Építményadó

Hatáskör és illetékesség:
 A Budapest XVI. kerület közigazgatási területén található ingatlanok vonatkozásában a XVI. kerületi önkormányzati adóhatóság (jegyző) jár el.

Ügyfélfogadás helye:
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala földszint 5. szoba (1163 Budapest, Havashalom u. 43.)

Ügyfélfogadási idő:

• Hétfőn: 8.00 - 17.30 óráig
• Szerdán: 8.00 - 16.00 óráig

Adó alanya:

• a magánszemély,
• a jogi személy, egyéb szervezet,
• a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság, illetve jogszabály nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. 

Építményadó szempontjából az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. 
Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

MENTESSÉGEK:

Alanyi adómentesség: 
Adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére vagy közszolgáltató szervezet közszolgáltatói feladat ellátása érdekében használ, továbbá akkor is, ha az ingatlanon közszolgáltató szervezet részére közszolgáltatói feladat ellátása érdekében biztosít használatot. A feltételek meglétéről az adóalany – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül. 
Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
Mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület, az alapítvány, és az állam tulajdonában álló, az érintett állami ingatlanon közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság.

Tárgyi adómentesség: 
A helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13.§-a alapján adómentes:

• a szükséglakás,
• a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
• az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag
  • a radioaktív hulladék elhelyezésére,
  • a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
• a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben,
• az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építmény az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban nem ilyenként feltüntetett, de az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolás szerint állattartásra, növénytermesztésre szolgáló és használt építmény és az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó – ilyenként használt – tároló építmény.
• az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény, és a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingatlanvagyon.

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 22/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete alapján mentes az adó alól a Htv. 13. §-ában felsoroltakon túl:

• a magánszemély tulajdonában lévő lakás kizárólag azon helyiségei, amelyek a lakhatás feltételeit biztosítják, valamint az ahhoz tartozó melléképület és melléképületrész,
• a magánszemély tulajdonában lévő üdülő,
• a magánszemély tulajdonában, az elsődlegesen lakhatás céljából alapított társasház közös tulajdonában, lakásszövetkezet tulajdonában lévő gépjárműtároló, kivéve, ha annak bármilyen módon történő hasznosításából a tulajdonosnak jövedelme, bevétele származik,
• az elsődlegesen lakhatás céljából alapított társasház közös tulajdonában, illetve lakásszövetkezet tulajdonában lévő építmény, ha bérbeadással, vagy egyéb módon nem hasznosítja, illetve abból nem jut bevételhez,
• az ingatlan-nyilvántartás szerint légópince megnevezésű építmény, építményrész.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése:
 Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
 Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. 
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Adófelfüggesztés: 
Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. 
Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz.

Az adó alapja: 
Az építmény m2 -ben számított hasznos alapterülete. 

Építményadó mértéke 2026. január 1-jétől: 
Az építményadó mértéke az ingatlan-nyilvántartás szerint belterületen fekvő építmény után:
a) 0 Ft/m2/év a legfeljebb 20 m²,
b) 905 Ft/ m2/év a 20 m2-t meghaladó, legfeljebb 50 m²,
c) 1 055 Ft/ m2/év az 50 m2-t meghaladó, legfeljebb 100 m²,
d) 1 210 Ft/ m2/év a 100 m2-t meghaladó, legfeljebb 500 m²,
e) 1 810 Ft/ m2/év az 500 m2-t meghaladó, legfeljebb 10 000 m²,
f) 2 265 Ft/ m2/év a 10 000 m2 feletti
hasznos alapterületű építmény esetében.
Az adó mértéke az ingatlan-nyilvántartás szerint külterületen fekvő építmény esetében 605 Ft/ m2/év.

Fizetési határidők: 
A tárgyévre vonatkozó építményadót félévente, két egyenlő részletben március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig kell megfizetni.
Az önkormányzati adóhatóság által év közben megállapított építményadót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni, amennyiben az nem az előző bekezdés szerinti tárgyévre vonatkozik vagy az abban megjelölt határidő valamelyike vagy mindegyike letelt.
Számlaszám:  
OTP - 11784009-15516006-02440000
Az eljárás leírása: 
Az adókötelezettség keletkezésére, illetve változására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül az adatbejelentést az előírt nyomtatványon kell benyújtani az önkormányzati adóhatóságnál. Az építményadót az önkormányzati adóhatóság az adózó bejelentése alapján kivetéssel, határozatban állapítja meg.

Ügyintézési határidő: 
30 nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal – indokolás mellett – 30 nappal meghosszabbíthat. 
Az építményadóra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat tartalmazza különösen:

• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény;
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény;
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény;
• az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
• az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény;
• 2026. január 1. napjától Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak az építményadóról szóló 22/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete,

illetve 2025. január 1. napjától 2025. december 31. napjáig terjedő időszakban Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak az építményadóról szóló 27/2024. (IX.25.) önkormányzati rendelete, a 2025. január 1-jét megelőző adókötelezettség esetén Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak az építményadóról szóló 21/2022(IX.23) és a 26/2017. (X.25.) önkormányzati rendelete.