Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) az elérendő minimális biztonsági szintet határozza meg, a tűzvédelmi használati szabályok lényege pedig az adott épületre vonatkozó egyedi, az ott lakóktól és tartózkodóktól elvárt magatartásformák összeírása.
E tűzvédelmi „házirend” nem jelent többlet terhet azon házak esetében, amelyek már az OTSZ hatályba lépése (2015. március 5.) előtt is léteztek, mivel azokra addig is kötelező volt a tűzvédelmi szabályok írásba foglalása. Az OTSZ alapvetően műszaki tartalmú szabályozás, ezért került ki belőle az érintett előírás, így most egy másik BM rendelet alapján kellett a korábbi tűzvédelmi szabályokat újra elővenni. A még át nem adott, vagy csak a jövőben felépítendő lakóházak tekintetében pedig ki kell dolgozni a szabályokat. A tűzvédelmi szabályzat vonatkozásában a BM rendelet egy újdonságot hozott: annak tartalmaznia kell a készítője nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását.
Az érintett épületek köre némileg leszűkült; a régi OTSZ-ben a „kétszintesnél magasabb” kifejezés szerepelt, az új szabályozás pedig a „háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületekre, épületrészekre” vonatkozik.
A tűzvédelmi „házirend” tartalmazza az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat.
Budapest, 2016. április 26.