A fiatalokat is megszégyenítő memóriával és lendülettel megáldott Lengyel Sándort – és kapva az alkalmon, a szintén jubileumi születésnapját éppen ma betöltő lányát is – köszöntöttem ma, átadva miniszterelnök úr és mindannyiunk jókívánságait.
Sanyi bácsi 90 évvel ezelőtt Mátyásföldön született, tanulmányait is itt, majd Cinkotán végezte, később pedig általános műszerésznek tanult.
Beszélgetésünk során azonnal kiderült, hogy ünnepeltünk igen elkötelezett ember, hiszen 35 évig – egészen a nyugdíjazásáig – dolgozott az Ikarusban, majd nyugdíj mellett 13 évig gondnokként, sőt egy év híján 70 esztendeig élt házasságban.
Ahogyan kedélyesen megjegyezte, a családban bizony nőuralom van, hiszen van egy lánya, két lányunokája és négy dédunokája – akik közül szintén a lányok vannak többségben.
Lendületét mi sem jellemzi jobban, minthogy tavalyelőtt még motorozott, a mai napig imádja a kertészkedést, és mint fogalmazott, neki szinte a második otthona volt a cinkotai telke, ahol évtizedeken keresztül egész napokat töltött a föld megművelésével. De azt is megtudtam, hogy egészen fiatalon egyszer egyetlen pedállal biciklizett fel a Balatonról.
A hosszú élet titkát firtató kérdésemre végül lánya válaszolt, aki szerint mindennek a nyitja, hogy édesapja tudomást sem vesz még a legkomolyabb betegségeiről, baleseteiről sem. Kiváló életfilozófia, kiváló hozzáállás!
Isten éltesse nagyon sokáig családja körében, ilyen nagy szeretetben, Sanyi bácsi! Öt év múlva találkozunk!