Ugrás a tartalomra

Házasság Hete - Történetek a Kertvárosból

A Házasság hete rendezvénysorozatot minden év februárjában megrendezik, felhívva ezzel a figyelmet a házasság intézményének fontosságára. Ez alkalomból kertvárosi házaspárokkal beszélgetünk a hosszú házasság titkáról. Pénzes Pálné, Ida néni és férje Pali bácsi 71 évvel ezelőtt kötöttek házasságot és azóta is kitartanak egymás mellett.

- Mikor és hogyan ismerkedtek meg a férjével?

- A kerületben ismerkedtünk meg és a XVI. kerületi tanácsnál kötöttünk házasságot, 71 évvel ezelőtt. Annak idején reggelig tartó bálok voltak, ahová járhattak az emberek. 16 éves voltam, amikor először találkoztunk Pállal és majd’ 4 évig randevúztunk. Mindenkinek ezt tudom ajánlani, mielőtt házasságra adná a fejét: jól ismerjék meg a választottjukat és csak utána kössék egybe az életüket. Ma már mindent elkapkodnak a fiatalok, pedig nem szabadna.

- Mikor házasodtak meg? Hány gyerekük született?

- 20 éves voltam, amikor megházasodtunk, 23 évesen szültem. Mindeközben bevonult a férjem katonának. Akkor még három éves katonaidő volt. Bevallom, nem volt könnyű.

- Milyen közös élményekkel gazdagodtak az elmúlt hét évtized alatt?

- Ó, nekünk nagyon sok szép emlékünk van! Évekig éltünk kint külföldi kiküldetésben az Ikarus gyár jóvoltából: Indonéziában, Kuvaitban és Szíriában is éltünk. Jártunk Amerikában, mivel a kislányom ott ment férjhez, de Kanadát is megjártuk, ugyanis oda költöztek ki a férjem szülei. Bejártuk a világot.

- Hogyan telnek a mindennapok?

- Még a mai napig háztartást vezetek: kéthetente bevásárolok, azonban a betegségek miatt kicsit óvatosabbak vagyunk. Háromhetente jön hozzánk takarítónő, aki rendbe teszi a lakást és a kertet is. 

- Mi a hosszú házasság titka?

- Mi annyit dolgoztunk, Drága! Arról nem is beszélve, hogy túléltünk háborúkat és ellenforradalmat is. Amit el lehet képzelni, az minden megtörtént velünk: most legutoljára a covid-védőoltás történt. Egy szóval mindig zajlik az élet, mindig van valami. Persze, azért baj van, nem mindig vagyunk vidámak, de az élet ilyen. Nagyfokú tolerálás kell a dolgokhoz, nincs mese. Ma már nemcsak a házasságok nem tartanak idáig, de a mi utcánkban a korosztályunk sem él ilyen hosszú ideig. Meg kell becsülni minden percét. 

Gajáta Fanni