Az Egyesült Nemzetek Szervezete június 5-ét a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánította 1972-ben. E nap célja az, hogy széles körben felhívjuk a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegítsük az együtt gondolkodást és a közös cselekvést és terjesszük a fenntartható fejlődés eszméjét. Ez alkalomból a XVI. kerület egyik jövőbeli projektjéről szeretnénk beszámolni.
Kerületünk egyik ígéretes környezet- és természetvédelmi projektje a Csobaj utcai természetközeli közösségi park létrehozása. Szász József alpolgármestertől a következő tájékoztatást kaptuk az előkészítési munkákkal kapcsolatosan:
A Csobaj utcai park koncepció terve már előrehaladott állapotban van, az Önkormányzat által korábban kommunikált természet közeli jelleg megóvása illetve fejlesztése stratégiájának mentén mára elkészült a dendro-botanikai koncepció és a különböző funkciók elhelyezésének a terve.
Amint ismeretes, a park az Önkormányzat tulajdonában lévő, egykor a Csobaj bánya területéhez tartozó (de nem a Csobaj tó közvetlen környezetében lévő felületen, az ugyanis magántulajdon) fákkal ligetesen benőtt területen lesz.
Ugyanennek a teleknek az északi részén épül fel az idősek otthona. A felszín geomorfológiáját és a látható sitt-kupacokat figyelembe véve az látszik a telek legszennyezettebb részének, nagyméretű betondarabok, törmelékhalmok állnak főleg a szakaszhatár mentén.
Dr. Rácz István, a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány kurátora, dendrológus kutató egyetemi tanár, a tervező csoport vezetője tájékoztatása alapján tudjuk, hogy ami a növényzet fejlesztését illeti, fontos hangsúlyozni, hogy az alapvető célunk az, hogy a jelenlegi átmeneti növénytársulást lassanként a potenciális eredeti növénytakaróval váltsuk fel. A növényzetbe való beavatkozás elsősorban ezt a célt szolgálja majd. Ahhoz, hogy egy stabil és könnyen fenntartható társulás alakuljon ki, szükséges eltávolítani az inváziós fajok (olyan fajok, amelyek képesek tömegesen, az ökológiai egyensúlyt felborítva elterjedni, mert gyorsan szaporodnak, változatos környezeti feltételek közt életképesek és versenyelőnyt élveznek az őshonos fajokkal szemben.) egyedeit, fák esetében a termős egyedek eltávolításával, esetlegesen a perspektívikus porzós egyedek meghagyásával. Kivételt képez a fehér akác, amely ugyan inváziós természetű, de immár szervesen hozzá tartozik a tájhoz, illetve mert kitűnő mézelő. A tájidegen fajok egyedeit pedig csak annak a mértékében fogjuk eltávolítani, ahogyan az őshonos fajok állományának a kialakítása, tehát a terület eredeti növénytakarójának a visszaállítása megköveteli. Például a szürke nyárfa állományának egy részét eltávolítjuk, de a szép ligetes csoportokban álló egyedek egy részét meghagyjuk. Egy másik faj, a cseresznyeszilva esetében pedig a lehető legtöbb egyedet meghagyjuk, az ökológiai, tájképi és esztétikai értéke miatt. A beavatkozás szükséges, mivel a terület növényállománya a jelenlegi formájában csak rövid ideig maradna értékes. A helyszínen jelen lévő faunáról szólva pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy az építési és tájépítészeti munkák miatt mindenképpen átmeneti stressz helyzetbe kerül majd, de a hosszú távú fenntarthatóságot csak beavatkozással tudjuk elérni.
Minden egyes kivágott fa helyett legalább egy fát fogunk telepíteni, mégpedig mindenek előtt a területen honos tölgy – kőris – szil fajok egyedeiből.
A jelenlegi borítottság mértékét lassan fogjuk újra elérni, az új fás szárú állomány záródása kb. 25 év alatt következik majd be. De már egy stabilabb és biológiailag sokkal gazdagabb növényzetet kell elképzelni. A terület vonatkozásában már elkészült a fás szárú növények értéktára, az úgynevezett fakataszter, ami alapján meg tudtuk határozni a kialakítandó növénytársulások helyét, illetve a telepítendő növénymennyiség összetételét.
Másik újdonsága a fejlesztésnek az, hogy a természet megismerésére és a jelenségek megfigyelésére tematikus tanösvényeket fogunk kialakítani, botanikai és ornitológiai tartalommal. Nagy örömünkre szolgál, hogy Széman Richárd helytörténész felhívta a figyelmünket Petényi Salamon János (1799-1855), egykori cinkotai evangélikus lelkész, kitűnő természettudós munkásságára, aki valamilyen szinten a projektünk patrónusa lett, ezért az Ő tiszteletére Petényi Salamon János-liget elnevezést javasoljuk bevezetni. A magyar madártan és őslénytan megalapítójaként is számon tartott, a felvidéki származású tudósember életéről még a későbbiekben közölni fogunk cikkeket.
Felmerülhet a kérdés a két terület, a ligetes rész és az idősek otthona közötti átjárhatóságról. A liget nem lesz bekerítve, ezzel is szeretnénk bizalmat adni a helyi lakosoknak, akikkel nemsokára elindítjuk azt a partner kereső egyeztetési folyamatot, melynek során szeretnénk minél többeket bevonni a közös gondolkodásba és nem kevésbé a közös cselekvésbe. Itt említést teszünk az illegális hulladék elhelyezésről, amit mindenképpen szeretnénk megszűntetni. Ez csak közös akarattal és közös erővel fog sikerülni!
Visszatérve az ökológiai átjárhatósághoz: az idősek otthona környezetének a nyugati része egy természetközeli, a liget struktúrájához ökológiailag szervesen kapcsolódó rész lesz, természetesen az intézmény jellegéből fakadóan szükségszerű könnyű kerítéssel elválasztva.
A parkba helyezett egyéb elemekről: a kikapcsolódásra és a természet megismerésére vágyó lakosok igényeihez igazodva kívánjuk kialakítani, mégpedig természetes anyagok felhasználásával.
Az Önkormányzat ezzel a projekttel is a környezet- és a természet védelme mellett teszi le a voksát. Szívesen fogadnánk a kerületünkben lakó, környezetüket védő és szépítő, természetszerető lakosoktól olyan egyedi jó tapasztalatok rövid leírását, amit szívesen megosztanának mindenkivel. Példaértékű módon kialakított biológiailag sokszínű kertekre, régi gyümölcsfajták termesztésére, idős és nagy értékű fák gondozására, szépen fenntartott ház előtti közterületre, egyedi energetikai megoldásokra, újrahasznosításra gondoltunk elsősorban, de várunk minden jó gyakorlatot, ami a természet és környezetvédelem területén jelentős egyedi, lakossági kezdeményezés. A rövid leírás mellé fényképes mellékletet is kérünk. A legjobb munkákat közzétesszük a Polgármesteri Hivatal honlapján, ezzel is bíztassuk egymást a Kertváros szépítésére.