Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel a gyermek a szociális helyzete alapján jogosult
a) az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek, és - ha a törvényben foglalt feltételeknek megfelel - a szünidei gyermekétkeztetésnek,
b) évente kétszeri pénzbeli támogatásnak (folyósítása augusztus és november hónapban, amennyiben tárgyév augusztus 1-jén és november 1-jén a jogosultság fennáll),
c) a Gyvt.-ben és más külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek 
az igénybevételére.
A kapcsolódó, önkéntesen kitölthető nyilatkozaton alapuló hátrányos helyzet vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapításának célja, hogy a rászoruló gyermekek további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére váljanak jogosulttá. Részletes információ a tájékoztatóban található

Jogosultak köre

A kérelmet az az eljáró hatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy - ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik - a tartózkodási helye van.
Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, az illetékességet az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője az illetékes.
A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Mit kell tennie

A nyomtatványt értelemszerűen és a hivatalos iratoknak megfelelően kell kitölteni és papír alapon vagy elektronikusan az eljáró hatósághoz el kell juttatni a szükséges dokumentumokkal együtt. Az e-mail cím és a telefonszám megadása a kapcsolattartást segíti.
Életvitelszerű (levelezési) címet akkor kell megadni, ha az eltér a lakcímtől vagy a lakcímnyilvántartásban lakóhely és tartózkodási hely egyaránt szerepel bejelentve.
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó külön kérelem (”B) lap”) kitöltése önkéntes, nem kötelező!

Kötelezettség, mulasztás

A határozatot az érintett gyermek gondozását vagy nevelését ellátó intézményben, illetve az étkezés megrendelésekor be kell mutatni! A lakcím, vagyoni-jövedelmi, egyéb viszonyokban stb. bekövetkezett változást az eljáró hatóságnál (Szociális és Szociális Intézményi Iroda) 15 napon belül be kell jelenteni.

Határidők

A kérelem benyújtásának határideje: folyamatos, de meglévő támogatás esetén ismételt megállapítás iránti kérelmet, a lejárat előtt 3 hónappal kezdődően lehet benyújtani.
Az elbírálás amennyiben minden szükséges irat, adat rendelkezésre áll: 8 nap.
Teljes eljárásban, amennyiben pl. hiánypótlás szükséges: maximum 60 nap.

Benyújtandó dokumentumok

- a jövedelem típusának megfelelő nettó jövedelem igazolást (családtagokét is):

• havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolását vagy névre szóló havi bérjegyzékét
• nyugdíj, rokkantsági ellátás stb. esetén a kérelem benyújtását megelőző havi folyósítást igazoló postai szelvény vagy bankszámla kivonatot a folyósított összegről, valamint a tárgyévi nyugdíjáról szóló januári (zöld) összesítőt, év közbeni megállapítás esetén az ellátást megállapító alaphatározatot.
• nem havi rendszerességgel (pl. ösztöndíj), illetve vállalkozásból szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló igazolást
• jövedelem hiányában vagy munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátás esetén csatolni kell az illetékességgel rendelkező foglalkoztatási osztály (1105 Bp., Kőrösi Csoma Sándor út 53-55.) 30 napnál nem régebbi igazolását, hatósági bizonyítványát az ellátás összegéről vagy arról, hogy ellátásban nem részesül, regisztráció hiányában nyilatkozni szükséges annak okáról, és hogy keresőtevékenységet folytat-e,
• a családi pótlékról a családi állapotnak megfelelő összegről szóló igazolását (tartós betegséget, fogyatékosságot a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsággal lehet igazolni.)

