Ugrás a tartalomra

Zaj- és rezgésvédelmi ügyek

Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) 4 § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője az alábbi esetekben rendelkezik hatáskörrel:
a) az alábbi gazdasági tevékenységek esetén zajhatárérték megállapítása és vizsgálata: épületek építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés, gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, nagykereskedelem, kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár), szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, reklám, piackutatás, építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés, alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység, sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység 
b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésének vizsgálata; valamint 
c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésének vizsgálata valamennyi, az adott épületen belüli, illetve az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén a fent felsorolt gazdasági tevékenységeknél.

A Rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a kizárólag közterületen megtartott, alkalmi rendezvényekre, 
b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre, 
c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre, 
d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre, 
e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, 
f) a vallási tevékenység végzésére, 
g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre.

Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok:
Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól (jegyző) környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.
A jegyző környezetvédelmi hatósági hatáskörét a Polgármesteri Hivatala Igazgatási és Ügyfélszolgálati Irodája gyakorolja.
A kérelem adattartalmát a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha 
a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, 
vagy 
b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.

A környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek a „jelentés üzemi, szabadidős zajforrás zajkibocsátásának megváltozásáról” című nyomtatványon. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg.

Amennyiben a hatásterület kijelölése során a hatóság megállapítja, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 89. § alapján közhírré tétel útján történő közlésnek van helye, úgy a zajhatárérték megállapításáról szóló határozatról az érintetteket közhírré tétel útján értesíti. Az érintetteket megilleti a jogorvoslati jog.

Amennyiben a döntéssel szemben törvényes határidőn belül nem érkezik fellebbezés, úgy a hatóság a határozatot véglegesíti és erről értesíti a kérelmezőt.

A közhírré tett határozatok a hivatal hirdetőtábláján, illetve honlapján 15 napra kerülnek kifüggesztésre.

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a zajhatárérték megállapítására vonatkozó engedély megléte nem mentesít az egyéb jogszabályok hatálya alá tartozó engedélyek beszerzése, illetve bejelentések megtétele alól. (Pl.: kereskedelmi hatósági bejelentések megtétele, rendezvénytartási engedély kérelem benyújtása, stb.)

A megállapított zajkibocsátási határérték túllépésének jogkövetkezményei:
Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi.

A jegyző zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető
a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a jegyző által megállapított kibocsátási határértéket - a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően - túllépi, 
b) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi, 
c) az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi, 
d) a rezgésterhelési határértéket túllépi, 
e) a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, 
f) a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti.

Ügyintézés:
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a kérelmek csak elektronikus úton nyújthatók be. A kérelem beadásához rendelkezésre állnak az alábbi nyomtatványok, melyeket vagy elektronikusan kitöltve, kinyomtatva, vagy kinyomtatva és kézzel kitöltve tud hatóságunkhoz eljuttatni e-papírhoz való csatolással.

Vonatkozó jogszabályok: 
284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, 
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról, 
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról