Klubtársai körében, versekkel, zenével, tűzijátékos tortával köszöntöttük ma Csépe Mátyás Andrásnét 90. születésnapja alkalmából, átadva neki miniszterelnök úr és természetesen a kerület lakóinak jókívánságait is.
Veronka néni 2008-ban csatlakozott a Veres Péter úti idősklub összetartó közösségéhez, melyet annyira szeret, hogy nem is volt kérdés, a nagy közös szülinapozásra invitálnak meg engem is.
Ünnepeltünk Csongrádon született, és ott is nevelkedett hat testvérével együtt, majd igen korán, 17 évesen felkerült Pestre szerencsét próbálni.
A munkától sosem riadt vissza, mindig keményen, szorgalmasan dolgozott, munkahelyei közül a vendéglátás – pontosabban a süteményespultban töltött idő - volt számára a legkedvesebb. Nyugdíjba pedig egy iskolából ment, ahol napi rendszerességgel mintegy 200 gyermek étkeztetésénél segédkezett.
Egy lánya, két unokája és immár három dédunokája van, többszöri költözés után pedig kifejezetten a család közelsége miatt választotta kerületünket lakóhelyéül 1996-ban – amit azóta sem bánt meg egy pillanatra sem.
Ahogyan a többiektől megtudtam, Veronka nénit rendkívüli türelemmel és szerény, békeszerető természettel áldotta meg a Jóisten. Klubtársaival eljár a buszos kirándulásokra, részt vesz a nagy bográcsozások előkészületeiben, a versmondásokon, de a legnagyobb türelemmel gyúrta, díszítette a húsvéti linzereket is a hozzájuk ellátogató óvodásokkal.
Délelőttjeit a klubban tölti, míg délutánonként – saját megfogalmazása szerint – „lézeng”. Amit kell, megvarr, megjavít magának, de nagyon szívesen süt süteményeket is.
Két éve egy nagyon komoly, több hónapig tartó betegségen esett át, de mindannyiunk legnagyobb örömére már ismét egészséges és roppant fiatalos.
Isten éltesse családja és klubtársai körében még sok-sok évig, Veronka néni! Jó egészséget!