Nyugdíjasok és nagycsaládosok fűtési költségeihez való hozzájárulásként nyújtható települési támogatás

A minden év október 1. - november 15. napjai között benyújtható nyugdíjasnak vagy nagycsaládosnak megállapítható fűtési támogatás december, január, február, március hónapokra havi 4 000,-Ft hozzájárulást jelent. A támogatás egy összegben. (összesen 16 000 Ft.), január hónapban kerül folyósításra. Bővebb információ a tájékoztatóban található.

Jogosultak köre
Fűtési támogatás Budapest Főváros XVI. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is a Kerületben lakó nagycsaládos, vagy nyugdíjas kérelmező számára állapítható meg.
A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Mit kell tennie
A nyomtatványt értelemszerűen és a hivatalos iratoknak megfelelően ki kell tölteni és papír alapon vagy elektronikusan az eljáró hatósághoz el kell juttatni a szükséges dokumentumokkal együtt.
Életvitelszerű (levelezési) címet akkor kell megadni, ha az eltér a lakcímtől vagy a lakcímnyilvántartásban lakóhely és tartózkodási hely egyaránt szerepel bejelentve.
Az e-mail cím és a telefonszám megadása a kapcsolattartást segíti.

Kapcsolódó nyomtatványok

Közös képviselő nyilatkozata (kötelező csatolni amennyiben közös költséghez kéri a támogatást)

Határidők
A kérelem benyújtható: minden év október 1. - november 15. napjai között.
Az elbírálás amennyiben minden szükséges irat, adat rendelkezésre áll: 8 nap.
Teljes eljárásban, amennyiben pl. hiánypótlás szükséges: maximum 60 nap.

Benyújtandó dokumentumok
- A kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának nevére szóló fűtési díjat tartalmazó 30 napnál nem régebbi közüzemi fűtési számlát, vagy ha a fűtési díjat a közös költség tartalmazza, a társasház/szövetkezet képviselőjének igazolását.
- a jövedelem típusának megfelelő nettó jövedelem igazolást (háztartás tagjainak is):

• havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolását vagy névre szóló havi bérjegyzéket
• nyugdíj, rokkantsági ellátás stb. esetén a kérelem benyújtását megelőző havi folyósítást igazoló postai szelvény vagy bankszámla kivonatot a folyósított ellátásról, valamint a tárgyévi nyugdíjáról szóló januári (zöld) összesítőt, év közbeni megállapítás esetén az ellátást megállapító alaphatározatot
• nem havi rendszerességgel, illetve vállalkozásból szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló igazolást,
• jövedelem hiányában vagy a munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátás esetén csatolni kell a hatáskörrel rendelkező munkaügyi hatóság (1105 Bp., Kőrösi Csoma Sándor út 53-55.) 30 napnál nem régebbi igazolását, hatósági bizonyítványát az ellátás összegéről vagy arról, hogy ellátásban nem részesül, regisztráció hiányában nyilatkozni szükséges arról, hogy keresőtevékenységet folytat-e,
• a kapott vagy fizetett gyermektartásdíjról szóló igazolást,
• a családi pótlékról összegről szóló igazolást,

- a 16. életévét betöltött tanuló esetében az azt követő tanévtől, amelyben 16. életévét betöltötte, nappali munkarendet igazoló érvényes diákigazolvány másolatát (mindkét oldal). A diákigazolványt az OKTIG rendszerből kiállított QR kódos igazolás vagy a felsőoktatási intézmény által kiadott, a  diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás helyettesítheti.
A tanköteles korú tanulók diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes azon tanévet követő október 31. napjáig, amely tanévben a tanuló a 16. életévét betölti. A diákigazolvány érvényesítés határideje (362/2011. (XII. 30.) sz. Korm. rend. 36. § (1) bek alapján.) köznevelésben, illetve a szakképzésben kiadható diákigazolvány esetében október 31. napja, felsőoktatásban az I. félévre vonatkozóan október 31. napja, a II. félévre vonatkozóan március 31. napja.

Fizetési kötelezettség
A szociális igazgatási eljárás és az azzal összefüggésben indult közigazgatási per költség- és illetékmentes.

Eljáró szerv
Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal  Szociális és Szociális Intézményi Iroda (1163 Budapest, Havashalom u 43., Tel.: +36 1 40 11 400; szocialisiroda [kukac] bp16.hu).

Felettes szerv/jogorvoslat
A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de az eljáró hatóságnál benyújtandó fellebbezésre van lehetőség.

Egyéb információk
A támogatás annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem

• nagycsaládos kérelmező esetén az 57.000,-Ft-ot, 
• nem egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetén a 62.700,-Ft-ot, 
• egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetén a 68.400,-Ft-ot.    

nem haladja meg:

Méltányosságból állapítható meg támogatás annak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem:

• nagycsaládos kérelmező esetén az 57.001-68.400,-Ft. közé,
• nem egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetén a 62.701-71.250,-Ft. közé, 
• egyedülélő nyugdíjas kérelmező esetén a 68.401-76.950,-Ft. közé

esik, és jövedelméhez képest a fűtési számlájának kifizetése számára aránytalanul magas terhet okoz.

Amennyiben a gáz-,, áramszámla, vagy a közös költség tartalmazza a fűtés költségét, a szolgáltatóhoz, szolgáltató hiányában az ügyfél részére kerül folyósításra a támogatás.

A támogatás nyújtásának további feltételei:

• a nyugdíjasnak az öregségi nyugdíján, özvegyi nyugdíján, szülői nyugdíján, özvegyi járadékán, nemzeti helytállásért pótlékán, hadirokkant járadékán, hadiözvegy járadékán, a nemzeti gondozási díján, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásán, valamint rokkantsági járadékán, korhatár előtti ellátásán vagy az időskorúak járadékán kívül egyéb jövedelme nincs, kivéve a kiskorú gyermeket nevelő nyugdíjas esetén a kiskorú gyermek nevelése jogán megállapított családi pótlék, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás, illetve gyermektartásdíj,
• a nyugdíjas kérelmező háztartásában – a kérelem benyújtásakor – a kérelmezőn kívül kizárólag ott bejelentett lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, illetőleg ott életvitelszerűen lakó olyan személy él, aki a kérelmező közeli hozzátartozója, vagy nyugdíjas, vagy ápolási díjban, vagy a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelete szerinti ápolási támogatásban részesül,
• a nagycsaládos kérelmező háztartásában a nagycsaládon, illetőleg a nyugdíjas vagy ápolási díjban részesülő személyeken kívül legfeljebb egy felnőtt korú személynek van bejelentett lakó-vagy tartózkodási helye, illetve lakik ott életvitelszerűen.

Vonatkozó jogszabályok

• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
• Az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény,
• A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet,
• Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1/2015. (II. 23.) rendelete a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról

Fogalmak

Nyugdíjas: az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, özvegyi járadékban, nemzeti helytállásért pótlékban, hadirokkant járadékban, hadiözvegy járadékban, a nemzeti gondozási díjban, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, valamint rokkantsági járadékban, korhatár előtti ellátásban, továbbá az időskorúak járadékában részesülő személy.

Nagycsaládos:

• aki a családi pótlékot legalább három gyermek után, illetve legalább három gyermek figyelembevételével kapja, vagy
• aki legalább három, huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket nevel.

Egyedülálló: Az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

Közeli hozzátartozó:

• a házastárs, az élettárs,
• a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek,
• korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt,
• a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a b) vagy c) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;

Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és,
• azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költség a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék.
 A jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozói törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
3. a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

Nem minősül jövedelemnek 
1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.