Kovács Péter polgármester köszöntötte Szakáll Imrénét, aki 95. születésnapját ünnepelte. A köszöntésen jelen volt dr. Csomor Ervin jegyző is, ám nem hivatalos minőségben, hanem az ünnepelt unokájaként.
Valika néni Kiskörén született. A család mezőgazdasági munkával foglalkozott, amelyből ő is derekasan kivette a részét. Egy darabig rendben ment minden, aztán jött a második világháború, és vele a bajok. Férjét hiába várta, soha nem tért vissza, a háború áldozata lett. Egy darabig egyedül élt, majd 1952-ben újra társra talált. Több, mint három évtizedet töltöttek együtt, ám 1989-ben őt is elvesztette. Szülőföldjéhez azonban továbbra is hűséges maradt. El kellett szenvednie egyetlen gyermeke, leánya korai halálát is. Aztán ahogy múlt az idő, végül engedett unokája hívásának, és 2003-ban felköltözött Budapestre, hogy ha esetleg segítségre szorul, a közelben legyenek családtagjai. Gondoskodásra azonban nem csak szeretett unokájától számíthat, hanem az egyik, vele egy házban lakó szomszédasszonytól is, akivel napi kapcsolatban áll.
Valika nénit szülőhelyén nagyon szerették, ismerősei nagyon jó véleménnyel voltak róla. Tudták, mindig számíthatnak rá, hiszen tele van jóindulattal, segítőkészséggel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a polgármesteri köszöntés közben egyenesen Kisköréről érkezett egy barátnője, aki vállalta a 155 kilométeres autóbuszos utazást, hogy felköszöntse őt 95. születésnapján.
Valika néni vidáman mesélt életútjáról. Ma már a fájdalmas történetekre is megnyugvással gondol, és békésen tengeti életét mátyásföldi otthonában. Mindig nagy öröm számára, ha unokája – dr. Csomor Ervin – meglátogatja, és szerencséjére ez elég gyakran előfordul. Még nagyobb az öröm, ha nem egyedül érkezik, hanem a két dédunoka is vele tart.
Napközben tévét néz, tesz-vesz a lakásban, vagy egy-egy ismerőssel, barátnővel tárgyalja meg a világ dolgait. Reméljük, még soká teheti ezt.
Isten éltesse őt még nagyon sokáig!
XVI. Kerületi Újság