Hagyatéki eljárásban nemleges nyilatkozat

Tisztelt Ügyfelünk, fogadja őszinte részvétünket hozzátartozójának elvesztése miatt!

Az alábbiakban szeretnénk segítséget nyújtani a hagyatéki eljárásra vonatkozóan:

1. Általános tájékoztató

A hagyatéki eljárás az ember (örökhagyó) halálával bekövetkező hagyatékátszállást biztosítja; az örökhagyó vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja.

Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék, és ehhez az érdekeltek a kellő tájékoztatást megkapják.

A hagyatéki eljárás során a jegyző feladata a leltár felvételéhez szükséges adatok (az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatai, valamint a hagyatékba tartozó vagyon), továbbá az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése, a tényállás tisztázása. A hagyaték megállapítása és az örökösök részére történő átadása a közjegyző hatásköre.

A hagyatéki leltár felvétele (az eljárás jegyzői szakasza) illeték- és díjmentes.

A közjegyző eljárása díjköteles, a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés (közjegyzői díjazás) illeti meg. A közjegyző díjáról a www.mokk.hu oldalon, illetve a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendeletből tájékozódhat.

Felhívjuk figyelmét, hogy az eljárást a hozzátartozó nyilatkozata alapján folytatjuk le.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Hetv.) 20.§-a szerint leltározni kell a hagyatékban lévő:

• belföldön fekvő ingatlan (lakás, garázs, föld, kert, telek stb.) tulajdoni hányadát;
• belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést;
• lajstromozott vagyontárgyat (olyan ingó dolog vagy jog, melynek meglétét közhiteles nyilvántartás igazolja pl: gépjármű, lőfegyver, védett műalkotás stb.);
• ingó vagyont, ha értéke -az örökösök bejelentése alapján- az egy örökösnek jutó ingóörökség törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (jelenleg 300.000,-Ft) meghaladja.

A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az

• öröklésben érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van, és méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő személy, ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy vagy csak a Magyar Állam az érdekelt;
• örökhagyó végintézkedéssel alapítvány létesítését rendelte el, vagy bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított.

Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag örökösi minőségük igazolására van szükségük öröklési bizonyítvány kiállítását kérhetik.

Öröklési bizonyítvány:

Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző az öröklési rendet öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.

Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha

• az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy hagyatéki vagyon kizárólag a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet területi hatálya alá nem tartozó államban (harmadik állam) maradt, vagy
• a hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja az örökhagyó utáni öröklési rendet és több örökös esetén azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs.

2. Az eljárás ismertetése

A hagyatéki eljárás hivatalból akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül (a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában, a bíróság holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzése alapján).

A halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozó értesítést és tájékoztatást kap az eljárás megindulásáról az ezzel kapcsolatos teendőiről, nyilatkozattételi kötelezettségéről. A hagyatékkal kapcsolatos nyilatkozatot a kiértesített hozzátartozónak kell szolgáltatnia, de bármelyik öröklésben érdekelt nyilatkozatot tehet. Célszerű annak nyilatkoznia, aki a legtöbb adattal, ténnyel rendelkezik a hagyatéki vagyon és az öröklésre jogosultak adataira vonatkozóan.
Amennyiben hagyatéki leltár felvételére nem kerül sor a hagyatéki eljárás megszüntetésre kerül.
Hagyatéki leltár felvétele esetén a hagyatéki ügyintéző  tájékoztatja a feleket a beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a biztosítási intézkedés kérelmezésének lehetőségéről, az iratbetekintési jogról, az eljárás további menetéről, a felek jogaikról, kötelezettségeikről és az eljárás várható költségeiről. Felhívja továbbá a feleket, hogy 8 napon belül jelentsék be, amennyiben a tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.

Amennyiben hagyatéki leltár felvétele szükséges az eljáráshoz szükséges csatolandó dokumentumok:

• örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatának másolata (póthagyatéki eljárás esetén az alaphagyatéki eljárás során keletkezett hagyatékátadó végzés másolata is),
• örökhagyó által tett végintézkedés esetén (végrendelet, öröklési szerződés stb.) annak másolata,
• amennyiben az öröklésben érdekeltek között van olyan, aki képviselővel rendelkezik, az erre vonatkozó adatok, dokumentumok (pl: kiskorú törvényes képviselőjének adatai, gyámolt/gondnokolt esetében gyámhatósági határozat; meghatalmazotti képviselet esetén meghatalmazás stb.) másolata,
• örökhagyó hagyatéki tartozásaira vonatkozó dokumentumok (hitel- vagy pénzintézeti szerződés, elszámolás stb.) másolata,
• hitelezői igény bejelentés esetén: igazoló dokumentumok másolata (pl.: temetési számla, egyéb számla, elszámolás, igazolás stb.; nyilvántartáson kívüli tulajdonjogi igényt megalapozó irat (pl: adásvételi szerződés); házassági vagyonközösségi igény esetén (pl.: házassági anyakönyvi kivonat) stb.

