Ugrás a tartalomra

A keresztény magyar állam megalapítására emlékezünk minden augusztus 20-án.

Ez az a nemzeti ünnepünk, amit nem árnyékol be egy későbbi bukás, hiszen Szent Istvánnak köszönhetően népünk már több mint ezer éve él a Kárpát-medencében.
Ilyenkor az új kenyeret is ünnepeljük, amit az egyházak kerületi képviselőinek áldása után közösen fogyasztunk el. Az esemény fénypontja mindig a tűzijáték, majd a hajnalig tartó utcabál az Önkormányzat előtt.

Kovács Péter polgármester ünnepi beszédében arról beszélt, hogy a magyarság legnagyobb ünnepe augusztus 20-a, hiszen ilyenkor azt ünnepeljük, hogy Szent István király több mint ezer évvel ezelőtt megalapította államunkat, amellyel hazát és keresztény vallást is adott nekünk. Rajta kívül pedig azokat is ünnepeljük, amik az elmúlt több mint ezer év során tettek azért, hogy mi még ma is magyarul beszélhessünk a Kárpát-medencében.

A kerület vezetője kiemelte: az államalapítás csak egyetlen pillanatig tartott, az odáig vezető folyamat azonban a százéves honfoglalás volt. Mindez úgy zajlott, hogy kezdetben csak a magyarok előörsei érkeztek meg és elkezdtek segíteni az itt élő népeknek, de nem illeszkedtek be. Ezután kiismerték az embereket és megismerték az itteni tájat, majd amikor a morvák és az avarok belső rendszerében zavar keletkezett, a magyarok fő serege elfoglalta a Kárpát-medencét arra hivatkozva, hogy a besenyők elől menekülnek. Alig száz évvel később pedig István kikiáltotta a királyságot.

Kovács Péter hangsúlyozta: az elmúlt ezer év során a magyarság sokszor és sok helyen megvédte a keresztény Európát, majd tizenkét évvel ezelőtt beléptünk egy nagyobb "hazába", az Európai Unióba, és úgy alakult, hogy most nekünk kell ezt is megvédeni, de furcsa módon a saját vezetőitől. Ők ugyanis nem veszik észre, hogy a történelem ismétli önmagát, az iszlám pedig már több mint ötven éve itt van a kontinens közepén, és most még ugyan kiszolgálja az Uniót, de itt van és figyel. Már kiismerte a tájat és az itt élő népeket, majd lassan elindul a fősereg, mert azt mondják, hogy a háború elől menekülnek Szíriából, Észak-Afrikából és a Közel-Keletről. Az Unió vezetői pedig vagy elhiszik, vagy nincs erejük ellenállni, mert azt fontolgatják, hogy beengedik ezt a tömeget Európába.

A polgármester szerint, ha mindez megtörténik, akkor húsz éven belül kikiáltják az iszlám államot Európában. A magyar kormány azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a polgárok eldönthessék, akarják-e mindezt. Éppen ezért Kovács Péter mindenkit arra buzdított, hogy menjen el az október 2-i népszavazásra és döntsön úgy, ahogy szerinte az a legjobb.

Az eseményen részt vett dr. Csomor Ervin és Szász József alpolgármester, Horváth János és dr. Környeiné Rátz Katalin önkormányzati képviselő, valamint Ancsin László jegyző is.

Az ünnepség elején a Mátyásföldi Koncertfúvós Zenekar játszott térzenét. Az Önkormányzat által támogatott együttest ezúttal is Vaszlik Kálmán és Vikol Kálmán vezényelte

A magyarok kenyeréhez a határon túliak is hozzájárultak. A megélhetés és az életben maradás jelképéből szimbolikusan a kertvárosiak is kaptak egyet, amit Urbán Gábor rákosszentmihályi plébános, Vető István cinkotai evangélikus, Kertész Péter sashalmi református, valamint Marton Zsolt rákosszentmihályi baptista lelkész áldott meg.
Hálát adtak ugyanakkor azért, hogy a testi kenyér mellett van lelki kenyerünk is, amely maga Jézus Krisztus.

A tűzijáték kezdetére megtelt a Havashalom park, majd kicsik és nagyok együtt csodálták a színes fénykavalkádot.
A Madarak házibuli zenekar változatos magyar és külföldi slágerekkel szórakoztatta az utcabál résztvevőit.