Életének 75. évében, 2023 novemberében elhunyt Markos Dezső, a Táncsics Iskola közismert pedagógusa. Vámos Tibor, az iskola korábbi igazgatója így búcsúzott egykori kollégájától:
Tisztelt Gyászoló Család! Kedves Kollégák, Barátok!
Azért gyűltünk össze, és azért kértem szót, hogy egy csodálatos és különleges embert, az egyik legjobb barátomat búcsúztassuk, méltassuk, felelevenítsük szakmai pályafutását, kiváló munkáját.
Kimondhatatlanul fájlaljuk Markos Dezső, nagyszerű embertársunk, kollégánk korai elvesztését. Szívünket keserűség és csalódottság járja át. Dezső is vallásos ember volt, és ha most a Jóisten akaratában meg is nyugszunk, nagyon fájlaljuk halálát. „Futásomat megfutottam, harcomat megharcoltam, s most vár rám az örök élet ígérete” – mondhatnád most Pál apostollal.
Engedjék meg, hogy röviden felvázoljam felejthetetlen barátom életpályáját, munkásságát, és méltassam szakmai erényeit.
Markos Dezső 1948. június 8-án született Budapesten. A XVI. kerületi Sasvár utcai Általános Iskolában, majd a Corvin Mátyás Gimnáziumban is jeles eredménnyel végzett. 1972-ben államvizsgázott az ELTE TTK biológia-kémia szakán, szintén jeles eredménnyel.
Tanított a Pestújhelyi Általános Iskolában, a Than Károly Vegyipari Technikumban, a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban és a Könnyűipari Műszaki Főiskolán. 1982-ben visszatért a XVI. kerületbe, a Centenáriumi Általános Iskolába, ahol 1984. február 1-től igazgató-helyettes lett, 1989. augusztus16-tól pedig a 2013. június 30-i nyugdíjba vonulásáig a Táncsicsban tanított és dolgozott, végig igazgató-helyettesként.
Huszonkét évig dolgoztunk együtt. Tíz évig ő volt az én főnököm, aztán 2001-től tizenkét évig én az övé. Együtt végeztük a vezetőképzőt, majd fáradhatatlanul dolgoztunk szeretett mátyásföldi iskolánkért, a Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnáziumért, és tettük azt kollégáink áldozatos munkájával a XVI. kerület legnagyobb és legnépszerűbb közoktatási intézményévé.
Dezső centisként kerületi munkaközösség-vezető, nálunk kétszeres Táncsics-díjas (ő volt az első pedagógus, aki kétszer is megkapta ezt a kitüntetést), a táncsicsos kémiai előadó megálmodója és megvalósítója volt, hogy csak néhány dolgot ragadjak ki munkásságából.
Tekintélyt és tiszteletet vívott ki magának a diákok, a szülők, a kollégák, a vezetők és a kerületi lakosok körében. Számtalan bölcs tanáccsal látott el minket, minden szavából a közösség, a testület iránti elkötelezettség, a szigorúság, de segítőkészség és az előrehajtó igyekezet sugárzott.
Sajátos és kivételes személyiség, rendkívüli karakter volt. Senkivel össze nem téveszthető, zengő, dallamos, operaénekesi hangja betöltötte a termet, a folyosót, a teret, amerre éppen járt.
Drága Dezsőkém!
Búcsúzunk tőled, hiányzol, és nagyon fogsz hiányozni a jövőben is! Köszönjük minden segítségedet, bölcsességedet, jóságodat, humorodat. Nyomot hagytál!
Emléked örökké megőrizzük, nyugodj békében!
Vámos Tibor