Az új építési szabályzatról

A képviselő-testület június 20-ai ülésén jóváhagyta, így várhatóan július végén már életbe lép a korszerűsített, a megváltozott igényekhez igazított Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) rendelete. Az alapelveket Tóth Miklós, a XVI. kerület főépítésze ismerteti olvasóinkkal.

– 1999. január 1-jétől hatályos a kerületekre még mindig érvényes Fővárosi Szabályzási Keretterv és az ahhoz kapcsolódó Budapesti Városrendezési Keretszabályzat. Az ezekben meghatározott irányelvek alapján kellett a kerületeknek egy helyi viszonyokhoz igazított, részletesebb tervezetet előállniuk, ami 2000-ben el is készült, azóta létezik a Kerületi és Városrendezési Építési Szabályzat (KVSZ). Ez magába foglal minden építési és városképi elvárást a helyi adottságokat, telekméreteket, igényeket és hagyományokat is figyelembe véve.

– Miért kellett változtatni ezen?

– Egyrészt az országosan előírt terület-felhasználási kategóriák és azok jelkulcsának alkalmazása Budapest területén is kötelező, másrészt az épített környezettel kapcsolatos új szemlélet miatt, amely jogszabályi szinten külön választja a településképi elvárásokat és az építést meghatározó előírásokat. Ez a korábbi szabályozások használhatóságát 2018. december 31-ig határozza meg. Ezt szolgálja az építést meghatározó Fővárosi Közgyűlés által 2015-ben jóváhagyott kerettervhez képest átfogóbb, Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (TSZT), amelynek terület-felhasználási kategóriái továbbra is kötelező érvénnyel bírnak a kerület által meghatározható övezetek és azok építési szabályainak kialakításánál (funkció, beépítési százalék, épületmagasság). A Kerületi Építési Szabályzatban az övezetek kialakításánál egyrészt az országos előírások, valamint a fővárosi rendeletben rögzítettek betartása kötelező (amelyek azoknál szigorúbbak lehetnek, de megengedőbbek nem), másrészt az elkészült arculati kézikönyv és településképi rendelet jogszabályi előírásai a mértékadóak. A KVSZ nagyon részletesen szabályozta az építési lehetőségeket. Az övezeti leírásokon belül törekedett arra, hogy megmaradjon az addig kialakult településkép, a telekszerkezet, az épületek maximális hossza és magassága, egyszóval figyelembe vette a hagyományokat.

– Az építési koncepció megváltozása milyen feladatokat rótt az önkormányzatokra?

– Minden településnek és fővárosi kerületnek Településképi Arculati Kézikönyvet kellett készítenie. Ez a kiadvány egy szemléletformáló eszköz, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen építészeti elveket, értékeket kívánatos megóvni, és mi az, ami semmiképpen nem illeszkedik az adott lakókörnyezet arculatába. A Képviselő-testületnek meg kellett alkotnia a Településképi Rendeletet is, amely meghatározza  a környezet megjelenésére vonatkozó előírásokat. Ez nem az építési övezetek szerinti, hanem településképi szempontból meghatározó területeket rögzít és a megjelenési elvárásokat hangsúlyozó, az adott helyen kialakult arculathoz illeszkedő épületek, építmények  karakterét határozza meg. E rendeletben a látványelemekre vonatkozó előírásokat rögzítettük (például a tető hajlásszöge, a színe, a kerítés megjelenése és mindazok az elemek, amik a településkép kialakításában játszanak szerepet). Ugyanez a rendelet intézkedik például korábban önálló rendeletekkel szabályozott  védett épületek karbantartásáról és fenntartásáról, az eljárási szabályokról – településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, kötelezés –, valamint a reklámfelületek kialakítása és elhelyezése ügyében is. A megalkotáskor tehát igyekeztünk a korábban már bevált elemeket megőrizni, és beépíteni az új  típusú önkormányzati rendeletbe.

– Összefoglalva mi a legfontosabb változás az előző előírásokhoz képest?

– Az, hogy szétválasztottuk az építésre vonatkozó műszaki és a megjelenést szabályzó arculati előírásokat. Nagyon fontos újdonság az is, hogy 600 négyzetméteres telekméretig egy, annál nagyobb telekre pedig mindössze két lakás, illetve önálló rendeltetési egység építhető vagy alakítható ki. A korábbi KVSZ rendelete szerint szolgáltatást, vagy kereskedelmi tevékenységet lakás nélkül csak főútvonal mellett lehetett működtetni.  A KÉSZ tervezete szerint, ahol busz jár, vagy az építési telek szervizúttal kapcsolódik a főúthoz, illetve a közösségi közlekedésre használt úthoz, ott lakófunkció nélkül is működhet szolgáltatás. Ez azt is jelenti, hogy mellékutcában 600 négyzetméternél kisebb telken semmilyen önálló, lakófunkciótól eltérő önálló rendeltetési egység, üzlet, vagy vállalkozás nem működhet. Fontos újdonság ugyanakkor, hogy a településképi vélemény és a településképi bejelentés eljárásai beépültek a településkép védelméről szóló, 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendeletbe. Az építési engedélyköteles tevékenységnél az önkormányzati rendelettel meghatározott esetekben kell beszerezni a tervtanács, illetve a főépítész véleménye alapján a polgármester támogató véleményét. A településképi bejelentési eljárás az egyes nem építési engedélyköteles tevékenységek, reklám elhelyezése és az építési övezetben alapvető funkciókat eredményező rendeltetésváltozásra terjed ki, amelyben a polgármester a tevékenységet tudomásul veszi vagy megtilthatja.

– Mikor lépnek hatályba ezek az intézkedések?

– A képviselők május 30-i ülésükön tárgyalták első olvasatban a rendelet-tervezetet, amely a június 20-i tervezett elfogadását követően leghamarabb a kihirdetést követő 30. napon léphet hatályba. A KÉSZ-tervezet további hatályba léptető rendelkezése szerint azokon az építési telkeken, ahol a KVSZ szerint jelenleg az általános lehetőségek alapján, a telekméret függvényében két lakásnál többet lehetett elhelyezni, az egyes építési övezetekben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek számának az új szabályozás szerinti csökkentésére való tekintettel a 600 négyzetméteres építési telekmérethez kötött lakásszámra vonatkozó rendelkezés 2018 szeptember végén léphet hatályba.

XVI. Kerületi Újság