A Dernovics Mihály vezette Cinkotáért Közhasznú Egyesület kezdeményezésére az Önkormányzat felújította a cinkotai országzászlót, amelynek ünnepélyes avatójára március 11-én került sor.
Korábban a megkoronázott királyok a kardjukkal a négy égtáj felé vágtak, jelezvén, hogy minden ellenségtől megvédik a nemzetet. Mivel Trianon után már nem királyság volt Magyarország államformája, az országzászlók szentelésekor ezt régi nomád szokás szerint karikás ostorral végezték el, hogy minél előbb egyesüljön a szétszakított nemzet. Az esemény elején ezt a szokást elevenítették fel, majd Nagy-Magyarország történelmi zászlaját Pintér András húzta fel.
Dernovicsné Tanács Anna, a Cinkotáért Közhasznú Egyesület tagja elmondta: az akkor még nagyközségként működő település országzászlóját a Cinkotai Ipartestület kezdeményezésére és az Ereklyés Országzászló Nagybizottság segédletével 1936 pünkösd vasárnapján avatták fel. Cinkota elöljárói a politikai váltás után 1948-ban úgy mentették meg az emlékművet, hogy a szabadságharc századik évfordulója alkalmából 1848-as emlékművé alakították át. 1961-ben ugyan lerombolták, majd benőtte a gaz, de a Cinkotai Férfi Kör kezdeményezésére a XVI. Kerületi Önkormányzat akkori vezetőjének, Kovács Attila polgármesternek támogatásával újjáépítették, és 1998. március 14-én ismét felavatták. Azóta ezen a napon minden évben megemlékezést tart itt a Cinkotért Közhasznú Egyesület. 2016-ban Dernovics Mihály elnök arra kérte Kovács Péter polgármestert, hogy az országzászló felavatásának 80. évfordulójára az Önkormányzat készíttesse el az eredeti turulmadár másolatát. A kérés meghallgatásra talált.
Kovács Péter a mozgalommal kapcsolatban – amit a trianoni békediktátum aláírása hívott életre – elmondta: 1928-ban a Kossuth téren avatták fel az első országzászlót, majd ezt országszerte több száz követte, azért, hogy ismét akkora legyen az ország, mint az elcsatolás előtt volt.
A kerület vezetője hangsúlyozta: azért döntött úgy a Képviselő-testület, hogy az eredeti formájában (a Nagy-Magyarország képpel és a Nem, nem, soha felirattal) állítják vissza az országzászlót, hogy mindenki emlékezzen arra: összetartozunk. Hiszen a ma élők talán el sem tudják képzelni, mekkora traumát jelentett az, hogy 1920-ban hazánk elvesztette területének kétharmadát és a lakosok felét.
– Aki esetleg azzal vádolna engem, az Önkormányzatot vagy a cinkotaiakat, hogy egy irredenta emlékművet szeretnénk állítani, azoknak mondom, hogy nem. Persze követeljük most is, nem a területet, de azt, hogy a határon túl, a Kárpát-medencében élő magyaroknak legyen autonómiájuk, megtarthassák önazonosságukat, saját nyelvükön beszélhessenek, saját kétnyelvű tábláik lehessenek, amikor betérnek a településükre. Ezt mind követeljük, de amiért létrejött az országzászló-mozgalom, az az, hogy az ország fel tudja dolgozni azt a traumát, amit Trianon jelentett.
Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy ha 2001. szeptember 11-én két toronyház elvesztése miatt minden amerikai kitette a saját nemzetiszínű zászlóját, milyen fontos lehetett az országzászló a csonka Magyarország polgárainak.
Dernovics Mihály elmondta: az országzászló-mozgalom – amit Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar” hirdetett meg 1925-ben – létrehozása azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzet tagjainak összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A nemzeti összetartozás kifejező eszköze így a csonka Magyarország városaiban egy-egy olyan oszlop lett, amelyeken félárbocra eresztett magyar zászlót helyeztek el. 1930-ban Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót. Ezeken többnyire a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímert helyezték el, legtöbbször angyalokkal ékesítve. Az árbocrudat általában sávosan piros-fehér-zöldre festették, tetejét esküre emelt kéz, turulmadár, kettőskereszt vagy Trianon kereszt díszítette. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz. Különleges válfaja az országzászlóknak az ereklyés országzászló, amelynél a történelmi Magyarország területéről összegyűjtött földet is elhelyeztek.
Az elcsatolt országrészek képviselőit (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Őrvidék) a Forgatós Kamara Néptáncegyüttes tagjai jelenítették meg, majd a felújított cinkotai országzászlót Gödölle Márton plébános, illetve Vető István evangélikus, Bíró Botond református és Eszes Zoltán baptista lelkész áldotta meg.
Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő Márai Sándor versére utalva arról beszélt, hogy Magyarország azért a „népek Krisztusa”, mert az elmúlt 200 évben négyszer is halálra ítélték: 1848-ban a Habsburgok, 1920-ban a franciák és az angolok, 1944-ben a németek, 1956-ban pedig a szovjetek.
A honatya szerint az, hogy 2018-ban egy felújított országzászló előtt állhatunk, a túlélést is jelenti, hiszen nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is el akarták pusztítani a magyarságot, mivel a XX. század „izmusai” nem a nemzetre és a hitre akarták alapozni az országokat. A mi államunk alapja azonban a nemzet és a keresztény hit volt és ma is az.
– Ne legyenek illúzióink! Nem mindenhol szokás ma a világban, még Európában sem egy nemzet túlélő erejét, egy nemzet kitartását ünnepelni. Legyünk arra büszkék, hogy mi, magyarok ezt megtartottuk. Lássuk azt, hogy a lelki Trianon még a mai napig is tart. Sokan kétségbe vonták, hogy egy országnak szüksége van-e nemzetre és hitre. Én hiszem és vallom, hogy igen, mert a magyar nemzet ereje és a keresztény hit nélkül ez az ország nem tudott volna túlélni, és nem fog tudni túlélni a jövőben sem.
Szatmáry Kristóf kijelentette: a cinkotaiak megmutatták a világnak, hogy mi magyarok össze tudunk tartani, hiszen egy főként szlovákokkal újranépesített település felújított országzászlója előtt állhatunk, amelyért köszönet illeti a kezdeményezőket és az Önkormányzatot is.
Díszőrséget álltak és a koszorúzásban segédkeztek a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. nemzeti honvéd díszegységének katonái. A Csömöri Ifjúsági Fúvószenekar játszott térzenét, a műsorban közreműködtek a Cinkotai Huncutka Óvoda apróságai és a Batthyány Ilona Általános Iskola diákjai.
XVI. Kerületi Újság - Sz.R.Zs.