Címünk Petényi Salamon János (1799-1855), cinkotai kötődésű természettudós írásából1 származik és így folytatódik: „Ki mondta meg neki, hogy a mézet a virágok kelyhei közt keresse? Ki tanította meg államalkotásra, amelyben a királyné mellett a többiek alárendelt engedelmességgel tartoznak? Ki nevelte bennük a szorgalmat és munkásságot? Ki oltotta beléjük a tanyájuk iránti szeretetüket és ragaszkodásukat? Ki mondta meg nekik, hogy gondoljanak rossz időre is és gondoskodjanak a jövőről?”
A XVI. kerületi Önkormányzat rendeletet alkotott a méhek védelméről a tavalyi évben. Ennek értelmében, a programban részt venni kívánókat az Önkormányzat Méhbarát Kertváros csomaggal támogatja a kerület vezetősége.
A Méhbarát Kertváros csomag tartalma magkeverék és a méhecskehotel volt. A méhecskehoteleket a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet készítette el olyan fahulladékból, amelyek a kerületben keletkezett.
A magkeveréket és méhecskehoteleket kora tavasszal, március első hetében került kiosztásra és összesen 110 jelentkező kapott az összeállított csomagból.
Interjú a Főkertésszel:
Május 20-án ünnepeljük a Méhek Világnapját, május 22-én pedig a Biológiai sokféleség nemzetközi napját. Ádám Attila István főkertésszel a két neves nap aktualitásáról és összefüggéseiről beszélgettünk:
Méhek és biológiai sokféleség. Ma mindkét téma sajtómegjelenése jelentősen erősödik, számtalan kezdeményezés van mindkét témában Világ szinten. Mit kell tudni a két jeles napról?
- 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Janša. Az ő méhészeti munkásságának állítunk emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja. A Biológiai sokféleség nemzetközi napjának apropóját pedig a „A biológiai sokféleségről szóló egyezmény (1992)” végleges szövegének az elfogadásának a dátuma adta. A Rio de Janeiroban aláírt nemzetközi egyezmény állást foglal az emberi társadalom és a természet és annak sokféleségének a viszonyának meghatározásában. Az egyezményt hazánk 1995-ben ratifikálta. Ahogyan Te is említetted, mindkét téma sajtóban való megjelenése erősödik. Ez természetes, talán azért is, mert egyre jobban érezzük, hogy az élet és annak sokfélesége a Kék Bolygón máris nagyon sokat sérült, és a sokféleség degradálódása gyakorlatilag folyamatos.
Változatosságról és sokféleségről beszélünk, amire mindannyian rácsodálkozhatunk. Ha egy faj véglegesen kipusztul a Földről, az egy visszafordíthatatlan folyamat. Tudjuk, hogy ez a negatív tendencia összefüggésben van a globális felmelegedéssel is. Azt is tudjuk, hogy léteznek nemzetközi egyezmények, mint a Riói Egyezmény is, amelyek fontos mérföldkövek. De mit tehetünk mi, átlagemberek a természet sokféleségének a megóvása érdekében? Továbbá, mit tehetünk a méhek védelmében?
- Utóbbira három javaslatom is van: együnk minél több mézet. Igazit, ha lehetséges, akkor hazait, és ha hozzá tudunk jutni, akkor olyan méhésztől, akit személyesen ismerünk, és a méhészet közel esik a lakóhelyünkhöz. Másrészt - és ezt már gyakorló kertészként mondom - kerüljük a vegyszeres védekezést, főleg akkor, amikor a növények virágban vannak. Számtalan rovarfaj ekkor szerzi be a táplálékát, ahogyan a méhek is. Nagyon sok vegyszer halálos méreg a méhek számára. A harmadik dolog, amivel tudjuk segíteni a méhpopulációt, az a kertünk méhbarát kialakítása. A sokféle virágzó növény, különösen a Pillangósvirágúak és az Ernyős virágúak családjába tartozó fajok (de mások is) úgynevezett méhcsalogatók. A teljesség igénye nélkül említeném a levendulát, a zsályát, a varjúháj fajokat, de számos hagymás növény is pompás méhlegelő, mint ahogyan a fák közül a hársak és a gyümölcsfák. Kitűnő kezdeményezés az úgynevezett méhlegelők létesítése kis kertekben is. Ezek olyan speciális rétek, amelyeket, kevésszer kaszáljuk és sok virágzó egynyári vagy évelőnövény van benne.
Ilyen a kerületünkben immár tradicionális méhlegelő-magkeverékből származó virágos rétek, amely idén a Lajtamag Kft. ajándékaként érkezett. Vörös-, Bíbor-, Alexandriai és Fehér here, Facélia, Lucerna, Pohánka, Mustár és Baltacim magot tartalmaz.
A biológiai sokféleség megőrzése érdekében, sőt még a klímaváltozás hatásainak a mérséklése érdekében is tehetünk személyesen és persze közösségileg. Tudjuk, hogy ez a két dolog szervesen összetartozik. A klímaváltozás egyik legszembetűnőbb hatása az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának a növekedése. Ezt magánkert vagy park szintjén úgy tudjuk ellensúlyozni, hogyha egyrészt lelassítjuk a víz útját, illetve ha a zöldfelületi borítottságot emeljük. Mindkét módszer egyszerű és csak egy kicsivel több gondoskodást kér a zöldfelület üzemeltetőjétől. A kertjeink és közösségi zöldfelületeink biológiai sokszínűségére persze tudatosan törekedni kell és ami egészen modern tendencia, az az őshonos növények arányának az emelkedése. Ez utóbbi azért is örvendetes jelenség, mert az őshonos fajok állománya stabilabb, a fenntarthatóság ezzel nagyban növelhető.
A biológiai sokféleség kapcsán egy további kérdés a szemléletformálás. A 2021-es évben a Magyar Rovartani Társaság javaslata alapján a kacsafarkú szenderlepke lett az év rovar faja.
- Igen, ez egy nagyon örvendetes hír volt. Számomra nagyon kedves rovarfaj, azért is, mert a jelenléte a kertekben általában tiszta levegőről árulkodik.
A fajról Tóth Balázs, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének a munkatársa, többek között ezeket írja:
„A kacsafarkú szender szerepe az életközösségekben:
Több szenderfajjal együtt a mély torkú virágok beporzásában játszik fontos szerepet, ugyanis az ilyen felépítésű virágok pollenéhez és nektárjához csak kevés beporzó fér hozzá. A lepke jól repül, ezért nehéz zsákmányul ejteni, de az ügyesebb madarak (pl. a gyurgyalag) olykor elkapják. Hernyójának tápnövényei általánosan elterjedtek, gyakoriak, a kacsafarkú szender esetleges túlszaporodása esetén sem sérülne állományuk. Táplálékkörébe sem dísznövény, sem haszonnövény nem tartozik, így gazdasági kárt nem okoz.
Képet készítette: Kalotás Zsolt
Mit tehetünk a kacsafarkú szenderért?
Ha kertünkbe vagy erkélyünkre szeretnénk csalogatni, ültessük az előbbiekben említett virágokat! Így nemcsak kacsafarkú szendert, hanem számos más érdekes rovart is vendégül láthatunk.”
Mivel a kacsafarkú szenderlepke jelenléte bizonyított a kerületünkben is, a faj megismerése, népszerűsítése és védelme érdekében fotópályázatot indítunk a mai nappal. Olyan pályaműveket várunk, amelyek a XVI. kerületben lévő magánkertek valamelyikében készülnek, amelynek a címét kérjük megadni. Lehetőleg több felvételt várunk, de mindig növényzet közelében tartózkodó egyed felvételét, lehetőség szerint amikor nektárt szívogat. Előnyt jelent olyan méhlegelő virágain lévő egyedek felvétele, amelyek az Önkormányzat méhlegelő pályázatán kiosztott mag keverékből eredő növényeken, több rovarfaj, pl. méhek társaságában tartózkodnak a virágok közelében.
Várjuk a lelkes kerületi lakosok műveit a kommunikacio@bp16.hu email címre.
A pályázat határideje: 2021. augusztus 29, a Magyar fotográfia napja.
Díjazás: 1. Helyezett. 20 - féle rovarcsalogató évelő növény
2. Helyezett. 10 - féle rovarcsalogató évelő növény
3. Helyezett. 5 - féle rovarcsalogató évelő növény.
Bíráló bizottság:
- Jármay Katalin, Környezet- és klímavédelmi Iroda vezetője
- Szász József alpolgármester
- Széman Richárd fotográfus, helytörténész
- dr. Rácz István dendrológus kutató
- Ádám Attila István főkertész
Végezetül visszaadjuk a szót Petényi Salamon Jánosnak:
„Az egész teremtett világ egy hosszú lánc-sor; nem találsz benne semmi ürességet vagy megszakítást, mindenben törvény uralkodik; minden teremtett dolog egészet képez, minden Isten bölcsességével van megtelve. A földnek élettelen birodalma és érce az a szilárd fundamentum, amelyen a természet nyugszik; a földnek sötét üregei, mint az emberi testnek erei a vért, úgy hajtják ki a mélységekből napfényre a vizet, hogy az patakjaival felüdítse a természet arcát. A növényvilágnak az a rendeltetése, hogy a kopár földet a reményt jelképező zöld szín köntösébe öltöztesse és ezer változatú, gyönyörű színpompával borítsa. Az élők világának célja, hogy mint természeti világ ere, vére, szíve, szeme, élete és lelke a természetet mozgásba, működésbe hozza és változásnak alávesse. A földnek birodalma a növényeknek ad állományt, nedvet és táplálékot; élőknek házat, rejtekhelyet és élelmet, mindegyik élőlény mintha csak azért növekedne, hogy egyik a másikának legyen ízletes eledelül. Amint a növények és az élőlények céljukat elérik, visszatérnek a föld porába. S nemcsak a világ és a természet, nemcsak a célszerűség és természeti rend, de a természeti dolgok önmagukban véve is; a picinyke kristályszem szépséges formájával, a legkisebb virág a maga pompájával, a legnyomorultabb rovar mesteri fürgeségével bámulatba ejti a természeti kutatót és Istennek csodálatos, ésszel föl nem fogható bölcsességéről tesz tanúságot.”
Forrás
1: https://core.ac.uk/download/pdf/42931559.pdf (57. oldal)