Táborozási hozzájárulásként megállapítható rendkívüli települési támogatás

Az a gyermek, aki belföldi táborozás résztvevője táborozási hozzájárulásban részesíthető. Részletes információ a tájékoztatóban található.

Jogosultak köre

Támogatás azon Budapest Főváros XVI. kerületében (továbbiakban: Kerület) bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személy számára állapítható meg, aki egyben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-ának személyi hatálya alatt áll és életvitelszerűen is a Kerületben lakik.
A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Mit kell tennie

A nyomtatványt értelemszerűen és a hivatalos iratoknak megfelelően kell kitölteni és papír alapon vagy elektronikusan az eljáró hatósághoz el kell juttatni a szükséges dokumentumokkal együtt. Az e-mail cím és a telefonszám megadása a kapcsolattartást segíti.
Életvitelszerű (levelezési) címet akkor kell megadni, ha az eltér a lakcímtől vagy a lakcímnyilvántartásban lakóhely és tartózkodási hely egyaránt szerepel bejelentve.

Határidők

A kérelem benyújtásának határideje: folyamatos.
Az elbírálás amennyiben minden szükséges irat, adat rendelkezésre áll: 8 nap.
Teljes eljárásban, amennyiben pl. hiánypótlás szükséges: maximum 60 nap.

Benyújtandó dokumentumok

- a táborszervező által kitöltött Igazolást a táborozás helyéről, időpontjáról és költségéről 
- a jövedelem típusának megfelelő nettó jövedelem igazolást (családtagokét is):

• havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolását vagy névre szóló havi bérjegyzékét,
• nyugdíj, rokkantsági ellátás, stb. esetén a kérelem benyújtását megelőző havi folyósítást igazoló postai szelvényt, vagy bankszámla kivonatot a folyósított ellátásról, valamint a tárgyévi nyugdíjáról szóló januári (zöld) összesítőt, év közbeni megállapítás esetén az ellátást megállapító alaphatározatot, stb.,
• nem havi rendszerességgel (pl. ösztöndíj), illetve vállalkozásból szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló igazolást,
• jövedelem hiányában vagy a munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátás esetén csatolni kell a hatáskörrel rendelkező munkaügyi hatóság (1105 Bp., Kőrösi Csoma Sándor út 53-55.) 30 napnál nem régebbi igazolását, hatósági bizonyítványát, regisztráció hiányában nyilatkozni szükséges arról, hogy keresőtevékenységet folytat-e,
• a kapott vagy fizetett gyermektartásdíjról szóló igazolást,
• a családi pótlék összegéről szóló igazolást,

- a 16. életévét betöltött tanuló esetében az azt követő tanévtől, amelyben 16. életévét betöltötte, nappali munkarendet igazoló érvényes diákigazolvány másolatát (mindkét oldal). A diákigazolványt az OKTIG rendszerből kiállított QR kódos igazolás vagy a felsőoktatási intézmény által kiadott, a  diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás helyettesítheti.
A tanköteles korú tanulók diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes azon tanévet követő október 31. napjáig, amely tanévben a tanuló a 16. életévét betölti. A diákigazolvány érvényesítés határideje (362/2011. (XII. 30.) sz. Korm. rend. 36. § (1) bek alapján.) köznevelésben, illetve a szakképzésben kiadható diákigazolvány esetében október 31. napja, felsőoktatásban az I. félévre vonatkozóan október 31. napja, a II. félévre vonatkozóan március 31. napja.

Fizetési kötelezettség

A szociális igazgatási eljárás és az azzal összefüggésben indult közigazgatási per költség- és illetékmentes.

Eljáró szerv

Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális és Szociális Intézményi Iroda (1163 Budapest, Havashalom u 43., Tel.: +36 1 40 11 400; szocialisiroda [kukac] bp16.hu).

Az eljárás során a döntést megelőzően sor kerülhet:

• az illetékesség vizsgálatára, továbbá
• hiánypótlásra való felszólításra, és
• környezettanulmány készítésére

Felettes szerv/jogorvoslat

A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de az eljáró hatóságnál benyújtandó fellebbezésre van lehetőség.

Egyéb információk

A hozzájárulás évente több alkalommal is megállapítható, de egy naptári évben egy gyermek összesen maximum 28 500 forint támogatást kaphat.

Az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a jogszabályban előírt jövedelemhatárt. Méltányosságból lehet megállapítani támogatást, amennyiben az egy főre eső jövedelem meghaladja a 42.750,- forintot, és/vagy a hozzájárulás összege a táborozás költségeinek több mint a fele lenne.

Kapcsolódó nyomtatványok

Igazolás belföldi táborozásról (kötelező csatolni)

Vonatkozó jogszabályok

• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
• Az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény,
• A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet,
• Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról

Fogalmak

Egyedülálló: Az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

Közeli hozzátartozó:

• a házastárs, az élettárs,
• a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek,
• korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt,
• a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a b) vagy c) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és,
• azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költség a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék.

A jogosultság megállapításakor

1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozói törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
3. a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

Nem minősül jövedelemnek 
1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.