Ugrás a tartalomra

Birtokvédelmi kérelem

A jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatos anyagi jogi szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, míg az eljárásjogi szabályokat a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet tartalmazza.

Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.

A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
A fentiek alapján, amennyiben a sérelmezett birtokállapot több mint egy éve alakult ki, jegyzői birtokvédelem nem vehető igénybe, azonban bíróság előtti birtokvédelemnek lehet helye!
Nem bírálható el birtokvédelmi ügyként:

  • amikor a felek között nem a birtoklás ténye, hanem jogkérdés képezi vita tárgyát, mint például: telekhatár vita, birtokláshoz való jog, tulajdonhoz való jog, használathoz való jog, szolgalmi jog, szerződésből fakadó jog vagy kötelezettség, stb.
  • ha a felek valamelyike soha nem tartotta a dolgot fizikai hatalmában, tehát sosem volt birtokos (Figyelem! A tulajdonjog önmagában birtokosi pozíciót nem igazol!),
  • ha a birtokvédelmet a dolog jellegénél fogva nem birtokolható dologra kérik.

A birtokvédelmi kérelem előterjesztése:
A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul.

A kérelem tartalmazza:
a) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását, 
b) annak a félnek a nevéttovábbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél), 
c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését, 
d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást, 
e) a birtoksértés időpontjára történő utalást, 
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást. A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

A birtokvédelmi eljárás folyamata: 
A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárás megindulásától számított három napon belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítője útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek. Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.
A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.

A jegyző döntése:
A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.
A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha
a) a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
b) megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
c) valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
d) a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
e) a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
f) ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel..

Az eljárási határidő:
Az eljárási határidő a kérelem megérkezését követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - tizenöt napon belül folytatja le.
Az eljárási határidőbe nem számít bele:

  • az ellenérdekű fél jegyzői megkeresése hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam,
  • az ellenérdekű fél jegyzői megkeresése kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

Kijelölés esetén a kijelölt jegyző vonatkozásában az eljárási határidő a kijelölő határozat átvételét követő napon kezdődik.

Jogorvoslat a birtokvédelmi eljárásban:
A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

A végrehajtás
A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani.
A birtokvédelem kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

Vonatkozó jogszabályok:
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) – kizárólag adatkezelés és végrehajtási eljárás esetén!
A Kormány 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelete a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról