A nyári olimpiák idején sokan otthonról figyelik a közvetítéseket és az uborkaszezonban a munkahelyeken sem ritka, amikor a kollégák együtt nézik az összecsapásokat. A téli olimpiák történetében azonban feltehetően még nem volt ilyen egészen február 22-ig, amikor a középiskolai órákat félbeszakítva okostelefonon, az egyetemi előadásokon pedig kivetítőn nézték a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-váltó szereplését. Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor minden bizonnyal érezte ezt a szeretetet és meg is hálálta, ugyanis 5000 méteren, olimpiai rekorddal aranyérmet szereztek hazánknak Phjongcshangban. Élményeiket edzőjükkel, Bánhidi Ákossal együtt a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör legutóbbi összejövetelén osztották meg a kertvárosi közönséggel.
Habár álltak már magyarok téli olimpián is dobogón – eddig két ezüst- és négy bronzérmet szereztek sportolóink –, a legutóbbi második helyezés óta is eltelt 38 év. Igaz, azóta is a legtöbben úgy gondolják, hogy a Regőczy Krisztina és Sallay András jégtánc páros megnyerte az olimpiát, a legfényesebb medált mégsem az ő nyakukba akasztották. Szerencsére ez most nem így történt, hiszen a téli ötkarikás játékok történetében először csendült fel a magyar himnusz annak a csapatnak a tiszteletére, amely a tavalyi világ- és az idei Európa-bajnokságon is bronzérmet szerzett, most pedig Kínát és Kanadát megelőzve történelmet írt.
Knoch Viktor a maga 28 évével a csapat legidősebb tagja, aki nem álmodhatott ilyen sikerekről, amikor a válogatott tagja lett. Elmondása szerint akkor még egy Európa-bajnoki arany is elérhetetlennek tűnt. Azóta azonban a sportág bekerült egy kiemelt programba, a szövetség költségvetése több mint tízszeresére nőtt, így már egy kínai szakember, Lina Zhang hat éve segítheti a munkájukat, elmehetnek edzőtáborba és a korcsolyapengéket sem a versenyzőknek kell megvásárolniuk.
A rövidpályás gyorskorcsolya-váltó minden tagja erős egyéniség, mégis nagyon összetartók, Knoch Viktor szavára pedig mindig hallgatnak. A Pécsen született kiválóság azonban elképzelhetőnek tartja, hogy nyáron visszavonul és sportdiplomataként folytatja pályafutását, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság és a nemzetközi szövetség sportolói bizottságának is tagja. Tevékenységét egyébként már eddig is siker koronázta, sokat dolgozott ugyanis azért, hogy a gyorskorcsolya világversenyeken ne legyen hoki palánk a szivacs mögött, így jobban vigyázhatnak a sportolók testi épségére.
Habár a gyorskorcsolya még erősen Budapesthez kötődik, vidékről is származnak olyan sportolók, mint a szintén pécsi Burján Csaba, aki először jégkorongozott, de abban nem ért el kimagasló eredményeket, ezért váltott gyorskorcsolyára, ami meg is hozta az eredményt, és amiért Knoch Viktorral együtt megkapták a város Pro Urbe díját. Saját bevallása szerint nincs olyan kabalája, mint Liu Shaolin Sándornak a szemöldöksimogatás, de a versenyek előtt a könnyűételek helyett a pizzaevés már többször meghozta a várt sikert.
Liu Shaolin Sándor az olimpia után összetettben ezüstérmet nyert a montreáli világbajnokságon, ami azért volt számára is meglepetés, mert a versenyt az olimpia utáni levezetőnek szánta. Öccsével, Liu Shaoanggal – aki Ádó becenevét egy császárról kapta – együtt Magyarországon született, de Kínában töltöttek egy évet, ott találkoztak Linával is.
Bánhidi Ákos – aki rockzenekarával egy erzsébetligeti majálison is fellépett már – megerősítette, hogy az olimpia és a világbajnokság között eltelt kilenc nap alatt milyen nehezen mentek az edzések, ezért is örültek nagyon az eredménynek. Beszélt a 2006 óta eltelt időszakról, amikor feltűnt Knoch Viktor és bátyja, Knoch Balázs (aki most a csapat mellett technikusként dolgozik), vagy Kövér Balázs és Szántó Kornél, hiszen onnantól vált egyre népszerűbbé ez a sportág Magyarországon. Kiemelte ugyanakkor azt az alázatot, amivel a hazai sportvezetők viszonyulnak egymáshoz és a versenyzőkhöz.
A tréner kulisszatitkokat is elárult: a csapat videósa ugyanis nemcsak a saját edzéseiket rögzíti, hanem az ellenfelek taktikáját is, valamint megtudhattuk, hogy az a speciális korcsolyacipő és penge, amit a fiúk használnak, Amerikában készül, század milliméter pontossággal állítják be és közel egymillió forintba kerül.
A fiúkat manapság már mindenhol felismerik, ami talán még inkább hozzájárul majd ahhoz, hogy a gyorskorcsolya még népszerűbb legyen hazánkban.
XVI. Kerületi Újság - Piros Cecil