Lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadás viseléséhez nyújtott hozzájárulás, amely esetleges elmaradása a kérelmező lakhatását veszélyeztetné. A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában (a közüzemi szolgáltató felé utalva) kell nyújtani. Részletes információ a tájékoztatóban található.

Jogosultak köre

Támogatás azon Budapest Főváros XVI. kerületében (továbbiakban: Kerület) bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személy számára állapítható meg, aki egyben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-ának személyi hatálya alatt áll és életvitelszerűen is a Kerületben lakik. 
A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Mit kell tennie

A nyomtatványt értelemszerűen és a hivatalos iratoknak megfelelően kell kitölteni és papír alapon vagy elektronikusan az eljáró hatósághoz el kell juttatni a szükséges dokumentumokkal együtt. 
A telefonszám megadása a kapcsolattartást segíti.
Életvitelszerű (levelezési) címet akkor kell megadni, ha az eltér a lakcímtől vagy a lakcímnyilvántartásban lakóhely és tartózkodási hely egyaránt szerepel bejelentve.
A támogatást elsődlegesen természetbeni szociális ellátás formájában a közüzemi szolgáltató felé utalva kerül megállapításra. Ettől eltérően amennyiben nem szolgáltató felé kerül megállapításra a támogatás, a támogatás kifizetése alapértelmezésben postai úton történik, de választható banki utalás is. Ebben az esetben kötelező a bankszámla valamennyi számjegyének megadása beleértve, ha esetlegesen az utolsó 8 számjegy kizárólag nulla.

Kötelezettség/mulasztás

A kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról (pl. lakcímváltozás, fogyasztóváltozás) 15 napon belül köteles értesíteni Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális és Szociális Intézményi Irodáját.

Határidők

A kérelem benyújtásának határideje: folyamatos.

Ügyintézés amennyiben minden szükséges irat, adat rendelkezésre áll: 8 nap.

Ügyintézés teljes eljárásban, amennyiben pl. hiánypótlás szükséges: maximum 60 nap.

 Benyújtandó dokumentumok

- a választott utolsó havi közüzemi számlát vagy érvényes bérleti vagy albérleti szerződését, iratot stb.
- a nettó jövedelem típusának megfelelő igazolás (családtagokét is):

• havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmének igazolását vagy névre szóló havi bérjegyzéket,
• nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás esetén a tárgyévi nyugdíjáról szóló januári (zöld) összesítőt, év közbeni megállapítás esetén az ellátást megállapító határozatot, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi összeget igazoló postai szelvényt, vagy bankszámla kivonatot
• nem havi rendszerességgel (pl. ösztöndíj), illetve vállalkozásból szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem 1 havi átlagáról szóló igazolást,
• jövedelem hiányában vagy a munkaügyi szerv által folyósított pénzbeli ellátás esetén csatolni kell a hatáskörrel rendelkező munkaügyi hatóság (1105 Bp., Kőrösi Csoma Sándor út 53-55.) 30 napnál nem régebbi igazolását, hatósági bizonyítványát az ellátás összegéről vagy arról, hogy ellátásban nem részesül, regisztráció hiányában nyilatkozni szükséges arról, hogy keresőtevékenységet folytat-e,
• gyermek után kapott vagy fizetett összegről (tartásdíj, árvasági stb.) igazolást, nyilatkozatot,
• a családi pótlék összegéről szóló, illetve a fogyatékossági támogatás folyósításának igazolása

- a 16. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató tanuló vagy hallgató jogviszonyának igazolására az érvényes diákigazolvány másolata (mindkét oldal). A diákigazolvány érvényesítési határideje (362/2011. (XII. 30.) sz. Korm. rend. 36. § (1) bek alapján.) köznevelésben, illetve a szakképzésben október 31. napja, felsőoktatásban az I. félévre vonatkozóan október 31. napja, a II. félévre vonatkozóan március 31. napja. 
A tanköteles korú tanulók diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes azon tanévet követő október 31. napjáig, amely tanévben a tanuló a 16. életévét betölti. 
A diákigazolványt az OKTIG rendszerből kiállított QR kódos igazolás vagy a felsőoktatási intézmény által kiadott, a  diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás helyettesítheti.

• a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot, ennek hiányában a kérőlapon tett nyilatkozatot

Fizetési kötelezettség

A szociális igazgatási eljárás és az azzal összefüggésben indult közigazgatási per költség- és illetékmentes.

Eljáró szerv

Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal  Szociális és Szociális Intézményi Iroda (1163 Budapest, Havashalom u 43., Tel.: +36 1 40 11 400; szocialisiroda [kukac] bp16.hu).

Az eljárás során a döntést megelőzően sor kerülhet:

• az illetékesség vizsgálatára, továbbá
• hiánypótlásra való felszólításra, és
• környezettanulmány készítésére, amely során ellenőriztethető a kérelmező életkörülménye, jövedelmi és vagyoni helyzete, vélelmezhető a jövedelme

Felettes szerv/jogorvoslat

A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de az eljáró hatóságnál benyújtandó fellebbezésre van lehetőség.

Egyéb információk

Meglévő támogatás esetén ismételt megállapítás iránti kérelmet a lejárat előtt 1 hónappal kezdődően lehet benyújtani.

Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.

A támogatás csak abban az esetben állapítható meg, amennyiben az egy fogyasztási egységre eső jövedelem nem haladja meg a 76.950,-Forintot, továbbá ha hasznosítható, illetve pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - vagyona van a háztartás bármely tagjának.

Jogosultság esetén kérhető védendő fogyasztói státuszhoz (földgáz, áram, vízközmű szolgáltatóhoz) igazolás kiállítása.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesülő jogosult Fővárosi Lakásrezsi-támogatást is igényelhet. Kérőlap átvehető a Fővárosi vagy a Kerületi Önkormányzat ügyfélszolgálati irodáján, illetve letölthető a Hálózat Alapítvány honlapjáról: http://www.halozatalapitvany.hu/article/fovarosi-lakasrezsi-tamogatas

Kapcsolódó nyomtatványok

• Vagyonnyilatkozat
• Közös képviselő nyilatkozata (amennyiben közös költséghez kéri a támogatást)

Vonatkozó jogszabályok

• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
• A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet,
• Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1/2015. (II. 23.) rendelete a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.),
• Az adatkezelés az eljáró hatóság közhatalmi jogosítványának gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. (GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja és Ákr. 27. §-a)

Fogalmak

Rezsiköltség: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díja, a lakbér vagy az albérleti díj, a közös költség, illetve a tüzelőanyag költsége.

Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

Fogyasztási egység: a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1/2015. (II. 23.) rendeletében meghatározott arányszám.

Magasabb összegű családi pótlék: A családok támogatásáról 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdés g), h) és i) pontja szerinti összegű ellátás (20 300 Ft, 23 300 Ft, 25 900 Ft).

Fogyatékossági támogatás: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint folyósított ellátás.

vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a szociális vetítési alap összegének a harmincszorosát (855.000,- Forint), vagy
bb) együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének a nyolcvanszorosát (2.280.000,-Forint)
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;.

Pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg: 
a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli,
b) a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, továbbá az egyéb, a hitelintézet által visszafizetendő, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és,
• azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költség a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék.

A jogosultság megállapításakor

1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozói törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
3. a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

Nem minősül jövedelemnek 
1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.