy ökológiai jelentősége mellett egy fantasztikusan színes élőhely lehet, ami minden évszakban meglepetéseket tartogat a számunkra.

10. Végül pedig: élvezzük a kertet, figyeljük a benne zajló természeti jelenségeket, segítsük ennek a sokszínű életközösségnek a fejlődését, hívjuk meg a családtagjainkat, rokonainkat, barátainkat, hogy ők is élvezzék a természetközeli kertünk „szolgáltatásait”! Adjuk tovább a tapasztalatainkat és ajándékozzunk a már nálunk otthonra lelt és burjánzó növényeink szaporító képleteiből!

– A mai, talán túlzottan is gyors életritmus mellett nem mindenkinek van ideje egy ilyen kert fenntartására, mivel érzésem szerint ez folyamatos gondoskodást igényel. A már meglévő, esetleg más szempontok alapján tervezett kertet is át lehet alakítani természetközelivé? Hogyan?

– Valóban így van, nem mindenkinek javasolható az ilyen kertkialakítás. Ez életmód kérdése is. Aki a kertet a ház díszeként, státuszszimbólumként vagy egy kopár nappaliként kívánja üzemeltetni, és minél kevesebb munkával ’letudni’ a kert miatti elfoglaltságokat, annak semmiképpen nem ajánlom. Aki szereti a természetet és nem fél sem a tanulástól, sem a vele járó munkától, nyugodtan vágjon bele. A már meglévő kerteket is át lehet alakítani szépen fokozatosan, de talán az a legfontosabb, hogy mi magunk tegyük le a voksunkat a természet mellett, a többi pedig majd jön magától. Nézzünk meg ilyen módon kialakított kerteket, parkokat, arborétumokat, és persze ne hezitáljunk tanácsot kérni. Ha bevállaljuk, hogy együtt növekszünk a kerttel, egy fokkal boldogabbak lehetünk, mert a természet mindig a jóra inspirálja azokat, akik szeretik!