Az egy éve kialakult, és azóta állandósult krízisállapot mindenki életét felborította. Igaz, megkezdődött a lakosság tömeges oltása, de azért még mindig ajánlatos – főleg az idősebbeknek – minél többet otthonukban tartózkodni. Tanulságos beszélgetést folytattunk Vadász Eszter tanácsadó és szexuál-szakpszichológussal és Koncz Judit klinikai szakpszichológussal.
– Milyen tanácsaik vannak a veszélyhelyzettel járó bezártság következményeinek enyhítésére?
– Az egyedülálló idősek rendkívüli módon szenvedhetnek az emberi érintés hiányától. Számukra az egészséges napi rutinba érdemes az önmasszázst is beletenni. A napi tíz perc testmozgás: szabadtéren séta, házon belül minimális lépcsőjárás, s akár a világhálón követett székes torna vagy szobabiciklizés formájában is lebonyolódhat. Aktívan kezdeményezzük az emberi kapcsolatot, ha nekünk erre van igényünk! A vásárlás, a gyógyszerkiváltás is gyakran nehézségbe ütközik a korlátozások miatt. Fontos lehet megérteni, hogy mi az a tevékenység, amitől hasznosnak érezzük magunkat: például a kertészkedés, főzés, kézimunka stb. Ezeket most is végezhetjük, sőt akár a napi rutin részévé emelhetjük.
A távoktatásban érintett sokgyermekes családoknál is kiemelten fontos a napi rutin tartása – és annak belátása, hogy esetenként ettől rugalmasan eltérhetünk. A gyerekeknek lehessen lazulni is, szabadon tevékenykedni a lakásban vagy a szabadban. Nekik ez az időszak sok szempontból felnövekedésük alapvető élménye lesz: tegyük ezt nekik minél örömtelibbé! Életkoruknak megfelelően érdemes számukra napi feladatokat kitűzni, és megköszönni, hogyha elvégezték, hogy érezzék, milyen hasznos tagjai ők is a családnak. Az összezártság és zsúfoltság komoly súrlódásokhoz vezethet. Adjunk időt és teret magunknak és a gyerekeknek is az egyedüli feltöltődéshez.
Kamaszok esetében megérthetjük micsoda veszteségélmény fizikailag elszakadni a kortársaktól, s minden hosszú napot végigmenetelni az „őseinkkel”, akikről épp leválni próbálunk. Nehéz kivitelezni, de az egész család részére minőségi idő eltöltéséhez vezethet: érdemes bevezetni kütyümentes órát a napirendbe. Ilyenkor mindenki jó messze teheti le laptopját, telefonját, és lehet elővenni a jó öreg társasjátékokat, kártyát, vagy egyszerűen tollasozni együtt kint a szabadban.
Az édesanyáknak még egy rövid tanáccsal szolgálnék: legyenek kevésbé szigorúak és könyörtelenek önmagukkal. Ebben az időszakban megengedhetjük magunknak, hogy hibázzunk, tévedjünk, alacsonyabb színvonalon teljesítsünk. Ha lejjebb tesszük az önmagunkkal szembeni elvárásainkat azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene elvégeznünk egy nap alatt, lehet, hogy az egész család részére élvezhetőbb lesz az együtt töltött idő.
Párkapcsolati nehézségek esetén a másik félhez fűzött elvárásainkat próbáljuk kicsit kordában tartani. Lehet néha olyan szemmel nézni a páromat, házastársamat, hogy ő is egy nehézségekkel küzdő lakótárs. Egészen elvadult, szakadék szélén táncoló kapcsolatok esetén a szóbeli, fizikai kontaktusok minimalizálása – főként, ha kisgyermek is van a háznál –, az önmagamra fordított idő elérése abban a bizonyos kuckóban, és a társ irányában történő számonkérések elmaradása életmentő lehet.
Abban az esetben, ha a krízishelyzet miatt vesztettük el a munkánkat, érdemes lehet egy rövid időt azzal eltölteni, hogy vajon mit is szeretnénk a jövőben végezni, ami igazán testhezálló. És hogy valójában értünk-e ehhez, vagy tovább kellene tanulni hozzá? Az egzisztenciális bizonytalanságban élő és munkájukat elvesztett kliensek számára jó szívvel ajánlom a Napraforgó Központban dolgozó családsegítő kollégáimat is, akik bőséges tapasztalattal rendelkeznek ebben a témakörben.
– Van-e általánosan megfogalmazható tanácsa a jelenleg kialakult nehézségek leküzdésére azoknak, akik otthon tartózkodnak?
– Legfontosabb, hogy annak ellenére, hogy otthon vagyunk, legyen egy minimális napirendünk. A napirend olyan dolog, ami felett mi magunk gyakorolhatunk kontrollt, és ez most kiemelten fontos. Reggel öltözzünk fel, mindennap tisztálkodjunk, próbáljunk egészséges ételeket enni. Minden nap tornázzunk, ha csak 10 percet is, akkor annyit. Lehetőleg naponta szívjunk friss levegőt. Minden nap legyen társas tevékenység, még ha tisztes távolból is. Telefonon, kerítésen keresztül is tarthatjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel. Rendívül fontos lehet a tudatunkba beérkező ingerek – így a hírek – limitálása, szűrése. Akár kijelölhetünk olyan időt, amelyet mobiltelefon és internet használata nélkül töltünk. És fontos lehet napi szinten is egy néhány perces feszültségoldás, relaxáció, meditáció megtanulása. Ilyen rövid relaxációs útmutató anyagot több helyen találhatunk a világhálón (pl. https://www.hipnozis-mhe.hu/gyogyito-belso-vilag-hanganyag/.
– A fent felsorolt ügyféltípusok közül, kik azok, akik nagyobb számban jelennek meg a vészhelyzet kihirdetését követően?
– Tapasztalataink szerint, a különböző élethelyzetek közül az ügyfélkörben az egyedülállóak nehézségei és a karantén előtt is rendellenesen működő családok gondjai szaporodtak meg különösen.
– Vannak-e hasonlóságok a különböző élethelyzetben lévő kliensek jelenlegi nehézségei kapcsán?
– A jelenlegi, mindannyiunk által tapasztalt nehézségek között léteznek hasonlóságok. Ez egyébként annyiban pozitív, hogy közösségteremtő szerepük van: mindannyian hasonló akadályokkal küzdünk. Teljesen új élethelyzet, mely riasztó, félelmetes gondolatokkal van tele. Megfosztódtunk alapvető jogainktól, mint például a szabad mozgás lehetőségétől.
Amióta együtt élünk a vírussal, valamelyest rutinná váltak olyan napi tevékenységek, amelyeket hajdanán nem tettünk: rongyosra mossuk a kezeinket, maszkot viselünk, nem puszilkodunk, ölelkezünk, és ritkábban megyünk el otthonról, akkor is csak alapos indokkal. Abbahagytuk a korábbi hétköznapi tevékenységeinket, és alapvetően jóval lassabb életritmusban élünk. Ezek sokunkat emlékeztethetnek akár régen elfelejtett traumáinkra, amelyeket legszívesebben kisöpörnénk emlékeink közül. Tehát ezek a korábbi traumatikus emlékek felerősödhetnek, és érdemes szembe nézni velük, helyre tenni és feldolgozni azokat a lelki egészségünk megőrzése céljából, akár szaksegítséggel is.
Sokunkat érint az egzisztenciális bizonytalanság rémképe, esetleg a munkalehetőségünk elvesztése. Így a helyzet okozta érzéseink átfordulhatnak valamiféle reménytelenségbe, jobb esetben egyfajta, bennünk mindig is ott motoszkáló fokozott éberségbe, óvatosságba. Talán ez utóbbi, a hétköznapi életünkben egyre folyamatosabban ott lévő tudatosság, a jelen éberebb megélése, egyébként akár még jó hatással is lehet mentális jóllétünkre. Súlyosabb esetben azonban bátran kérhetünk tanácsot külső szakembertől.
– Melyek azok a segítségek, tanácsok a fent felsorolt ügyfélcsoportoknak, amelyekkel segíteni tud, túl az egyéni támogatáson?
Fontos tudni, hogy a kerületi lakcímmel és TAJ-kártyával rendelkező lakosok részére díjmentesen igénybe vehető a Napraforgó Központban pszichológiai tanácsadás és családkonzultáció. Ugyancsak díjmentesen igénybe vehető alkalmakkal várják mentális szakemberek a klienseiket a jelen helyzetben a www.pszi.hu önkéntes segítői.
A hétköznapi ember, száz-százhúsz évvel ezelőtt jóval inger- és hírszegényebben, valamint sokkal-sokkal lassabban élt. A lassúbb tempó szerintem segítette a mentális egészséget. Ahogy akár ma is megtapasztalhatjuk a karantén idején, hogy jó hatással van ránk a lassabban pergő idő. Érdemes lehet ebből a szempontból is rátekinteni erre a nem mindennapi időszakra, és erőt meríteni belőle. Ha átok helyett lehetőségként szemléljük, bizonyos dolgokat még esetenként élvezhetünk is, és sokat tanulhatunk önmagunkról a korlátozások idején.
Munkatársunktól
A XVI. Kerületi Újság legfrissebb száma: https://www.bp16.hu/hirek/keruleti-ujsag/202106-szam-20210324