Ugrás a tartalomra

Mátyás szűre ujja és a madarak sípja… avagy tavaszváró gondolatok nem csak kertészkedőknek

Jégtörő Mátyás (1)
Jégtörő Mátyás (2)
Jégtörő Mátyás (3)
Jégtörő Mátyás (4)

Február 24-e Szent Mátyás, „a jégtörő” ünnepe. Nyilván a természet megfigyelésére alapozva alakult ki, hogy a hagyomány kapcsolatot teremtett Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között, így lett Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyás, mondván, hogy ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál.

Egyes vidékeken pedig azt tartják, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt, de azt is szokás mondani, hogy ha késik a jó idő, akkor Mátyás a jégtörő csákányát éleztetni adta. Az előrejelzések szerint Mátyás idén is betartja a szavát, ha nem is az egész ország területét illetően, de helyenként még várhatóak fagyos reggelek.

Az idei tél rövid volt, kevés hóval és a fagyos nappalok száma is csekély volt, mégis kivágyódunk a természetbe és a kerti munkák is elkezdődnek. A korán fakadó növényekben már élénkül a nedvkeringés, a rügyek duzzadnak, és lassan-lassan megérkezik a finom tavaszi földszag.

Az Önkormányzati Hivatalban is serényen dolgozunk a 2021-es év zöld projektjeinek az előkészítésén, és mivel arra törekszünk, hogy a gondos kezelés és az előrelátó tervezés elveit érvényesítsük a természeti értékeink vonatkozásában.

Előzetesen említenénk a XVI. kerületi fakataszter elindítását, amelyről egy pár szóban engedtessék meg, hogy tájékoztassam Önöket.

Mire való a fakataszter? Amint tudnivaló a zöldfelületen belül a fák a legmeghatározóbb és minden tekintetben a legértékesebb elemek.

A fák is folyamatos gondoskodást igényelnek ahhoz, hogy értékesek maradjanak, sőt az évek múlásával még értékesebbek is lehessenek. Általában a városi fákat ugyan olyan szépnek, fejlettnek, üdének, az adott fajra vagy fajtára jellemző habitussal szeretnénk látni, mint a természetben fellelhető társaikat. Ennek megközelítéséhez nagyon sok segítő körülmény együttállása szükséges.

A fakataszter elkészítése lehetőséget nyújt arra, hogy lejegyezzük a fák fellelhetőségét (GPS koordináták), típusát (faj és fajta), alap méreteit, a fizikai-és az egészségi állapotát, valamint hogy meghatározzuk az értékét: mindez a korábban leírtakban már tárgyalt értékmegőrzés és a hosszú távú tervezés alapfeltétele.

A fakataszter attól teljes, ha folyamatos frissítésével megtudhatjuk az állomány pillanatnyi igényeit, folyamatosan számon tartjuk az elvégzett beavatkozásokat és ezzel hosszú távra tudunk tervezni. Ez utóbbi a cél, a fenntarthatóság növelése és végső soron a kerületünk természetes környezetének a folyamatos javítása. Terveink szerint lakossági felhasználói jogosultság útján elérhető lesz minden egyes bejegyzett faegyed.

A munkálatok első lépéseként idén tavasszal elkészül az informatikai háttér, valamint az első kb. 1000 fa felvételezésével elindulhat a próbaüzem. Április – május hónapra tervezzük a fakataszter lakossági bemutatását, a próbaüzemmel kapcsolatos tapasztalatok összegzését, illetve a kerületünkben található különleges értékű faegyedek hosszú távú megtartására indítunk egy kampányt, a lakosság széles körű bevonásával.

Az Önkormányzat folyamatosan cseréli az állapotuk miatt környezeti kockázatot jelentő, menthetetlen, ezért további fenntartásra alkalmatlan egyedeket. Teszik mindezt a mi érdekünkben, elsősorban a személyi és vagyonbiztonság növelése céljából. Vannak továbbá az invazív fajok képviselői, valamint a termésükkel és virágporukkal irritáló és/vagy allergizáló fajok egyedei, amelyek folyamatos és ésszerű mértékű visszaszorítása szintén közérdek. Ezen fák visszaszorítására addig van lehetőség, amíg az egyedek méretüknél fogva nem képviselnek nagyobb biológiai értéket. Városi környezetben a kifejlett egészséges fák ökológiai értéke még abban az esetben is elsődleges, megőrzendő érték, ha a fafaj invazív, illetve allergizál. Ezért az önkormányzat mellett nagy felelőssége van a lakosságnak is abban, hogy a közterületen észlelt invazív és allergizáló fák magoncait, sarjait még néhány centiméteres törzsátmérőjű állapotukban jelezzék az önkormányzat felé.

A közterületeinkre pedig folyamatosan ültetésre kerülnek fák, a kivágott egyedek pótlása céljából, természetesen az előbbiekben leírt kritériumok figyelembe vételével. Hosszú távon arra törekszünk, hogy a kerületünk biológiailag aktív felülete növekedjen, így egyre élhetőbb legyen.

Ugyanez vonatkozik a magánkertekre is, amelyeket még új építésű ingatlanok esetében is gyakran látunk szegényesnek, tehát a fák számát tekintve alul-méretezettnek. Ennek a problémának a megoldására született a következő szabályozás: A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő –testületének 20/2017. (IX.26) önkormányzati rendelete, 5. par. 5 pontja értelmében, …A belterületi, beépített, Budapest Főváros Közgyűlésének 50/2015. (I.28.) számú határozatával elfogadott Budapest Főváros Településszerkezeti Terve szerinti Lke-1 vagy Lk-2 építési övezetbe tartozó ingatlan tulajdonosa gondoskodni köteles az ingatlanon 80 m2-ként egy darab fa ültetéséről vagy fenntartásáról. Az e bekezdésben foglalt kötelezettségének az ingatlan tulajdonosa e rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül köteles eleget tenni. Eddig az idézet. Az ültetési kedv elősegítésére már elindult egy közös gondolkodás az önkormányzat szakemberei között, melynek eredményéről a közeljövőben fogunk tájékoztatni.

Ádám Attila István

főkertész

Fotók: Ádám Attila István

Hír kategória
Közzétéve
2021. 02. 24. - 08:22
Utoljára szerkesztve
2021. 03. 03. - 10:31