Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatási tevékenység

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásával kapcsolatos eljárások 
A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) szerint nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást az alapító okiratában meghatározottak szerint, alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységként nyújthat

• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. §-a szerinti kollégium, feltéve, hogy legalább a Korm. r. 2. számú melléklete VII. pontjában meghatározott feltételekkel rendelkezik,
• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 8. § (6) bekezdése szerinti kollégium, feltéve, hogy az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepel.

A Korm.r. értelmében

• nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített, illetve – ahol e rendelet előírja – ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely,
• nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősül az ekként minősített, illetve – ahol e rendelet előírja – ekként nyilvántartásba vett,
• sportlétesítményben üzemelő, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység,
• szálláshely-szolgáltatásának időszakában kiegészítő vagy melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közfeladatot ellátó intézmény által biztosított és az egyházi jogi személy által nem gazdasági-vállalkozási tevékenysége keretében üzemeltetett intézményi szállás.

Az igénybevétel időtartama szerint 
a)  alkalmi szálláshelynek minősül 
1. a bivakszállás, 
2. a hegyi menedékházban kialakított szükségszállás; 
b)  rövid idejű tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül 
1. a nomád táborhely, 
2. a hegyi menedékházból a kulcsosház és a matracszállás, 
3. a pihenőházból a vendégszállás; 
c)  átmeneti tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül 
1. az üdülő, 
2. a gyermek- és ifjúsági tábor, 
3. a hegyi menedékházból a turistaház, 
4.  a pihenőházból a munkásszállás, 
5.  a kollégium. 
Az üzemeltetés módja szerint 
a) állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshelynek minősül 
1. a nomád táborhely, 
2. a bivakszállás, 
3. a hegyi menedékházból a kulcsosház, 
4. a pihenőházból a vendégszállás; 
b) állandó felügyelettel üzemelő szálláshelynek minősülnek az a) pontba nem tartozó szálláshelyek. 
A Korm. r. alkalmazásában nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyen nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül megvalósító szolgáltatási tevékenység, tekintet nélkül a szolgáltató jellegére. 
A Korm. r. alkalmazásában munkásszállás a szálláshely-szolgáltató tulajdonát képező vagy általa bármilyen jogcímen használt olyan állami támogatás felhasználása nélkül létesített szálláshely, amelyet kizárólag szálláshely- szolgáltatás folytatása céljából létesítettek vagy rendeltetéstől eltérő használatra engedélyeztek, és amely a szálláshely-szolgáltató munkavállalóinak vagy a munkavállalóinak és azok hozzátartozóinak elhelyezésére szolgál. 
A Korm. rendelet hatálya a nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező létesítményekre terjed ki. 
A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek típusait (altípusait) a Korm. r. 1. számú melléklete, az e típusoknak (altípusoknak) minősülő további szálláshelyeket, valamint a szálláshelyek besorolását és minősítési követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

Mit kell tennie: 
Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás erre irányul nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával végezhető.

A kérelemhez csatolni kell:

• azt az okiratot, amely igazolja, hogy a szolgáltató a szolgáltatás nyújtására jogosult,
• a szálláshely használatára való jogosultságot igazoló okiratot (így különösen: adásvételi, illetve bérleti szerződést)

Eljáró szerv: 
A fenti tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője látja el. 
Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal jegyzője 
1163 Budapest, Havashalom utca 43. 
A jegyző a szolgáltató hatósági nyilvántartásban szereplő adatairól a szolgáltató tevékenységre való jogosultság igazolására a nyilvántartásba vétellel és a nyilvántartásba vett adatok módosításával egyidejűleg a szolgáltató részére hatósági igazolványt állít ki.
A szolgáltató a hatósági nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkező változást nyolc napon belül köteles bejelenti a jegyzőnek.

Fizetési kötelezettségek: 
Az eljárás díj- és illetékmentes.

Az ügyintézési határidő: 
A hatóság 8 napon belül igazolást állít ki, 15 napon belül nyilvántartásba vesz.

Egyéb információk a tevékenység végzésével kapcsolatosan: 
A vendégszolgáltatással kapcsolatos írásbeli észrevételeinek, panaszának közlésére a szolgáltató – az alkalmi szálláshely és a nomád táborhely kivételével – köteles vásárlók könyvét rendszeresíteni. A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a jegyző hitelesíti. A szolgáltatónak a vásárlók könyvét az utolsó bejegyzésétől számított két évig meg kell őrizni. 
A szolgáltató – az alkalmi szálláshely és a nomád táborhely kivételével – köteles évente, a tárgyévet követően az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) Jelentés a nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi, szabadidős szálláshelyekről című kérdőívén, az abban meghatározottak szerint adatokat szolgáltatni.  A szolgáltató az adatszolgáltatással egyidejűleg köteles a kérdőív egy példányát a jegyző számára megküldeni.

Vonatkozó jogszabályok:

• 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről
• 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
• 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
•  2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

Tájékoztató a hatósággal történő kapcsolattartás formáiról

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy 2018. január 01. napjától az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai alapján elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfélként eljáró belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, valamint az ügyfél jogi képviselője. 
Fentiekre tekintettel

• gazdálkodó szervezet, valamint az ügyfél jogi képviselője kizárólag e-papír szolgáltatás útján azonosítást követően az adott szervezet Cégkapuján keresztül,
• természetes személy e-papír szolgáltatás útján azonosítást követően saját Ügyfélkapuján keresztül, vagy postai úton esetleg írásban személyesen

nyújthatja be beadványait az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal részére.

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy az e-mail útján érkező beadványok az Eüsztv. vonatkozó rendelkezései alapján joghatás kiváltására nem alkalmasak.
Továbbá a Ha az ügyfél úgy kíván e-Papír szolgáltatás útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt benyújtani, hogy az ügyre vonatkozóan az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus űrlapot rendszeresít, – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni.