A nagyon fiatalos megjelenésű Antal Istvánnét köszönthettem 90. születésnapja alkalmából, tolmácsolva neki miniszterelnök úr és mindannyiunk jókívánságait.
Erzsike néni negyedik lányként a határközeli Zalabaksán született egy ötgyermekes családba, de szinte még gyerek volt, amikor 1951-ben feljött Budapestre dolgozni, ahol először cselédként, majd a BSZKRT-nál, azaz a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságnál, a mostani BKK elődjénél helyezkedett el. Itt kalauz volt, sőt férjét is ezen a munkahelyen ismerte meg.
Nem volt könnyű életük, férje a Szovjetunióban volt politikai fogoly, majd az 56-os események után is bebörtönözték.
Ebben a lakásban mintegy 30 éve él, de ahogyan elmesélte, mára igen kevesen maradtak az eredeti lakók közül. Két unokája van, hároméves dédunokájával pedig a távolság ellenére is nagyon szoros a kapcsolata, vele leginkább a modern technika segítségével, videóhívásokon keresztül beszélget.
Mint megtudtam, Erzsike néni minden nap szakít időt az olvasásra, szeret kártyázni, szókeresőzni, de a keresztrejtvények sem okoznak neki gondot. És nagyon helyesen minden egyes nap jár egyet a friss levegőn is.
A hosszú élet titkának a munkát gondolja, szerinte mindig is a munkavégzés éltette - amit bizony több idősebb ismerősömtől is hallottam már.
Nagyon köszönöm a mai történeteket! Szívből remélem, hogy öt esztendő múlva folytatjuk a beszélgetést!
Isten éltesse!