Egy végtelenül kedves kertvárosi lakost, Kovács György Istvánnét köszöntötte otthonában kilencvenedik születésnapja alkalmából polgármester úr.
Egészen elképesztő életút , szinte már-már egy megelevenedett irodalmi alak képe bontakozott ki előttünk, ahogyan Anna néni csak szőtte egymásba az életét övező érdekesebbnél érdekesebb történeteit. Elég az hozzá, hogy Anna néni Moszkvában született, szüleit gyerekkorában elragadta a világháború, ès rokonokhoz került. Majd húszévesen a szovjet fővárosban ismerte meg a későbbi férjét, de mivel az akkori törvények tiltották a külföldivel való házasságot, nem tudtak frigyre lépni. Mivel a későbbi élete párja visszajött Magyarországra, Anna néni addig járt a Legfelsőbb Tanács nyakára, míg Vorosilov marsall engedélyezte a kiutazást.
A magyar határról egyből a leendő apóshoz és anyóshoz vezetett az útja, akik nagy szeretettel fogadták. Ám a sors fintora, hogy bár Sztálin halálát követően a Szovjetunióban már engedélyezték a külföldiek házasságkötését, itthon még mindig tilos volt, így egy befolyásos ember közbenjárására volt szükség a különleges jóváhagyásra.
Az èlet játéka, hogy míg az akkor még csak élettársa révén kiutalt balatonlellei nyaralás során egy helyi kisvendéglőben vacsorázva a komplett Aranycsapat telepedett le melléjük, és a tánczene felhangzásakor maga a jobbszélső, Budai II kérte fel a parkettre, otthon már intézték a hozzájárulást a házassághoz.
Az ég egyengethette a szerelmesek útját, hiszen végül Anna néni két fiúnak adott életet, akik négy unokával ajándékoztak meg, míg manapság a hat dédunokája jelenti számára a mindennapi boldogság forrását.
Három embernek is elég lenne ennyi történet, de még egy meglepetést tartogatott az élet, hiszen a kilencvenes években, mikor sokszori unszolás hatására végül beadta a derekát, és magyar állampolgárságért folyamodott, magától Göncz Árpád köztársasági elnöktől személyesen vehette át a honosítási okiratot.
Boldogságban eltöltött hosszú hitvesi évek után, férje halálát követően egyik unokája és a családja magukhoz vették, ami mint kiderült, életmentő volt, hiszen az orvos végzettségű unoka vett észre egy súlyos betegséget, amit egy komoly operáció követett. Anna néni szerencsére a beavatkozás óta kicsattanó egészségnek örvend, a hosszú életet firtató kérdésemre a család iránt érzett végtelen szeretet, törődést és a sok jó barátot jelölte meg receptként.
Búcsúzóul polgármester úr lelkére kötötte, hogy mindenféleképpen látogasson el Moszkvába, a világ egyik legszebb metropoliszába - aki ígéretet is tett, hogy legkésőbb öt év múlva, amikor újra találkoznak, beszámol az élményről.
Válaszul Anna néni sugárzó optimizmussal, egy vidám mosoly kíséretében felelte: „Várni fogom!”
Isten éltesse még nagyon sokáig!