- a 16. életévét betöltött tanuló esetében az azt követő tanévtől, amelyben 16. életévét betöltötte, nappali munkarendet igazoló érvényes diákigazolvány másolatát (mindkét oldal). A diákigazolványt az OKTIG rendszerből kiállított QR kódos igazolás vagy a felsőoktatási intézmény által kiadott, a  diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás helyettesítheti.
A tanköteles korú tanulók diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes azon tanévet követő október 31. napjáig, amely tanévben a tanuló a 16. életévét betölti. A diákigazolvány érvényesítés határideje (362/2011. (XII. 30.) sz. Korm. rend. 36. § (1) bek alapján.) köznevelésben, illetve a szakképzésben kiadható diákigazolvány esetében október 31. napja, felsőoktatásban az I. félévre vonatkozóan október 31. napja, a II. félévre vonatkozóan március 31. napja.
- Amennyiben nem él együtt a kérelemben érintett gyermek(ek) szülőjével, csatolni szükséges  a gyermek(ek) elhelyezéséről vagy ideiglenes hatályú elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló bírósági, illetve gyámhatósági döntést, vagy gyámhivatalnál kötött egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Megnevezett apa hiányában a születési anyakönyvi kivonat, továbbá ha van, a képzelt apáról határozat szükséges.
- Különélő szülő esetén a gyermek(ek) után kapott tartásdíj összegéről nyilatkozatot.
- Gyámság esetén a gyámkirendelő vagy gyermekelhelyezésről szóló irat másolatát.

Az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a jogszabályban előírt jövedelemhatárt. Az eljáró gyámhatóság megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) a szociális vetítési alap összegének a 180%-át (51 300,-Ft), ha  
aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,  
ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy  
ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;  
b)  a szociális vetítési alap összegének 165%-át (47 025,-Ft) az a) pont alá nem tartozó esetben,  ,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a jogszabályban előírtat.

A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek - kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles - a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni.

Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével!

Fizetési kötelezettség

Az eljárás és az eljáráshoz szükséges irat illetékmentes.

Eljáró szerv

Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális és Szociális Intézményi Iroda (1163 Budapest, Havashalom u 43., Tel.: +36 1 40 11 400; szocialisiroda [kukac] bp16.hu).

Az eljárás során a döntést megelőzően sor kerülhet:

• az illetékesség vizsgálatára, továbbá
• hiánypótlásra való felszólításra, és
• környezettanulmány készítésére

Felettes szerv/jogorvoslat

A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályához címzett, de az eljáró hatóságnál benyújtandó illetékmentes fellebbezésre van lehetőség.

Vonatkozó jogszabályok

• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.),
• Az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény,
• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet,
• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Egyéb információk

A Gyvt.-ben és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények, amelyekre a határozat által a gyermek, illetve a gondozó család jogosult lehet pl.: 
- bölcsődében, mini bölcsődében térítésmentes gondozás (Gyvt. 150.§ (6). bek.) 
- Biztos Kezdet Gyerekház és Tanodai szolgáltatás igénybe vétele 
- rászorultság igazolása a 2003. évi LXXX. és a 2005. évi CXXXV. törvény szerint 
- a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény kedvezményei 
- kérhető védendő fogyasztói státuszhoz (földgáz, áram, vízközmű szolgáltatóhoz) igazolás kiállítása

Fővárosi Lakásrezsi-támogatás vehető igénybe többek között akkor, ha az igénylő vagy a vele közös háztartásban élő személy részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény való jogosultság fennáll és ezt igazolja a Támogatás igénylésekor. Kérőlap átvehető a Fővárosi Önkormányzat vagy a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján, továbbá  letölthető a Hálózat Alapítvány honlapjáról: http://www.halozatalapitvany.hu/article/fovarosi-lakasrezsi-tamogatas

Fogalmak

Gondozó család: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) szülő, a szülő házastársa vagy élettársa,
b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,
d) az a)-c) pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

Egyedülálló: Az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él és nincs élettársa. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva a szociális vetítési alap összegének húszszorosát (570.000,-Ft.), vagy
b) együtt számítva a szociális vetítési alap összegének hetvenszeresét (1.995.000,-Ft.)
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és,
• azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költség a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék.

A jogosultság megállapításakor

1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozói törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
3. a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

Nem minősül jövedelemnek 
1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.