A rendkívül rátermett és kiváló beszélgetőtársnak bizonyuló Kovács Józsefnénél jártam ma délelőtt, hogy 90. születésnapja alkalmából átadhassam miniszterelnök úr és a kerületünk jókívánságait.
Joli Budapesten született, kerületünkben 30 éve lakik, egy fia, egy unokája és már 2 dédunokája van, és azt is megtudtam, hogy egy hónap híján 50 évig volt férjnél.
Közel négy évtizedig, 38 esztendőn keresztül volt óvónő, ebből 13 évig vezető, arra pedig nagyon büszke, hogy pályakezdőként azonnal egy 32 fős gyerekcsoportot vehetett a szárnyai alá.
Nyugdíjba menetele után eladóként is dolgozott, sőt Budapesten először ők tartottak fürjeket. Még arra is pontosan emlékszik, hogy 5 fillért adtak egy tojás feltöréséért, és bizony volt olyan alkalom, amikor 80 ezer darabot törtek.
Régen sokat és - saját bevallása szerint – igen lendületesen vezetett, azonban mára felhagyott a sofőrködéssel. Szeret tévét nézni, az idejét pedig mostanság rejtvényfejtéssel üti el, sőt ez utóbbi témában néhány praktikus jótanáccsal még engem is ellátott. Az újfajta digitális-technikai világgal azonban nincs kibékülve…
Joli úgy véli, a hosszú élet titka, hogy az ember fogadja el, ami történik, és dolgozzon rendesen. Azt gondolom, igen kiváló tanács mindkettő.
Isten éltessen, Joli!
Boldog, békés éveket!