Amennyiben örökhagyó ingatlannal vagy leltározandó ingóságokkal rendelkezik, erre vonatkozó igazolások:

• Örökhagyó ingatlanára vonatkozóan a beazonosításhoz pontos helyrajzi szám és cím megjelölése
• hatósági nyilvántartásban szereplő jármű (pl. személygépkocsi, utánfutó, motorkerékpár, motorcsónak, mezőgazdasági haszongépjármű stb.) forgalmi engedély másolata,
• gazdasági társaságban, ill. szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés esetén cégkivonat vagy alapító okirat másolata,
• pénz- és hitelintézettel szemben, fennálló követelésből eredő igazolások (pénzintézetnél vezetett számla számlakivonata, egyenlegközlő, értékpapír, takarékbetétkönyv, szerződés, elszámolás stb.) másolata,
• biztosításból eredő követelés igazolás (pl: kötvény, díjközlő) másolata,
• pénztári tagságból eredő követelés igazolás (pl: lakás-takarék, magánnyugdíj pénztári tagság, egészségbiztosítási tagság tagi értesítő, egyenlegközlő, kimutatás stb.) másolata,
• örökhagyót megillető járandóságra vonatkozó igazolás (nyugdíj szelvény/törzsszám, munkabér vagy bérjellegű járandóságról munkáltatói letét igazolás, határozat, levél stb.) másolata,
• egyéb örökhagyó tulajdonában lévő ingóságról igazolás másolat.

A nyilatkozat(ok) beérkezését követően a leltárelőadó – amennyiben szükséges – további megkereséssel él a társhatóságok felé az eljáráshoz szükséges adatok beszerzése érdekében.
Amennyiben örökhagyó hagyatékát belföldön fekvő ingatlan (pl. lakás, garázs, kert, telek stb.) tulajdoni hányada is képezi, az ingatlan értékéről az illetékes települési önkormányzat jegyzője – megkeresésünk alapján – adó- és értékbizonyítványt állít ki. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról az öröklésben érdekeltek tájékoztatást kapnak a hatóságtól, melyre az abban foglaltakkal szemben fellebbezéssel élhetnek. A hagyatéki leltár csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után kerülhet megküldésre közjegyzőnek.
A tényállás tisztázását, a szükséges adatok beszerzését követően kerül sor a hagyatéki leltár elkészítésére, mely mellékleteivel együtt kerül továbbításra a 15/1991. (XI.26.) IM rendelet alapján illetékes közjegyző részére. Az eljárás jegyzői szakasza hivatalunknál ezzel lezárul.
Az eljárás indulhat kérelemre is (pl. póthagyatéki eljárás, magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesete esetén) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. Ezt a jogi érdekét azonban valószínűsíteni kell, illetve a bejelentéshez csatolni kell a joghatóság és illetékesség megállapításhoz szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat.
A hagyatéki eljárás nyelve a magyar.

3. Elérhetőségek

4. Ügyfélfogadás helye, ideje:
Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (1163 Budapest, Havashalom u. 43.) 
Hétfő: 08.00-17.30-ig
Szerda: 8.00-16.00-ig

5. Illetékesség
Az eljárás lefolytatására elsősorban örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye; ennek hiányában, utolsó belföldi tartózkodási helye; ennek hiányában belföldi elhalálozásának helye; ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző az illetékes. Fentiek hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő kijelölés – szerinti jegyző az illetékes.
A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás).
A közjegyzők illetékességét a 15/1991. (XI.26.) IM rendelet alapján az elhalálozás hónapja határozza meg az alábbiak szerint:
Dr. Barta Melinda (I., IV., VII., X. havi elhalálozások)
1163 Budapest, Cziráki utca 26-32. II. emelet
Tel.: 06-1-445-3232
Dr. Mikó Ádám Péter (II., V., VIII., XI. havi elhalálozások)
1163 Budapest, Veres Péter út 99. I. emelet
Tel.: 06-1-405-2013
Dr. Nagy Marianna (III., VI., IX., XII. havi elhalálozások)
1165 Budapest, Veres Péter u. 105-107. I/107.
Tel.: 06-1-402-1342. 

6. Az eljárás során alkalmazott legfontosabb jogszabályok
- 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról  
- 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről  
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről  
- 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról  
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról  
- 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről  
- 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  
- 2015. évi CCXXII. tv. az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól