Szeretjük a Kertvárost, és szeretjük a fákat!

Szeptember 27-én került megrendezésre a Polgármesteri Hivatal szervezésében egy szakmai és egyben lakossági fórum a Kertvárosban lévő faállomány helyzetéről és állapotáról, a kihívásokról és a jó megoldásokról.

A rendezvényt elsősorban az augusztus 5-ei viharban kidőlt vagy károsodott fák kapcsán kezdeményezte Szász József alpolgármester és Ádám Attila István, kerületünk főkertésze, akivel hosszabban beszélgettünk a kerületi fák megóvásáról, újak ültetéséről.

Az immár több mint egy hónapja történt viharkárok után hogyan állnak a kárelhárítási munkálatok, illetve milyen szakmai következtéseket lehet levonni a faállomány jövőjével kapcsolatosan?

Ádám Attila István főkertész: Ahogyan Szász József alpolgármester úr a bevezetőjében elmondta, a Polgármesteri Hivatalhoz 360 bejelentés érkezett, a közterületen lévő, illetve a magánkertekből közterületre kidőlt fák miatt. A Katasztrófavédelem és a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet szakemberei feszített tempóban végezték a munkájukat a károk mihamarabbi felszámolásában, de természetesen ilyen mennyiségű munka elvégzésére viszonylag hosszú időre van szükség. Számos magánkertben is történtek kidőlések vagy ágak szakadtak le, ezeket a károkat a telektulajdonosok számolták fel, és reményeink szerint a munka legnagyobb része már lezajlott, magán- és közterületen egyaránt. A faállomány jövőjével kapcsolatban sokkal többet kell együtt gondolkodnunk, illetve nagyobb összefogásra van szükség az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek miatt. Ez egy társadalmi méretű adaptációs folyamatot indít el, és reményeim szerint a szakmai körökben megfogalmazott javaslatok és ajánlások egyre nagyobb figyelmet kapnak majd.

Milyen okokra vezethető vissza egy fa kidőlése, azon kívül, hogy tudjuk, az úgynevezett villámvihar hatalmas erővel, több mint 100 km/órás erejű széllel csapott a kerületre. Mégis, hogy van az, hogy az egyik fa kidől és mondjuk a közelében lévő hasonló méretű vagy éppen azonos korban lévő fa a helyén marad?

Ez egy komplex szakmai kérdés, amivel kapcsolatban nagyon sok szempontról kellene beszélnünk, de megpróbálom legalább címszavakban összefoglalni a jelenség okait:

A talaj minősége sokszor elégtelen, a felső humuszos(abb) réteg csekély vastagságú, az alatta lévő réteg pedig meddő, esetleg sittel szennyezett feltöltés, és/vagy a föld alatt építmények vagy azok maradványai vannak. A gyökérzet ilyen termőhelyen nem tud lehatolni, sokszor a támasztógyökerek még ki sem alakulnak, ami a fatömeg növekedésével labilissá teszi a fát.
A korábban gyakran ültetett, úgynevezett pionír fajok, mint például a nyár- és nyírfa egyedek törékenyek, ezek rövid életű fajok, amelyek az erős széltől könnyen károsodnak. Ezek visszaifjítása sokszor sikertelen, mert nincs elegendő tartalékuk, ráadásul a visszavágásnál elvesszük az asszimiláló felület egy részét, ami már nem tudja táplálni kellő mértékben a gyökérzetet sem, így az könnyen sorvadásnak indul.
A kidőlések másik lehetséges oka, amiről sokkal kevesebbet beszélünk, az a fa-és cserjeállomány struktúrája, az úgynevezett térállás. Olyan esetekben, ahol van egy komplex, a természeteshez hasonló többszintes zöldfelület, azaz ahol az avar- vagy a gyepszint, a cserjeszint, az alsó- és felsőlombkorona-szint egy „fitt” egységet alkotnak, sokkal kisebb a viharkároknak való kitettség. A növények védik egymást, a légörvények könnyen felaprózódnak és a szél nem tud belekapni az egyes növényekbe. Mindez nem érvényesül a szabadon álló fák esetében.
Végül természetesen lehetnek olyan gyökérbetegségek, amelyek egyébként kívülről nem láthatók, esetleg a fa állapotában sem okoznak lényegi változást, de a gyökér lassan megbetegszik, és nem tudja megtartani a fát egy extrém vihar esetében. Természetesen ugyanez érvényes a fa egészére is, a törzsek és ágak legyengülését betegségek és kártevők is okozhatják.

Van e különbség az őshonos fajok és az idegenhonos fajok egyedei között a szélérzékenység tekintetében?

Nem lehet általánosságban azt mondani, hogy az őshonos fajok egyedei mondjuk erősebbek és az idegenhonosak érzékenyebbek, vagy hogy utóbbiak rosszul alkalmazkodnának. Az őshonos fajok tekintetében mégis meg kell említeni, hogy a tölgyek, a kőrisek, a juharok és a hársak nagy része hosszú életű, megbízható, stabil növény. Számos helyen látunk a kerületben évszázados kocsányos tölgyet, korai juhart, kislevelű hársat vagy éppen magas kőrist. Egyre többen térnek vissza ezek ültetéséhez, pontosan a megbízhatóságuk miatt. Ezeknek a fajoknak a szelektált változatait is ültetjük, amelyek változatossá teszik a kertjeinket. Az idegenhonos, de már jól bevált fajok és fajták használata szintén javasolt, sokan kedvelik például a júdásfát, az ámbrafát, az idegenhonos tölgyeket, a csörgőfát, az ázsiai származású juharokat, a különféle cédrusokat és ciprusokat, valamint sok helyütt látunk már a Kertvárosban is fügefát, sőt datolyaszilva és jojoba fát is. Fontos, hogy ismerjük meg a különböző fajokat és fajtákat, menjünk el egy sétára egy arborétumba, böngésszük az internetet vagy kérjük ki gyakorló kertész szakember véleményét a növényalkalmazásról és -karbantartásról.

Egy laikus hogyan tudja eldönteni hogy a kertjébe milyen fát ültessen? A kertészeti áruházakban nem minden esetben találkozunk jól felkészült szakemberekkel, akik tanácsot tudnának adni. Az önkormányzat tud ebben segíteni?

A megfelelő növényfajta kiválasztását mindig a kertünk (vagy park, fasor, egyéb közterület) adottságainak a felmérésével kezdjük. Itt főleg a hely méretei, a már meglévő növényállomány, a talaj minősége és az égtáj szerinti kitettség azok az elsődleges tényezők, amiket szem előtt kell tartanunk. De legalább ilyen fontos megbecsülni, hogy a szomszédos telkeken lévő növényállomány milyen hatással lesz az újonnan kiültetett növényre. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb összefüggő és több szintes növényállományok alakuljanak ki, telekhatároktól függetlenül. Természetesen egy jól beállt kert kiegyensúlyozó hatással van a környezetére, tehát érdemes a szomszédnak is drukkolni.

A növényfajta kiválasztásához sokszor a Polgármesteri Hivatal szakembereinek a véleményét is megkérdezik, és ez így teljesen helyénvaló. Ezen kívül mindenkinek a figyelmébe ajánlom a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról 4. sz. függelékét, a telepítésre javasolt fafajtákról. Engem is kereshetnek fatelepítési ügyekben, gyakorlatilag bármikor, mert ez nem csak a feladatom, de a szívügyem is. Mert mi szeretjük a kertvárost, és szeretjük a fákat!