Ugrás a tartalomra

Paulheim József 100 éve hunyt el

Amikor a kedves olvasó kezébe veszi ezt a lapot, aznap lesz Paulheim József halálának 100. évfordulója. 1921. február 10-én szállt el a lélek Ómátyásföld építészeti arculatát karakteresen meghatározó építőmester testéből. Aki ezeket a sorokat olvassa, biztosan ismeri a nevét, talán fel is tud sorolni néhány épületet, amely az ő rajzasztalán kezdte immár több, mint száz esztendős történetét. Normális, vírus nem árnyalta világban most megemlékezést kellene tartanunk, kiállítást rendezni a tiszteletére, előadásokat tartani a munkásságáról, de most ezeket el kell halasztanunk. Reménykedünk benne azonban, hogy egy-két hónap múlva pótolhatjuk, addig is álljon itt e szerény, egyoldalas keretbe szorított megemlékezés.

Paulheim József 1848. március 10-én, harmadik gyerekként és első fiúként született Szigetújfalun. Iskoláiról nincs információnk, de az Építő Ipar 1878-tól megjelenő számaiban már építőmesterként sorolták fel a munkáit. Főleg Budapest VII. kerületében dolgozott, egy- és többemeletes lakóházakat épített. Fővárosi tevékenységéért Ferenc József 1897-ben kitüntette.

A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete 1894. május 30-i közgyűlésén kapcsolódott be Mátyásföld közéletébe „aktív tényezőként”. Paulheim már ezen a közgyűlésen indítványozta (indítványát el is fogadták), hogy a Beniczky Gábor által építtetett favázas vendéglő mindkét oldalára „…10 m széles s körülbelül 20-25m hosszú, emeletes, szilárd épület emeltessék, mely a pesti oldalon egy minden igénynek megfelelő színpaddal ellátott s cca. 180 négyzetméter területű impozáns tánctermet, a cinkotai oldalon pedig a földszinten egy nagy éttermet, ruhatárt, söntést, emeleten 5-6 kiadási célra s részben a vendéglős lakásául szolgáló szobát, istállót, kocsiszínt, tágas nagy konyhát, a pincében alkalmas borpincét foglalna magába. Az építkezés terveit s költségvetését Paulheim elkészítette…” írta le Körmendy-Ékes Lajos 1938-as művében, Az ötven éves Mátyásföldben.

A legelső helyi híradás 1897-ben született meg a mesterről, gyakorlatilag a köszöntésére, egyszeri, hírlap formában kinyomtatott helyi lap, a négyoldalas Mátyásföldi Hirlap. A humoros hangot megütő kiadvány megjelenését két dolog is indokolta, egyrészt a fent már említett királyi kitüntetés, másrészt a mátyásföldi Nagyvendéglő Paulheim által tervezett bővítésének elkészülte. A Verő György író, operett librettó-szerző saját maga szerkesztette újságban így méltatta Paulheim Józsefet: „(…) Paulheim bácsinak szerelme Mátyásföld. Nézzétek, hogy dédelgeti, cziczomázza: mint a szerelmes ifjú a kedvesét. Előbb szép ruhát varrat neki – a kertésznél; majd ékszerekről gondoskodik, hogy társaságba járhasson az édes: előbb egy szép melltűvel ékesíti keblét a mátyás szoborban, ma meg éppen egy ragyogó diadémot tűzött a homlokára, önkezűleg fölépítvén a díszes csarnokot, ahol ma hosszú sorát a fényes és mégis jókedvű vigalmaknak kezdették meg, a kedves látogatóink a legközelebb elektrizálandó vicinális környékéről. De ez még semmi! Most jönnek a házi szükségletek: Iskola, fürdő, posta, telefon, stb.” Verő szavai nem csak írói fordulatok, Paulheim a felsoroltak létrehozásában aktív szerepet vállalt, a Nyaralótulajdonosok Egyesülete tiszteletbeli elnökeként, építtetőként, villák tervezőjeként és mecénásként egyaránt. Az első elemi iskola költségeinek egyötödét ő állta. Elnöke volt a Templomépítő bizottságnak, az utólagos költségvetés szerint 9000 koronával járult hozzá az építéshez, de jóval e fölött volt az általa adományozott összeg. Veje, Weninger Ferenc volt a tervező. A fürdőépítéshez 4000 Koronával járult hozzá, és a kiadásokat előfinanszírozta. (Így az rekordgyorsasággal elkészülhetett.)

A Nagyszálló, az iskola, a fürdő, a templom, már ez is elég lett volna egy település arculatának kialakulásához, de Paulheim József ezen túl villákat is tervezett, épített Mátyásföldön. Népes családjának, testvéreinek, négy lányának, vejeinek, és természetesen értékesítésre is. Ma, ha sétát teszünk az egykori Ómátyásföld területén, lépten-nyomon felfedezhetjük az épületeken a jellegzetes Paulheim stílust néhány szépen felújított épületen.

1921-ben, halálakor megemlékezett róla a Rákos Vidéke:

„A Rákos vidéke társadalmának nagy halottja van. Meghalt Paulheim József. Mátyásföld megalapítója és felejthetetlen jóltevője, a rákosvidéki társadalom egyik legérdemesebb tagja, a főváros egyik kiváló polgár- családjának feje. Egyszerű, puritán, vasszorgalmú és lankadhatatlan energiájú férfiú volt. A szorgalmával és világos, józan eszével küzdötte fel magát olyan magas polczra, amelyet igen kevesen közelíthetnek meg. Becsületes munkával és helyes számítással hatalmas vagyon ura lett és igen népes, szép és érdemes családot nevelt A siker, a vagyon, a hírnév nem kapatta el, mindig az maradt, aki volt, egyszerű, egyenes, őszinte, jószívű, tisztes polgár, nagyszerű apa, kitűnő családfő, istenfélő, nemesen gondolkozó ember. Építőmester volt, de élete delén a magánéletbe vonult vissza és életét családjának, szívéhez nőtt Mátyásföldjének és a nemes emberbaráti cselekedeteknek szentelte. Mátyásföld csaknem mindenét neki köszönhette; a szép mátyásföldi templom az ő dicsőségét hirdeti. Rengeteget tett és áldozott ezért a kies telepért, amelynek sokáig aktív vezetője, elnöke, majd utóbb örökös tiszteletbeli elnöke lett. Méltóképen ünnepelték jubileumán, egyikén a legszebb ünnepélyeknek, amiket az elismerés hódolata juttathatott kiváltságos polgároknak. A királyi kegy a Ferencz József rend lovagjává avatta; barátai, tisztelői és igen nagy és előkelő családja élte végéig vezérüknek, példaképüknek tisztelték és becsülték meg. Hetvenhárom évet élt, s ebből ötvenegyet töltött boldog házasságban szeretett hitvesével, Kurzreiter Francziskával, aki mellett három leánya: Hudetz Jánosné szül. Paulheim Gizella, Diósy Lajosné szül. Paulheim Malvin és dr. Neiszer Antalné szül. Paulheim Irén siratja, élén számos unokájának és rokonának. Február 10-én, reggel lehelte ki nemes lelkét Budapesten. Emléke élni fog e vidéken mindörökké. Élete, jelleme példakép, amelyből tanulságot meríthetnek késő nemzedékek.” Halálának helyében téved a Rákos Vidéke, hiszen ma már tudjuk, Mátyásföldön (az anyakönyv bejegyzése szerint Cinkotán) hunyt el.

Széman Richárd

A XVI. Kerületi Újság legfrissebb száma: https://www.bp16.hu/hirek/keruleti-ujsag/202103-szam-20210210