Fás szárú növények védelmével, kivágásával, pótlásával kapcsolatos eljárások - nem közterületen fakivágás bejelentése

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat a Budapest XVI. kerület közigazgatási területén található fás szárú növényállomány védelme javítása és fejlesztése, valamint az ember és a természetes környezet harmonikus kapcsolatának elősegítése céljából megalkotta 32/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: Rendelet) a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról.

A Rendelet hatálya kiterjed:
a) a Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási határán belül minden ingatlanra, azok teljes fás szárú növényállományára,
b) minden természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

A Rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel (továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozott esetekre,
b) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
c) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
d) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló gyümölcsfákra (kivéve: szelídgesztenye, török mogyoró fa, diófa és mandulafa).

Fogalmak:
fa: olyan fás szárú – egy vagy több törzsű, koronás – növény, amelynek egyértelmű csúcsdominanciával rendelkező központi hajtásából (törzséből) nőnek ki a fő ágai a talaj szintje felett;
cserje: olyan fás szárú növény, amely a fáknál alacsonyabb (kevesebb, mint 5 m magas) vagy alacsonyan elágazó szára van;
engedélyköteles fakivágás: nem közterületi ingatlanon e rendelet alkalmazásában a gyümölcsfán kívül minimum 10 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágásának szándéka, közterületi ingatlanon minden minimum 3 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágásának szándéka;
fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására, törzsátmérőjének arányában megállapított számú és törzsátmérőjű, továbbá a rendeletben megállapított mértékben előnevelt fa telepítése, illetve ennek pénzbeli megváltása;
fapótlásra kötelezett személy vagy szervezet: nem közterületi ingatlanon a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosa vagy tulajdonosai, közterületi ingatlanon a fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát kivágott személy vagy szervezet;
ingatlan használója: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója;

Fakivágási engedély megadására irányuló eljárások
A Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén nem közterületi ingatlanon, illetve közterületen álló fát és cserjét kivágni kizárólag hatósági engedély alapján lehet. Ugyanakkor eltérő szabályozás vonatkozik a nem közterületi ingatlanon, valamint a közterületen lévő fák és cserjék kivágására irányuló eljárásokra.

Fakivágási engedélyezési eljárás nem közterületi ingatlanon

A Rendelet értelmében fát kivágni csak indokolt esetben, kérelem benyújtásával és fakivágási engedély birtokában, meghatározott pótlási, fenntartási kötelezettség teljesítése mellett lehet, az alábbi kivételek figyelembevételével:

• Az élet-, illetve vagyonbiztonságot veszélyeztető fa esetén, annak kivágását az ingatlan használója, – amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 napon belül írásban be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentésben (fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon) igazolni kell a fakivágás indokoltságát.

Figyelem!!! Az indokolatlan, vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül, amely közigazgatási bírságot von maga után!

• A nem közterület megnevezésű ingatlanon található gyümölcsfa kivágása nem engedélyköteles (kivéve: szelídgesztenye, török mogyoró fa, diófa és mandulafa).

Eljárásra jogosultak köre: 
Minden természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Mit kell tennie:

A lenti formanyomtatvány szerinti kérelmet, valamint az azon jelzett mellékleteket csatolva kell hiánytalanul benyújtani.
nyomtatvány_nem közterületi fakivágás iránti kérelem

Fizetési kötelezettség:
Az eljárás díj-és illetékmentes.

Eljáró szerv:
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületétől átruházott hatáskörben jár el Budapest Főváros XVI. kerület polgármestere. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Igazgatási és Ügyfélszolgálati Iroda (1163 Budapest, Havashalom utca 43.)

Ügyintézési határidő:
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. §-a alapján teljes eljárásban 60 nap, sommás eljárásban 8 nap.
Figyelem!!! A fakivágás kizárólag végleges engedély birtokában végezhető!

Nem közterületi ingatlanon kivágott fás szárú növények pótlásával kapcsolatos tájékoztató

A polgármester a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosát nagy lombkoronájú, elsősorban őshonos előnevelt díszfa, vagy gyümölcsfa ültetésére, pótlására vagy a fapótlás pénzben történő megváltására kötelezi.
A fapótlást a fakivágási engedély véglegessé válásától számított 1 éven belül kell teljesíteni, amelynek megtörténtét 8 napon belül be kell jelenteni a polgármesternek.

A hatóság a fapótlás tényét a fapótlástól számított 6 hónapon belül ellenőrzi. A hatóság az elültetett fa életképességét az ültetés napjától számított 3 éven belül ellenőrizheti.

Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak végén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.
Amennyiben a fapótlás ültetéssel történő határidejét a fapótlásra kötelezett nem tudja megtartani és ezt annak letelte előtt jelzi a hatóságnak, a hatóság méltányolható esetben legfeljebb egy alkalommal kérelemre maximum 6 hónappal meghosszabbíthatja a pótlási kötelezettség határidejét.
A pótlás mértéke engedéllyel történő kivágás esetén
a) fás szárú növények építéssel kapcsolatos kivágása esetén a kivágott fás szárú növények össztörzsátmérőjével egyenértékű,
b) ha a kivágandó fa a Populus (nyárfa) nemzetség egyede, vagy a Salix (fűzfa) nemzetséghez tartozó faegyed, akkor a kivágásra kerülő növények törzsátmérőjének 50%-át kell figyelembe venni a pótlási kötelezettség számításánál,
c) az inváziós fás szárú növények egyedei esetén a kivágásra kerülő növények számával azonos számú előnevelt díszfával egyenlő,
d) élet-, vagyonvédelmi okból történő kivágás esetén a kivágásra kerülő növények számával azonos számú legalább 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfával egyenlő.

A kivágott fás szárú növényeket elsősorban a fakivágás által érintett ingatlanon kell pótolni az ingatlan teljes területének figyelembevételével, a Rendeletben előírt védőtávolságok betartásával. Amennyiben az adott ingatlanon a faültetési kötelezettség teljesítése nem vagy csak részben lehetséges a polgármester pénzbeli megváltást ír elő.
A fapótlás pénzbeli megváltását írja elő a polgármester, ha
a) a pótlás ültetéssel történő környezeti feltételei a fakivágással érintett ingatlanon nincsenek meg,
b) a pótlásként kalkulált előnevelt fák mennyisége ültetéssel túlültetést eredményezne, és a fakivágással érintett ingatlanon és az ingatlan szomszédságában lévő közterületi zöldsávban sincs meg a környezeti feltétele a faültetésnek.
A pótlás a fakivágással érintett magáningatlan helyrajzi számával megegyező helyrajzi számú, valamint a fa kivágásával érintett magáningatlan helyrajzi számával szomszédos helyrajzi számú közterületen is végezhető. A fapótlás teljesítését 8 napon belül kell bejelenteni, amelyhez csatolni kell a fa beszerzését igazoló számlát.
Az ügyfél írásbeli kérelmére a fennmaradó darabszámú fa – a közterület tulajdonosának hozzájárulásával – a fakivágással érintett nem közterületi ingatlan előtti közterületi zöldsávra is ültethető a Rendeletben meghatározott védőtávolságok betartásával.
A pótlásra legalább 4 cm-es törzsátmérőjű fa alkalmazható. Minden pótlásra előírt 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa helyett 2 db 3 cm törzsátmérőjű gyümölcsfa ültethető. Ha a díszfát gyümölcsfával pótolják és ez a gyümölcsfa 5 éven belül elpusztul, azt újabb 3 cm törzsátmérőjű fával pótolni kell.
A kivágás megfelelő pótlásaként csak a természetes továbbnövekedés feltételeit biztosító talajba ültetés fogadható el.
A pótlandó díszfák darabszáma összmennyiség egyharmadáig elsősorban őshonos cserjével is pótolható. Egy 4 cm törzsátmérőjű díszfa legalább 16 darab, minimum 60–80-as faiskolai méretű konténeres kiszerelésű cserjével számítandó.
A polgármester pótlás nélkül engedélyezi a fa kivágását, ha az ingatlanon 60 m2-enként egy, minimum 10 cm törzsátmérőjű, közepes lombkoronát nevelő fa marad. 
A pótlás mértéke
a) engedély nélkül történő kivágás esetén a kivágott fás szárú növények össztörzsátmérőjével megegyező,
b) erőteljes metszés, csonkolás esetén, ha a lombtömegvesztés és károsodás miatt a fás szárú növény az erőteljes metszés, csonkolás időpontjától számított 1 éven belül elpusztul vagy nem ered meg, az érintett fás szárú növény össztörzsátmérőjével megegyező.
Figyelem!!! Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
Ha az engedély nélkül kivágott fás szárú növény törzsátmérője utólag nem állapítható meg, a faegyedet 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni a fapótlás előírásánál.

• Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról
• 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről
•  1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Tájékoztató a hatósággal történő kapcsolattartás formáiról

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy 2018. január 01. napjától az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai alapján elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfélként eljáró belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, valamint az ügyfél jogi képviselője. 
Fentiekre tekintettel

• gazdálkodó szervezet, valamint az ügyfél jogi képviselője kizárólag e-papír szolgáltatás útján azonosítást követően az adott szervezet Cégkapuján keresztül,
• természetes személy e-papír szolgáltatás útján azonosítást követően saját Ügyfélkapuján keresztül, vagy postai úton esetleg írásban személyesen

nyújthatja be beadványait az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal részére.

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy az e-mail útján érkező beadványok az Eüsztv. vonatkozó rendelkezései alapján joghatás kiváltására nem alkalmasak.
Továbbá a Ha az ügyfél úgy kíván e-Papír szolgáltatás útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt benyújtani, hogy az ügyre vonatkozóan az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus űrlapot rendszeresít, – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni.ng>