Igazán szerencsésnek mondhatja magát Csonka Tiborné Julika néni - akit kilencvenedik születésnapja alkalmából Szász József alpolgármester személyesen köszöntött fel -, hiszen amellett, hogy éveket letagadhatna a korából, fiatalokat megszégyenítő vitalitással bír, a vendégek fogadásakor is szinte kiperdült otthonából.
Az ünnepelt Csömörön látta meg a napvilágot, az elemi iskolát részben Mátyásföldön végezte, ahova mindennap gyalog járt. Julika néni a mai napig megtartotta ezt a jó szokását, a séták a mindennapjai részét képezik, hiszen a bevásárlást, az orvoslátogatást és minden egyéb feladatot maga végez, gyalogszerrel. Bár a lányával és annak férjével lakik egy háztartásban, otthon is teljesen önellátó, nemhogy magára, de az egész családra megfőz és kitakarít. Saját szavaival élve igazi örökmozgó, és a technikai újdonságok sem hozzák zavarba, hiszen otthonosan használja a laptopot, olvasni is azon szokott.
Julika néni majd egész életében könyvtárosként dolgozott, 17 éven át volt a Ganz-MÁVAG műszaki könyvtárában, első férjét is a vállalatnál ismerte meg. Házasságukból két gyerekük született, akik azóta két unokával és egy dédunokával örvendeztették meg. Mindig aktív természete okán nyugdíjba vonulása és második férjének elvesztése után nem tudott otthon maradni, ezért egészen hetvenöt éves koráig dolgozott még, egyfajta gyászterápia volt ez számára.
Családjára igen büszke, szeretettel mesélt öccséről, aki elismert szaxofonosként még a világhírű Barry White-tal is turnézott együtt egy hosszú kiválasztási folyamat után. Sok időt tölt unokáival és dédunokájával, akik majd minden hétvégén meglátogatják.
Alpolgármester úr kérdésére, hogy miben rejlik a hosszú élet titka, Julika néni az örökölt gének és a sok szeretet mellett a mértékletességet és a jó természetét emelte ki. Elmondása szerint sose volt haragosa, és igyekezett akarattal nem megbántani senkit.
Búcsúzáskor alpolgármester úr megígérte, hogy legkésőbb öt év múlva újra találkoznak, amikor a kilencvenötödik születésnapját ünnepli, mire Julika néni mosolyogva és megnyugvással közölte: „Ha a Jóisten is úgy akarja…”