A házasságkötési szándékot a tervezett házasságkötés helye szerinti települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt – Budapesten a tervezett házasságkötés helye szerinti kerületben – kell bejelenteni. A házasságkötési szándék bármelyik anyakönyvvezetőnél bejelenthető.
Azonos állampolgárságú nem magyar állampolgár házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarország területén található külképviseleti hatóságnál is köthetnek házasságot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.
A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, melynek során a házasságkötést megelőző eljárásban az adatfelvétel során a házasuló feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a házasságkötésnek legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya és igazolniuk kell a házasságkötés törvényes feltételeinek meglétét. Az egyeztetés során az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és – amennyiben közreműködött – a tolmács aláírnak. A házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv egy évig érvényes.
A házassági szándék bejelentéséhez az alábbi iratokat, okiratokat szükséges bemutatni:
- a menyasszony és a vőlegény érvényes személyazonosításra alkalmas okmányát (személyazonosító igazolvány/ vagy útlevél/ vagy vezetői engedély)
- a menyasszony és a vőlegény érvényes állampolgárságát igazoló okmányát (személyazonosító igazolvány/vagy útlevél/ vagy honosítási okirat)
- a menyasszony és a vőlegény személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát (lakcímkártya)
- a tolmács személyazonosításra alkalmas okmányát, lakcímkártyáját (amennyiben az ügyintézés során tolmács jelenléte szükséges),
- a menyasszony és a vőlegény születési anyakönyvi kivonatát (amennyiben a születés az elektronikus anyakönyvi rendszerben elérhető, nem szükséges a születési anyakönyvi kivonatot csatolni)
- a nem magyar állampolgár külföldön történt születési adatairól az igazolást az állampolgársága szerinti Magyarországon székelő konzul is kiadhatja. Amennyiben ez magyar nyelven került kiállításra, fordításra nincs szükség.
- a menyasszony és a vőlegény családi állapotának igazolása céljából:
- magyar állampolgárok esetén a nőtlen / hajadon családi állapotot nem kell igazolni,
- elvált családi állapot esetén: a válást is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonatot (amennyiben a házasság az elektronikus anyakönyvi rendszerben elérhető, nem szükséges a házassági anyakönyvi kivonatot csatolni)
- özvegy családi állapot esetén: az elhalálozott házastárs halotti anyakönyvi kivonatát / vagy a megszűnt házasságról az elhunyt házastárs halálesetét is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonatot (amennyiben a haláleset és / vagy a házasság az elektronikus anyakönyvi rendszerben elérhető, nem szükséges a házassági / halotti anyakönyvi kivonatot csatolni)
- A nem magyar állampolgár családi állapotáról az igazolást az állampolgársága szerinti hatóság állítja ki. (Például: az adott külföldi hatóság magyarországi konzulja, a külföldi állampolgár születési helye szerinti anyakönyvvezető, külföldi nyilvántartó hatóság, stb. – az illetékes állam eljárásrendje szerint változó)
- A 16. életévét betöltött kiskorú házasulandó részére – a fentieken túl – a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedélyt
- A külföldi állampolgár házasulónak – a fentieken túl – nyilatkozni kell arról, hogy személyes joga szerint a Magyarországon tervezett házasságkötésének törvényi akadálya nincs.
A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Az Európai Unió tagállamaiban kiállított okiratok többnyelvű formanyomtatvány csatolása mellett fordítás nélkül is elfogadhatók.
A harmadik országok által kiállított okiratok – eltérő rendelkezés hiányában – csak akkor fogadhatók el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban felülhitelesítéssel látták el.
Hivatalból beszerzendő mellékletek:
- Jogerős bírói ítélet hiányában a korábbi házasság megszűnéséről szóló, záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.
- Nőtlen, hajadon családi állapot igazolás
Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki. A házasság a házassági szándék bejelentését követő 31. naptól köthető meg. A jegyzőkönyv a bejelentést követően egy évig érvényes. A Jegyző indokolt esetben felmentést adhat a 30 napos várakozási idő alól.
Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját külföldi házasuló fél esetén a házasságkötés engedélyezését követően a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki: Amennyiben külföldi okiratok kerültek benyújtásra a házassági szándék bejelentésekor, akkor azokat a kormányhivatal ellenőrzi (hetvenöt nap) és visszaküldi az anyakönyvvezetőhöz, ezt követően az iratok visszaérkezésétől számított legalább 30 napos várakozási időt is figyelembe véve.
Nem köthető házasság vasárnap, január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24-26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén.
Az eljárás illetékmentes.
A hivatali helyiségen kívüli, valamint hivatali munkaidőn kívüli házasságkötés szabályairól és az ehhez kapcsolódó többletszolgáltatás díjának mértékéről Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelete rendelkezik
Jogorvoslati lehetőség:
Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorol felügyeletet. A fővárosi és megyei kormányhivatal meghatározott döntésével szemben benyújtott fellebbezést a központi anyakönyvi szerv bírálja el.
A vonatkozó jogszabályok:
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
32/2014. (V. 19.) KIM rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló