A hagyományoknak megfelelően a XVI. Kerületi Újság minden év elején évértékelőt készít Polgármester Úrral, milyennek is látta az elmúlt évet, és mit gondol, milyen lesz az előttünk álló új esztendő. A második lapszámban megjelenő nagyinterjút most teljes terjedelmében közöljük:
– A 2023-as év nagyon barátságtalanul kezdődött. Leégett a Rákosszentmihályi Konrád Ferenc Uszoda tetőszerkezete, és az épületben minden megsemmisült, ami éghető anyagból készült. Mit tudunk erről mondani ma, egy évvel a történtek után?
– Tavaly január 28-án hajnalban kint voltam a helyszínen, és bizony nagyon lesújtó kép fogadott. A tetőszerkezet, a nyílászárók és a berendezés a lángok martaléka lett. A tűzoltók szakszerű és gyors munkájának köszönhetően azonban az épület szerkezete nem sérült, csak mindent belepett a korom. A tűzoltók elvonulása után azonnal elkezdtük a romok és a törmelék eltakarítását, és felmértük, mit lehet megmenteni az épületből. Az uszoda tervezője idős kora miatt már nem vállalta a felújítási tervek elkészítését, de egy kollégája viszont vele együttműködve igen. Megszületett az a gondolat, hogy ha már építkezünk, ne csak felújítsunk, bővítsünk is. Így ma már a tervek között nem csak a finn- és az infraszauna szerepel, hanem lesz gőzkabin, merülőmedence és jégbarlang is. Már korábban terveztük két kültéri medence kialakítását is, így most természetesen ezt is beillesztettük a tervbe. Az engedélyes tervek már nyár közepére készen álltak, de a Kormányhivatalnak négy hónapra volt szüksége az engedélyezési eljárásra, így a közbeszerzést csak ősszel tudtuk kiírni. Közben már a kiviteli tervek is elkészültek. A négy jelentkező közül az ÉPKAR Zrt. által vezetett konzorcium adta a legkedvezőbb ajánlatot, akikkel néhány napja, január 16-án alá is írtam a kivitelezési szerződést. Vállalták, hogy 150 nap alatt elkészítik az uszodát, majd ehhez jön még a használatbavételi engedély beszerzése, így esély van rá, hogy a 2024-es nyár második felében már használható lesz a felújított és kibővített Konrád Ferenc Uszoda.
– A biztosító nyilatkozott már, hogy mennyit térít meg a károkból?
– Tőlük sajnos még mindig nem kaptunk végleges választ. Egyelőre egy évvel a történtek után csak azt tudjuk, hogy fizetnek, de nem tudjuk, mennyit. Mi közöltük velük, mennyiért lehet helyreállítani az uszodát az általunk tervezett bővítések nélkül. Érdeklődéssel várjuk a február közepére ígért közleményüket, hogy az általuk ajánlott összeg mennyire közelíti meg a kivitelező által a napi anyagárakon kiszámolt költségeket.
– A tavalyi év azonban más fejtörést is okozott az Önkormányzatnak, hiszen az energiaárak emelkedésére is illik a drámai jelző.
– Ez valóban szintén drámai volt, hiszen hatalmas összegű plusz kiadásokat rótt az önkormányzatokra. Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy az Állam 721 millió forint rezsikompenzációval támogatja a XVI. kerületet. Ezt csak részben költöttük rezsikompenzációra, részben pedig az energiatakarékosságot szolgáló beruházásokra fordítottuk. Napelemeket telepítettünk, hőszigetelést és nyílászárócserét hajtottunk végre az önkormányzat 11 intézményén. Ezek között vannak óvodák, orvosi rendelők és más önkormányzati intézmények. A ráfordított összeg több milliárd forintot emésztett föl, messze túllépve az Államtól kapott, erre fordítható összeget. Nagy terhet jelent továbbá a víz- és csatornadíj rezsikompenzációjának megvonása az intézményektől. Ez főleg az uszodákat érinti.
– Folyik a cinkotai bentlakásos idősek otthonának az építése is.
– A kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére sem kellett lemondanunk arról a tervünkről, hogy megépüljön ez az 50 férőhelyes intézmény. Ez nem a mi kötelességünk lenne, ezt a főváros helyett valósítjuk meg, miután az elmúlt 20 évben mind a cinkotai, mind a mátyásföldi, mind a szentmihályi idősek otthonát bezáratták, sorsukra hagyva a Kertvárosban megöregedett idős embereket. Mi azonban szeretnénk megoldani ezt a helyzetet. A beruházást, amely 3,5 milliárd forintot emészt fel, két év alatt kívánjuk megvalósítani. Az épület átadását 2024 végére tervezzük. Az első lakók 2025 elején költözhetnek majd be az intézménybe. A jelentkezés módjáról időben tájékoztatjuk majd a lakosságot, jelenleg még nem lehet helyet igényelni az otthonba. Nyár elejére várható a képviselő-testület döntése a jelentkezés feltételeiről. Szeretném, ha a feltételek között lenne, hogy olyanok juthassanak be az intézménybe, akik az életük jelentős részét a XVI. kerületben élték le. Terveink szerint lesz egy egyszeri belépési díj, majd az intézmény lakói havidíjat fizetnek a bentlakásért. Ezzel még sok a tennivaló, mert nem elég az épület, az üzemeltetéséhez létre kell hoznunk egy új intézményt is.
– Az idősek otthona még csak épül, de egy új óvoda építése már befejeződött.
– A Fejlődő Kertváros program 2019 és 2024 közötti vállalásai között megfogalmazott célunk volt, hogy a cinkotai lakóparkoknál a Napsugár Bölcsőde mellé egy óvodát is építünk. Az épület elkészült, a képviselő-testület már szeptemberi ülésén biztosította a berendezéséhez szükséges anyagi forrásokat. Jelenleg a használatbavételi engedélyezés folyik, és valószínűleg február második felében lehet majd jelentkezni az új óvodába.
– Az óvodán kívül bölcsődeépítés is folyik a kerületben.
– Az egykori Vívó utcai Munkaügyi Központ megüresedése tette lehetővé, hogy az épületből ismét gyermekintézmény legyen, ahogy az korábban már volt is. Szintén a Fejlődő Kertváros program egyik teljesítendő vállalása, hogy a Lándzsa utcai lakótelepen bölcsődét nyitunk. A munkálatok már javában folynak, és a tervek szerint nyár közepére már készen áll az új bölcsőde is. Ezen kívül Rákosszentmihályon is szeretnénk egy bölcsődét építeni. Kerületünknek éppen a legnagyobb területű településrészén nincs a legkisebbek fogadására alkalmas intézmény. Ezért a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola közelében, az Iskola utcában az Önkormányzat vásárolt egy erre alkalmas ingatlant. Az idei évben még csak a tervek elkészíttetésére biztosította az összeget a költségvetés, az építkezés a 2025-ös évben kezdődhet majd el.
– Hol tartanak az útépítések?
– A földutak felszámolása már a legvégéhez közeledik. Tavaly sok útépítést, útfelújítást tudtunk elvégezni, részben saját forrásból, részben állami támogatásból. A fővárosi fenntartású utak közül a Magtár és a Rózsa utca felújítására már megvolt a pénz is, de a főváros új vezetése elvonta ezeket a forrásokat, így ismét helyettük kellett helytállnia a kerületnek. Megújult még a Thököly út is, amely az említett kettőhöz hasonlóan szintén fővárosi kezelésben lévő út, és szintén nagy forgalmat bonyolít le. Ennek a felújításnak a megtervezésekor gondoltunk Sashalom fennállásának 100. évfordulójára is, és azon kívül, hogy az útfelületre igencsak ráfért a felújítás, az emlékév is indokolta ennek az útnak a megszépítését. A Budapesti Útépítési Programnak köszönhetően – melynek Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő a kormánybiztosa –, több mint 100 kerületi út és utca öltözhetett új ruhába, kapott új burkolatot, és ahol szükséges volt, járdát és vízelvezető rendszert is. Ezekhez az Önkormányzatnak átlagban 25 százalék körüli önrésszel kellett hozzájárulnia. Így már csak két nem szilárd burkolatú utca van a kerületben.
– Egy időre bizonytalanná vált a Szakrendelő sorsa. Az Állam ki akarta venni az önkormányzatok kezéből a kerületi szakrendelőket. Nekünk ezt sikerült elkerülnünk. Hogyan?
– Minden állam úgy gondolja, hogy a nagy intézmények akkor működnek jól, ha ő felügyeli a működésüket. Mi pedig úgy gondoltuk, hogy ez nincs így, mi itt helyben jobban ismerjük a lakosság igényét, jobb gazdái tudunk lenni a Kertvárosi Egészségügyi Szolgálatnak. A Kertvárosi Konzultációban a lakosság nagy része is így vélekedett. Több kerület polgármesterével együtt vállvetve küzdöttünk az államosítás ellen, és végül sikerrel jártunk. A védőnői hálózatot viszont nem sikerült megtartanunk. A parlament döntése alapján a védőnők a kórházak irányítása alá kerültek. Annyit sikerült elérnünk, hogy ugyanazt a munkát ugyanott végezhetik ahol eddig, de a fizetésükhöz nekünk is hozzá kell járulnunk kerületi költségvetésből. Ezt korábban is kipótoltuk, így ez továbbra is vállalható volt számunkra.
– Rendkívül sok bosszúságot okozott nyáron a szokatlanul intenzív szúnyoginvázió. Jövőre várhatunk-e változást?
– Ennek az ügynek a kezelését, amely a lakosság közérzetét napról-napra megmérgezte, egyenesen botrányosnak tartom. A szúnyoggyérítést olyan szakszerűtlenül, és hatástalanul végezte el a főváros, hogy gyakorlatilag a nyári esték örömét elvették az emberektől. Most januárban erről azt mondhatom, úgy látjuk, ezt a feladatot is el kell végeznünk a főváros helyett. Így kértünk tőlük egy intézkedési tervet, hogy lássuk, hol tudunk bekapcsolódni a szúnyogirtásba. Január végéig ígértek választ, egyelőre ez még nem érkezett meg (az interjú január 16-án készült/a szerk.). Jeleztük, hogy szükség esetén anyagilag is részt vállalunk ebből a tevékenységből.
– 2023-ban ünnepelte Sashalom fennállásának 100. évfordulóját. A rendezvénysorozat megtervezésére már az év elején megalakult a Sashalom 100 munkacsoport. Kikből tevődött össze és milyen céllal?
– Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő kezdeményezésére sashalmi képviselőkből és a jegyzőből – ő is sashalmi lakos – tevődött össze a csapat. A munkacsoportnak csak előkészítő szerepe volt az évforduló méltó megünneplésében, a döntéseket a képviselő-testület hozta. A jubileumi év alkalmából szobrot állítottunk Ehmann Viktornak, Sashalom alapítójának és nagylelkű mecénásának, továbbá a teret, amelyen mellszobra – R. Törley Mária alkotása – helyet kapott, szintén Ehmann Viktorról neveztük el. Sashalom tíz nagyforgalmú pontján az adott helyszín történetét bemutató táblákat állítottunk fel, amelyek összeállításában főszerepet vállalt a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ. Ők adták ki a Helytörténeti Füzetek sorozat 58. darabjaként Széman Richárdnak, a KHEK munkatársának Sashalmi Képes Almanach című kötetét is, amely érdekes szemelvényekkel és remek fotókkal idézi fel Sashalom immár 100 éves történetét. A karácsony előtti utolsó napon pedig országzászló emlékművet avattunk a Sashalmi sétány és a Karát utca találkozásánál. Az emlékmű a régmúlt időkben – 1935-től – a mai Waldorf iskola udvarán, (akkori Kossuth tér) álló országzászló megmaradt elemeinek a felhasználásával készült. A felújított emlékműre felkerültek a második világháborús sashalmi áldozatok nevei is, a 100. évfordulónak pedig a Pécsi L. Dániel jelképművész által tervezett emlékcímer állít örök emléket a talapzaton. Az országzászló avatásával ért véget a Sashalom 100 emlékév.
– Mit vár az Önkormányzat vezetése 2024-től?
– Nehéz év lesz a 2024-es év az Állam és az önkormányzatok számára is. Könnyebbnek ígérkezik, mint a 2023-as, de ettől még nem lesz könnyű. Három nagy beruházásban kell helytállnunk. Ezek az idősek otthona, amelyre még 3 milliárd forintot kell kifizetnünk a kivitelezőnek, a bölcsőde építése is közelíti az 1 milliárdot, és az uszoda újjáépítése is megközelítheti a 3 milliárd forintot. Ez bizony elviszi a fejlesztési pénzeink jelentős részét. Ugyanakkor igyekszünk majd pályázati forrásokhoz jutni, és fejlesztési célokra fordítjuk a közel 1 milliárdos iparűzési adóbevételünket is. Végül bízunk abban is, hogy nem leszünk mindig mostohagyerekei a fővárosnak sem. Folytatjuk az energetikai fejlesztéseket, mert nem minden intézményünk került még sorra. Belevágunk az Erzsébet-liget és környéke energetikai fejlesztésébe, ahol – ellentétben a szentmihályi uszoda környékével – a próbafúrások tanúsága szerint van lehetőség termálvíz hasznosítására. Ha 2024-ben nem csak próbafúrásra lesz lehetőségünk, hanem tényleges fúrásokra is, akkor 2025-ben megkezdődhet a Rátonyi Gábor uszoda termálvízzel történő ellátása. A medencéket nem kellene gázzal fűteni, és az épület fűtése is megoldható lenne termálvízzel. Sőt, ha megfelelően gazdag melegvíz-készletet találunk, kiterjesztenénk a meleg vizes fűtést a Színházra is. Ha még ennél is több termálvizet rejt a föld, szóba jöhet a Budapesti Gazdasági Egyetem Diósy Lajos utcai épületeinek, sőt, a családi házak egy részének a meleg vizes fűtése is. Egyelőre azonban az első lépésekre készülünk, meglátjuk, mire lesz fizikai és pénzügyi lehetőségünk. És ne felejtsük el azt sem, hogy június 9-én az Európai Unióban és Magyarországon is választás lesz. Úgyhogy az előttünk álló év sem ígérkezik eseménytelennek.
XVI. Kerületi Újság